A tejbevonónak leáldozott, minőségi édességet keresnek a magyarok

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Elég sok mindent el lehet mondani 2020-ról, de azt nem, hogy a csokinyuszikról és csokitojásokról szólt volna: a járványkorlátozások miatt a húsvétnak ez a része tavaly gyakorlatilag elmaradt, és nagyon úgy tűnik, hogy 2021-ben, a harmadik fertőzéshullám idején sem tojik majd túl sok csokit a nyúl.

Erre persze az édességgyártók és a kereskedők fel is készülhettek már. Míg a 2020-as szezonra a forgalmazók már 2019 novemberében-decemberében leadták a rendelésüket, az idei év járványkilátásai már többé-kevésbé világosak voltak, így az előzetes becslések alapján a boltok is óvatosabban rendeltek a csokifigurákból, mint egy évvel korábban. 

Az akkor legyártott figurák tömegei sem mentek kárba: a gyártók és a boltok a nyakukon maradt készleteket a Vöröskereszt közreműködésével eladományozták. Ez a probléma nagyjából minden ötödik nyuszit érintett, ennyi maradt érintetlenül a boltok polcain.

A kutyának se kellett a nyúl 

A Magyar Édességgyártók Szövetsége kedden számolt be az idei magyar csokihelyzetről. Sánta Sándor, a szövetség elnöke a második húsvéti online sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2020 valóságos horrort jelentett a piacon, az üreges csokoládék piacán még a mikulásokat is leköröző húsvéti figurákból 20-25 százalékkal kevesebb fogyott, mint egy évvel korábban. Az elnök szerint korábban 900 tonna üreges figura fogyott, ez tavaly 820 tonnára esett vissza.

Húsvétkor másfélszer annyi csokifigura fogy, mint Mikuláskor: az egész éves csokoládéforgalom 5 százaléka esik erre az időszakra, így édesipari szempontból fontos időszakról van szó. Ezzel nem olyan fontos, mint a decemberi csúcs, amikor az éves forgalom 25 százalékát vásárolják meg az emberek, de ott jobban megoszlik, hogy mit vásárolnak, míg a tavasz slágere egyértelműen az üreges csoki. Általában jellemző, hogy a műfajon belül csokitojásból több fogy, mint a kifejlett csokoládéállatokból (nyuszi, kacsa, csirke, bárány), ennek az az oka, hogy a locsolkodás után tojást szokás adni a locsolónak. 

Már ha van locsoló: ahogy Némethné Szabó Alíz, a Metro Kereskedelmi Kft. édesség- és cukrászati vezetője elmondta, az elmúlt években megváltoztak a vásárlói szokások is, így karantén és járványügyi intézkedések nélkül is csökkenő kereslet jellemezte a csokitojáspiacot. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a fogyasztók egy része kezd leszokni a locsolkodásról, és az ünnepek idejére inkább elutazik, igaz, ez a veszély a jelenlegi helyzetben nem fenyegeti a csokipiacot.

A mikroszezonok térnyerése

Bár a csokinyuszi és -tojás jelentősége csökkent, ezzel párhuzamosan felértékelődött a szakemberek által „mikroszezonoknak” nevezett ünnepek, így például a nőnap, a Valentin-nap vagy az anyák napjának szerepe, ilyenkor több édesség fogy, mint korábban. 

A járvány vesztesei az impulzustermékek, jellemzően a csokiszeletek: ezeket a boltban, jellemzően a kasszánál szokták vásárolni, illetve út közben fogyasztani, a boltba járás és a programlátogatások hiánya miatt most azonban kevesebb fogy belőlük, mint korábban. A keksz viszont rendületlenül tör előre: ez a trend Sánta szerint már a járvány előtt is megfigyelhető volt, most viszont tovább erősödött, részben azért is, mert tartós élelmiszerről van szó. 

A minőségre mennek 

A szövetség elnöke szerint általánosságban elmondható, hogy a fogyasztók a csokinyuszik esetében is inkább a minőségi vagy egészséges termékek felé orientálódnak, a piacon ennek az igénynek megfelelően pedig már alig találni tejbevonóból készült termékeket, mert alig mutatkozik rájuk kereslet. Egyre népszerűbbek a vegán és a cukormentes csokik, kekszfronton pedig a tavalyi trendeknek megfelelően továbbra is népszerűek a funkcionális élelmiszerek, egészséges, rostos, fehérjés termékek. 

A Magyar Édességgyártók Szövetsége 2021-ben némileg nagyobb keresletre számít, mint 2020-ban: ennek az egyik oka Sánta Sándor szerint az, hogy a fogyasztók is jobban megszokták már a bezártságot, terveznek is vele, a gyártók 3-4 százalékos növekedésre számítanak az előző évhez képest. Többre nem is nagyon számíthatnak: ahogy Némethné Szabó Alíz elmondta, a boltok is óvatosabban rendeltek, így ha véletlenül sokkal több csokinyuszit akarnának vásárolni a fogyasztók, nem is lenne annyi. Például nem lenne elég csoki, ha a járvány előtti évekhez hasonlóan 900 tonna környékén alakulna a kereslet. 

Sánta szerint a csokipiac alakulásában meghatározó tényezővé vált a papírhiány, ami a tasakok és csomagolóanyagok drágulásához vezetett, elsősorban azért, mert Kína nagy felvásárlásba kezdett, illetve a szállítás költsége is a korábbi öt-nyolcszorosára emelkedett. Mindeközben pedig nagy újítások történtek a csomagolóiparban is: a 3D-s tervezés miatt a figurák csomagolása csinosabb is lett, a rájuk nyomtatott tájékoztató pedig könnyebben olvasható, ez is megkönnyíti azoknak a vásárlóknak a dolgát, akik elsősorban ennek alapján választanak csokit. 

Ha pedig már csomagolásról volt szó, kiderült az is, hogy hova kell dobni a csokinyuszi papírját: ezek a borítások jellemzően alufóliából készülnek, így a szövetség szerint a szelektív hulladék között van a helyük.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: