Az elhúzódó járványhelyzet komoly mentálhigiénés kihívás elé állította az emberiséget
A letális kockázat és a szomatikus szövődményektől való félelem (az önmagunk és szeretteink életéért és egészségéért való aggodalom), a járványgörbe mérséklésének érdekében hozott intézkedések (például a kijárási tilalom, a fizikai távolságtartás és a zárva tartások) hatására tapasztalható szociális és fizikai elszigeteltség, valamint lockdown következményeként fellépő munkanélküliség, anyagi bizonytalanság okozta szorongás jelent fokozott mentális megterhelést – sorolja Demetrovics Zsolt, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és Király Orsolya, a tanszék adjunktusa a COVID-19 világjárvány mentálhigiénés hatásait a Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelent összefoglalóban.
Szerintük ezeknek a problémáknak az azonosítása és kezelése a járványhelyzetben gyakran háttérbe szorul, holott hatásuk jelentős, mivel a nem megfertőződő populációt, potenciálisan a teljes társadalmat érintik.
Rizikós betegségek
Demetrovics és Király úgy véli, hogy ugyan számottevő egyéni különbségek figyelhetők meg abban, hogy a járvány kit hogyan érint, az azonban elmondható, hogy bizonyos társadalmi rétegeket és csoportokat egyértelműen jobban sújt, mint másokat.
Az egyik olyan csoport, amelynek különös kihívást jelent a pendémia, a mentális betegségekben szenvedőké. Ők a tüneteik miatt fokozottan ki vannak téve a járvány keltette szorongásnak, amely tovább ronthatja az állapotukat. Friss kutatások szerint a mentális betegek körében magasabb a fertőzés kockázata is, ráadásul fertőzöttségük esetén nehezebben jutnak kezeléshez (például az ellátórendszerben a mentális betegségekkel szemben létező diszkrimináció miatt), a komorbid tünetek miatt pedig nehezebb a kezelésük, és rosszabb a prognózisuk.
A Király Orsolya vezette friss nemzetközi kutatási eredményekből kiderül, hogy a mentális betegek csoportján belül kiemelten veszélyeztetettek a különböző pszichoaktívszer-függőségekben szenvedők csoportja. A járványhelyzet és a vele járó súlyos gazdasági válság növeli az általános szorongásszintet, a pszichoaktív szerek pedig – szorongásoldó tulajdonságuk miatt – sokaknak jelentenek rövid távú maladaptív megküzdési formát, ezért világszerte várható a visszaélésszerű használat növekedése.
Egy másik új amerikai kutatásból az is kiderül, hogy a pszichoaktív szerekkel kapcsolatos zavarban szenvedők esetén szintén nagyobb a COVID-19-fertőzés kockázata, és gyakran súlyosabb is a betegség lefolyása a járulékos egészségügyi problémák – krónikus vese-, máj- és tüdőbetegségek, szív- és érrendszeri megbetegedések, 2-es típusú cukorbetegség, túlsúly, rák – miatt.
A home office kockázatai
Demetrovics és Király szerint további speciális probléma az addikciókon belül az internet, a videójátékok, a szerencsejáték, valamint a pornográf tartalmak használatának és problémás használatának növekedése. A vonatkozó kutatások azt mutatják, hogy a járványügyi korlátozások nyomán jelentősen nőtt az otthoni munkavégzés és tanulás mértéke, és a szabadidős lehetőségek beszűkülése miatt a kikapcsolódás és a társas programok is nagymértékben átkerültek az online térbe.
A fizikai elszigeteltséggel járó negatív érzelmek és az internetes tevékenységek, videójátékok feszültségoldó és jutalmazóképessége növeli a használat problémássá válásának kockázatát, ami a népesség jelentős hányadát érinti – így a magyar szakemberek.
Az internethasználat problémássá válását megelőzendő Király és munkatársai több általános és specifikus javaslattal élnek tanulmányukban. Hangsúlyozzák például a napirend fontosságát, amit akkor is érdemes kialakítani és követni, ha a családtagok otthonról dolgoznak és/vagy tanulnak. Emellett kiemelt jelentőségű a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, az egészséges étkezés és elegendő folyadékfogyasztás, a testi higiénia. Találni kell módot a rendszeres és kiadós testmozgásra, amely szintén elengedhetetlen a jó fizikai állapothoz és közérzethez. Lehetőség szerint ápolni kell a társas kapcsolatokat, ha személyesen nincs erre mód, akkor telefonon vagy az interneten keresztül. A specifikus javaslatok között hangsúlyozzák a digitális eszközökkel töltött idő szabályozását, a tudatosság és az önmonitorozás fontosságát, a technológiamentes idősávok vagy tevékenységek beiktatását (például a családi étkezések, az esti lefekvés előtti idő), a gyerekek képernyőidejének és internetes tevékenységeinek a monitorozását és szabályozását, a nagyobb gyerekek bevonását a szabályalkotásba, a szülői példamutatás jelentőségét, valamint probléma esetén a szakmai segítség igénybevételét.
Demetrovics és Király szerint az elmúlt év ezzel kapcsolatos tapasztalatai alapján elmondható, hogy az oktatáshoz hasonlóan a pszichoterápiás ellátás is meglepően rugalmasan és hatékonyan reagált a kialakult helyzetre azáltal, hogy nagyon sok helyen át tudtak állni online kliensfogadásra, aminek a hatékonysága – felmérések szerint – hasonló a hagyományos (személyes formában folytatott) pszichoterápiákéhoz.
(Via mta.hu)
Korábbi kapcsolódó cikkeink: