Miközben a világ a koronavírus elleni vakcinákra figyel, hajlamos elfeledkezni más fontos oltásokról: az elmaradt oltások több millió gyerek életét veszélyeztetik világszerte, és olyan betegségek visszatéréséhez vezetnek, amelyek ellen korábban már sikeresen kialakult a nyájimmunitás. Mint kiderült, ez a probléma nem csak az embereket, hanem az állatokat is érinti, a karantén idején nagyon sokan fogadtak örökbe kutyát, a fertőzéstől való félelem miatt viszont az oltások gyakran elmaradtak, ez pedig akár végzetes is lehet az állatokra.

A problémát a karantén mellett a kutyák iránti megnövekedett kereslet, ezzel pedig a feketepiac és a „kutyagyárak” erősödése okozza. A bizonytalan forrásból, szaporítóktól származó kiskutyák kórtörténetéről és oltásairól nem sokat tudhat az új tulajdonos, de ha a kiskutya meg is kapta 8 hetes korában az első parvo elleni oltást, további emlékeztető vakcinákra is szükség van – ezek pedig a karantén miatt sok esetben elmaradhattak.

A parvo pedig nagyon fertőző, és bármilyen életkorú kutyát érinthet, és nincs olyan kezelés, ami kifejezetten hatásosnak mutatkozna ellene, ezért is tanácsolják, hogy mielőtt kialakulna az immunitás, a kutya lehetőleg ne érintkezzen más állatok ürülékével, ne menjen kutyasétáltatóba, sőt, még az ember utcai cipőjét se nagyon piszkálja.

Elmaradt vizsgálatok, elmaradt oltások

Nagy-Britanniában tavaly április és június között 26 százalékkal több kutyát regisztráltak, mint egy évvel korábban, egy brit állatorvosi egyesület szerint pedig az új kedvencek 45 százaléka nem kapta meg a parvovírus elleni védőoltást. A Vets Now nevű egyesület kutatása szerint ennek sajnos meg is lett az eredménye: 2021 első hónapjaiban 129 százalékkal több parvogyanús esetet találtak, mint 2020 elején. A Blue Pearl állatklinika-lánc 70 százalékos emelkedésről számol be, szerintük az emelkedő esetszámban az is közrejátszik, hogy a kutyatulajdonosok kevésbé hordják rutinvizsgálatokra a kedvenceiket, így az általános állapotuk is rosszabb lehet, mint korábban.

Külön problémát okozhatnak a koronavírus miatti pénzügyi nehézségek is: a parvo elleni oltás nem kötelező, és pénzbe is kerül, így azok, akiket anyagilag is érzékenyen érintett a járvány, de mégis egy kutya örökbefogadása mellett döntöttek, emiatt is kihagyhatják az oltást.

A parvovírusos bélgyulladás egy viszonylag új betegség: először 1977-ben észlelték, Magyarországon 1980-ban bukkant fel. Főként a fiatal állatokra veszélyes, a kennelekben tömeges elhullást is okozhat. A kórokozó rendkívül ellenálló, a fertőzött állatok ürülékével és nyálával terjed, a kezdeti étvágytalanság után pedig súlyos tüneteket, gyakran pedig halált is okozhat. A fertőzött kutya bélnyálkahártyájának egy része elpusztul, így sem a víz, sem a tápanyag nem szívódik fel. A betegség járványos formában is jelentkezhet, és elsősorban a kutyaféléket veszélyezteti, a farkas vagy a róka is terjesztheti, emberre nem veszélyes.

Simon Clegg, a Lincolni Egyetem állatorvosa szerint is különösen fertőző vírusról van szó, amely akár hónapokon keresztül is fertőző marad a kutya takaróján, játékán vagy akár a füvön, de szerinte a vakcina kiváló védelmet nyújt a megbetegedés ellen – ami arra is emlékeztetheti az embereket, hogy ez hatékony módja a védekezésnek, legyen szó parvóról, koronáról, emberről vagy állatról.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Házi kedvenceket is fertőz a brit variáns

Qubit.hu tudomány 2021. március 22.

A koronavírus-variánst izoláló amerikai, angol és francia kutatók szerint még nem tisztázott, hogy a fertőzött állatok milyen szerepet játszanak a terjesztésben, de több mint valószínű, hogy ők kapták el gazdáiktól a kórokozót és nem fordítva.

Magyar kutatók: A kutyák bélbaktériumai hatással vannak memóriájukra és öregedésükre is

Vajna Tamás tudomány 2020. augusztus 25.

Az ELTE etológusainak új vizsgálata szerint az anyagcserét és az agy működését is befolyásoló bélben élő baktériumok aránya eltérő az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyáknál.

Magyar kutatók megfejtették, miért nem tanulnak meg a kutyák emberül

Vajna Tamás tudomány 2020. december 9.

Az ELTE etológusainak kísérletei szerint a kutyák agya nem különbözteti meg egymástól az általuk ismert szavakat azoktól, amelyek csak egy hangban különböznek. Az állatok teljesítménye a 14 hónapos embercsecsemőkéhez hasonlít.