Mesterséges fényvisszaverő felhők létrehozásával lépne fel a klímaváltozás ellen az amerikai tudományos akadémia
Az amerikai tudományos akadémia (NAS) egy friss jelentésében azt javasolja, hogy 100-200 millió dolláros költségvetésből öt éven belül tanulmányozzák a napsugárzás tompításának lehetőségeit, mérjék fel a beavatkozás esetleges káros következményeit, és dolgozzák ki a technológia etikus szabályozásának részleteit.
Az NAS szerint a klímaváltozás hatásainak enyhítésére továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásainak csökkentése a leghatékonyabb módszer, de ez a folyamat túl lassan halad ahhoz, hogy csak erre támaszkodjunk, ezért sürgősen ki kell dolgozni az alternatív módszereket.
A jelentésben a Nap Földre gyakorolt hatásaiba beavatkozó geomérnökség három típusát különböztetik meg:
- a sztratoszféra feltöltését apró fényvisszaverő részecskékkel, amelyek blokkolják a napfényt;
- az óceánok fölött alacsonyan szálló felhők fényvisszaverővé tételét ugyanezen részecskék segítségével;
- valamint a magaslati cirrusok (vagyis pehelyfelhők) elvékonyítását, hogy több hő tudjon távozni a Föld légköréből.
Ezek egy részét a nagyobb vulkánkitörések hatásáról mintázták, azok során ugyanis szintén olyan mennyiségben kerülnek részecskék a légkör magasabb régióiba, hogy annak már hűtő hatása van a Föld éghajlatára.
„Mivel a klímaválság a nyakunkon van, a Nappal kapcsolatos geomérnökséget tovább kell kutatni. De ahogy az olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, vagy a génszerkesztés, a tudománynak meg kell győznie a publikumot arról, hogy nemcsak megvalósítható, de szükség is van annak megvalósítására” – mondta Marcia McNutt, az akadémia elnöke, kiemelve, hogy a tudományos részletek mellett ugyanolyan fontos kérdés, hogy ki és meddig avatkozik be a Nap és a Föld viszonyába.
A geomérnökség támogatói szerint a globális felmelegedés hatásai a közeljövőben olyan jelentősek lehetnek, hogy minden lehetséges opciót számításba kell venni, míg az ellenzői szerint az ilyen kutatások elősegítik azt, hogy a megvalósíthatóság egyszerűbbé tételével rossz kezekbe kerüljön a technológia, illetve hogy az államok belenyugodjanak a technika létezésébe, és ezért ne csökkentsék a kibocsátásaikat. A Harvard Egyetem már indítaná a technológia lehetőségeit felmérő tesztrepüléseit, de a környezetvédők tiltakozásai miatt ez egyelőre nem valósult meg.
A kutatási program finanszírozását az Egyesült Államok költségvetésének klímakutatásra szánt részének töredékéből (100-200 millió dollár, öt évre elosztva) javasolják megvalósítani, nagy hangsúlyt fektetve a társadalmi felelősségre – meghatározott etikai szabályok szerint, a kutatási eredmények nyilvános közzététele mellett, a lehető legszélesebb közösség bevonásával és a megfelelő előzetes környezeti hatástanulmányok elvégzésével.
„A szoláris geomérnökség egy rendkívül kockázatos és eredendően igazságtalan technológiai javaslat, amely a klímaváltozást okozó problémák egyikét sem oldja meg. Az a jelentés, amely egy olyan technológia tanulmányozását javasolja, amiből nem kérünk, alapvetően hibás” – mondta a Guardiannek Silvia Ribeiro, az új technológiák környezeti hatásait ellenőrző ETC Group latin-amerikai részlegének elnöke.
Gernot Wagner, a New York-i Egyetem klímaközgazdásza azonban megerősítette a jelentésben foglaltakat, miszerint a javaslatok kizárólag arról szólnak, hogy tanulmányozni kell a szóban forgó technológiák megvalósíthatóságát és környezeti hatásait, és az alkalmazásukról egyelőre nincs szó, hiszen ahhoz valóban szélesebb társadalmi vita szükséges.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: