A mesterséges intelligencia őrületes fejlődését már az AI-cégek szerint is fékezni kellene, de az USA–Kína verseny ezt nem engedi. A pekingi pártlap az „amerikai techjobboldal” hidegháborújáról ír, miközben a kínai internethatóság elismeri a kockázatokat. Így fordul rá a két ország a szeptember 24-i Trump–Hszi-találkozóra.
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping az öregedés visszafordításáról csevegtek a pekingi katonai parádén, és bár tényleg vannak ígéretes kutatások az élettartam meghosszabbítására, a kísérletek gyakran még egereken is kudarcot vallanak.
A TikTok amerikai betiltása körüli huzavona újabb jele annak, hogy az üzleti és politikai érdekek felülírják a kilencvenes évek óta dédelgetett álmot. Az USA, Kína és az EU ráadásul nemcsak a közösségi platformok miatt feszül egymásnak, hanem a mesterséges intelligencia használatáról is képtelen megegyezni.
A közgazdászok között szinte teljes az egyetértés abban, hogy Kornai hatalmas életművében fontos és maradandó mindaz, amit a szocialista gazdasági rendszer működéséről feltárt. A Harvard és a Corvinus Egyetem emeritus professzorára, aki október közepén hunyt el, egykori tanítványa, Mihályi Péter közgazdász, az MTA doktora emlékezik.
Az új munkajogi törvények betiltották a dolgozók kötelező túlóráit. Kínában több nagy techcég is a 996-os munkakultúrát követte, ami napi 12 óra munkát jelentett heti hat napon keresztül. Sokan arra panaszkodnak, hogy ezzel a munka mennyisége nem csökkent, a fizetés viszont igen.
A kínai kormányzat az űreszközök elnevezésével tudatosan azt üzeni a versenytársaknak, hogy Apolló mellett bizony helyet kell szorítani az űrben Csang'ónak is, aki az örök élet elixírjét őrzi a Holdon. Az országban egyre népszerűbb sci-fi pedig már a Nyugat felé is azt kommunikálja, hogy nem kell félni a kínai űrfölénytől.
Az Alibaba alapítója, Kína legismertebb üzletembere fél éve minden idők legnagyobb részvénykibocsátásával forradalmasíthatta volna a pénzügyi piacot, de a kínai állam szerint túl messzire ment. Jack Ma azóta eltűnt a nyilvánosságból, de a jelek szerint él, és cégbirodalma fenntartásáért küzd.
Pontosan még mindig nem tudni, mi történik Észak-Koreában, Phenjan ragaszkodik hozzá, hogy nincsenek fertőzöttek. Hszi Csin-ping azért szívesen segít.
Az új intézkedésnek tankönyvek és kötelező olvasmányok is áldozatul esnek, mostantól csak a marxista elvek és a kínai filozófia mentén lehet tanítani az általános és középiskolákban.
Az államalapító Mao Ce-tung óta nem volt olyan elnök Kínában, akinek személyi kultusza és egyszemélyi hatalma ennyire erős lett volna. Hszi Csin-ping beszédeiből olyan ország képe rajzolódik ki, amely kész átvenni az Egyesült Államoktól a globális vezető szerepét.
Több mint egy év után ismét személyesen találkozott egymással a kínai és az amerikai elnök, és működött köztük a kémia. A befektetők egy időre megkönnyebbülhetnek, de ma még hiba lenne azt mondani, hogy véget ért a háború a két nagyhatalom között.