Hat egészségtelen táplálkozási szokás harapódzott el a világjárvány idején

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Sokáig lehetne sorolni, mi minden közvetlen és közvetett hatása van a koronavírus-világjárványnak a társadalomra, a gazdaságra és az emberi egészségre. A Minnesotai Orvosi és Közegészségügyi Egyetem kutatása azt vizsgálta, vajon a táplálkozási szokásokra is befolyással volt-e a bezárkózás időszaka, és úgy találta, hogy igen.

A legaggasztóbb trend a potenciálisan halálos kórrá fejlődő táplálkozási rendellenességek gyakoriságának növekedése volt. A táplálkozási zavarok így is évente mintegy 10200 ember halálát okozzák világszerte, vagyis minden 52. percben meghal egy ember valamilyen táplálkozási zavar, például anorexia vagy bulímia következményeként. 

Az International Journal of Eating Disorders szakfolyóiratban márciusban publikált tanulmányban a Minnesotai Orvosi Egyetem pszichiátria szakán posztdoktori kutatásokat végző Melissa Simone és az epidemiológiai-közegészségügyi részleget vezető Dianne Neumark-Sztainer egyetemi tanár működött együtt. Utóbbi kutató nagymintás felméréseket végzett a témában Project EAT néven, ennek a 2020. április-májusi tanulságait vizsgálták behatóbban a pandémiával összefüggő táplálkozási változások meghatározásához.

Mint Simone, a tanulmány vezető szerzője elmondta, a járvány kezdetén mindenki viszonylag hamar elkezdte tartani magát azokhoz a közegészségügyi előírásokhoz, amelyek a vírus terjedését voltak hivatottak meggátolni. Erre szükség is volt, azonban a napirend felborulásával járt (és jár) együtt, aminek jelentős negatív következménye lehet a táplálkozási zavarokra nézve. „A pszichiátriai betegségek közül a táplálkozási rendellenességeknek az egyik legnagyobb a halálozási rátája, emiatt is fontos megtalálni és kimutatni az összefüggéseket a világjárvány következményei és a rendellenes táplálkozási szokások között.”

Eredmények

A kutatás célja az volt, hogy megértse a lehetséges összefüggéseket a stressz, a pszichológiai distressz (azaz „rossz stressz"), az anyagi nehézségek és a táplálkozási szokások megváltozása között a COVID-19-világjárványban. 

A kvantitatív és kvalitatív adatok elemzéséből az bontakozott ki, hogy a szokatlan körülmények hat szempontból borították fel a táplálkozási szokásokat. A kutatók a következő jelenségeket azonosították:

  • esztelen evés és nassolás,
  • fokozott táplálékfogyasztás,
  • az étvágy és a megfelelő táplálékbevitel általános csökkenése,
  • a bánatevés jelensége,
  • a megfelelő táplálékbevitel csökkenése a járvánnyal összefüggésben,
  • a táplálkozási zavarok ismételt megjelenése, illetve a tünetek erősödése. 

A Project EAT-be bevontak közül 8 százalék adott számot szélsőségesen egészségtelen testsúlykontrolláló módszerekről, 53 százalék számolt be kevésbé szélsőséges testsúlykontrolláló viselkedésről, 14 százalék pedig nagy zabálásokat rendezett saját bevallása szerint. A tanulmányból az is kiderült, hogy ezek a viselkedésmintázatok a kevésbé hatékony stresszkezeléssel, az erősebb depressziós tünetekkel és az enyhe vagy nagyfokú anyagi nehézségekkel mutattak összefüggést.

Táplálkozási egyenlőtlenség

Neumark-Sztainer szerint már sokan és sokat foglalkoztak az elhízás és a COVID-19 összefüggéseivel, de fontos hogy arra a nagyszámú emberre is kiterjedjen a kutatók figyelme, akik kórosan rosszul táplálkoznak, és akiknél fennáll a kockázata a táplálkozási zavarok kialakulásának a világjárvány időszakában vagy az után. A felmérésben kiszűrt fiatal felnőtt érintetek sokszínű etnikai és rosszabb jövedelmi háttérrel rendelkeznek, így sokszor nem jutnak hozzá azokhoz a szolgáltatásokhoz, amikre szükségük lenne. „Ahhoz, hogy ne fokozódjanak az egészségügyi egyenlőtlenségek, ezeknek a csoportoknak a szükségleteire is figyelnünk kellene” – mondta Neumark-Sztainer.

Simone szerint a COVID-19-világjárvány gazdasági következményeit még akkor is bőven érezni fogjuk, amikor a vakcinák elosztása már rég nem lesz téma. „Mivel kutatásaink szerint az enyhe vagy jelentős pénzügyi nehézségek összefügghetnek a rendellenes táplálkozási szokásokkal, nagyon fontos lenne, hogy megfizethetővé és könnyen elérhetővé tegyük a preventív beavatkozásra és a táplálkozási zavarok kezelésére alkalmas szolgáltatásokat, méghozzá azok körében, akik a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve” – mondta. A kutató szerint az internetes vagy mobiltelefonos támogatás is hasznos lehet a megelőző beavatkozások célba juttatására.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: