Rengeteg kiskutyát vásároltak karantén alatt, de sokan nem kaptak közülük oltást
Miközben a világ a koronavírus elleni vakcinákra figyel, hajlamos elfeledkezni más fontos oltásokról: az elmaradt oltások több millió gyerek életét veszélyeztetik világszerte, és olyan betegségek visszatéréséhez vezetnek, amelyek ellen korábban már sikeresen kialakult a nyájimmunitás. Mint kiderült, ez a probléma nem csak az embereket, hanem az állatokat is érinti, a karantén idején nagyon sokan fogadtak örökbe kutyát, a fertőzéstől való félelem miatt viszont az oltások gyakran elmaradtak, ez pedig akár végzetes is lehet az állatokra.
A problémát a karantén mellett a kutyák iránti megnövekedett kereslet, ezzel pedig a feketepiac és a „kutyagyárak” erősödése okozza. A bizonytalan forrásból, szaporítóktól származó kiskutyák kórtörténetéről és oltásairól nem sokat tudhat az új tulajdonos, de ha a kiskutya meg is kapta 8 hetes korában az első parvo elleni oltást, további emlékeztető vakcinákra is szükség van – ezek pedig a karantén miatt sok esetben elmaradhattak.
A parvo pedig nagyon fertőző, és bármilyen életkorú kutyát érinthet, és nincs olyan kezelés, ami kifejezetten hatásosnak mutatkozna ellene, ezért is tanácsolják, hogy mielőtt kialakulna az immunitás, a kutya lehetőleg ne érintkezzen más állatok ürülékével, ne menjen kutyasétáltatóba, sőt, még az ember utcai cipőjét se nagyon piszkálja.
Elmaradt vizsgálatok, elmaradt oltások
Nagy-Britanniában tavaly április és június között 26 százalékkal több kutyát regisztráltak, mint egy évvel korábban, egy brit állatorvosi egyesület szerint pedig az új kedvencek 45 százaléka nem kapta meg a parvovírus elleni védőoltást. A Vets Now nevű egyesület kutatása szerint ennek sajnos meg is lett az eredménye: 2021 első hónapjaiban 129 százalékkal több parvogyanús esetet találtak, mint 2020 elején. A Blue Pearl állatklinika-lánc 70 százalékos emelkedésről számol be, szerintük az emelkedő esetszámban az is közrejátszik, hogy a kutyatulajdonosok kevésbé hordják rutinvizsgálatokra a kedvenceiket, így az általános állapotuk is rosszabb lehet, mint korábban.
Külön problémát okozhatnak a koronavírus miatti pénzügyi nehézségek is: a parvo elleni oltás nem kötelező, és pénzbe is kerül, így azok, akiket anyagilag is érzékenyen érintett a járvány, de mégis egy kutya örökbefogadása mellett döntöttek, emiatt is kihagyhatják az oltást.
A parvovírusos bélgyulladás egy viszonylag új betegség: először 1977-ben észlelték, Magyarországon 1980-ban bukkant fel. Főként a fiatal állatokra veszélyes, a kennelekben tömeges elhullást is okozhat. A kórokozó rendkívül ellenálló, a fertőzött állatok ürülékével és nyálával terjed, a kezdeti étvágytalanság után pedig súlyos tüneteket, gyakran pedig halált is okozhat. A fertőzött kutya bélnyálkahártyájának egy része elpusztul, így sem a víz, sem a tápanyag nem szívódik fel. A betegség járványos formában is jelentkezhet, és elsősorban a kutyaféléket veszélyezteti, a farkas vagy a róka is terjesztheti, emberre nem veszélyes.
Simon Clegg, a Lincolni Egyetem állatorvosa szerint is különösen fertőző vírusról van szó, amely akár hónapokon keresztül is fertőző marad a kutya takaróján, játékán vagy akár a füvön, de szerinte a vakcina kiváló védelmet nyújt a megbetegedés ellen – ami arra is emlékeztetheti az embereket, hogy ez hatékony módja a védekezésnek, legyen szó parvóról, koronáról, emberről vagy állatról.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
