Te sem tudod, mikor melyik gyümölcsnek és zöldségnek van szezonja? Itt a térkép a fenntartható étrendhez
Az Európai Élelmiszer-információs Tanács (EUFIC) a héten kiadta az első Európa-szintű térképet az egyes gyümölcsök és zöldségek szezonalitásáról. Az egészséges és fenntartható étrend kialakításában segítséget nyújtó térképet azután állította össze a tanács, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) 2021-et a gyümölcsök és zöldségek nemzetközi évének kiáltotta ki.
Az egyes nemzetek adataira támaszkodó eszköz több mint kétszáz szezonális gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz, 24 országon és hat éghajlati övezeten keresztül. A térképen országra, évszakra és hónapra is lehet szűrni, így például könnyen kiderül, hogy áprilisban még csak egy gyümölcsnek, az almának lesz szezonja Magyarországon, de zöldségből már 11-nek, a spárgától a vörös cikórián keresztül a karalábéig.
„Európában hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy egész évben óriási a választék élelmiszerekből, amelyek gyakran sokkal távolabbról erednek. Büszkék vagyunk arra, hogy elindíthattuk ezt az innovatív térképet, hogy a helyi és szezonális gyümölcsök és zöldségek fogyasztását népszerűsítsük, segítve az embereket a sokszínű, kiegyensúlyozott, egészséges és fenntartható étrend kialakításához” – mondta Laura Fernández Celemín, az EUFIC főigazgatója.
A zöldségek és a gyümölcsök alapvető élelmiszernek számítanak minden kultúrában, a napi ajánlott bevitel 400 gramm, vagy öt adag. A szezonális és helyi termékek fogyasztása nemcsak az egészség, de a környezet szempontjából is hasznos. A frissebb, tápanyagban gazdagabb helyi élelmiszerek azért is egészségesebbek, mert a zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminok és ásványi anyagok többsége körülbelül 24 órával a szedés után elvész. És értelemszerűen minél messzebbről kell szállítani a termékeket, annál nagyobb a hozzájuk kötődő üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
Az EUFIC arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyi termékek fogyasztása csak egy része a fenntartható étrend kialakításának: a növények arányának növelése az étrendben különösen fontos, hiszen a hús- és tejtermékek felelnek a klímaváltozást hajtó üvegházhatású gázok kibocsátásának legnagyobb részéért – a zöldségekhez és gyümölcsökhöz képest tízszer, vagy akár ötvenszer akkora kibocsátás tulajdonítható az állati eredetű élelmiszereknek.
A térkép ide kattintva érhető el.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: