„A tömegben lévő egyén csak porszem a többi porszemek közt, mit a szél tetszése szerint ragad magával” – írja Gustave LeBon alapművében, A tömegek lélektanában. Példák Magyarország 20. századi történelméből a Fortepan archív fotóin.
Mi a közös Kossuth Lajos belső ellenzékében az 1848-49-es szabadságharc idején, a gróf Károlyi Mihály vezette ellenzéki pártban az első világháború alatt és a kommunista pártban 1945 után? Az, hogy mindhárom politikai tömörülés hibásan mérte fel a külpolitikai helyzetet, amelynek aktív szereplője volt a mindenkori Oroszország is.
Oroszországban a karácsonyfát Nagy Péter cár honosította meg, a Szovjetunióból Sztálin tiltotta ki, aztán újévi fa képében tért vissza, immár karácsony nélkül. Vicces, morbid és abszurd korabeli képeslapokon elevenedik meg, hogyan formálta a kommunizmus saját képére a kereszténység egyik legfontosabb ünnepét.
A közgazdászok között szinte teljes az egyetértés abban, hogy Kornai hatalmas életművében fontos és maradandó mindaz, amit a szocialista gazdasági rendszer működéséről feltárt. A Harvard és a Corvinus Egyetem emeritus professzorára, aki október közepén hunyt el, egykori tanítványa, Mihályi Péter közgazdász, az MTA doktora emlékezik.
Az Alibaba alapítója, Kína legismertebb üzletembere fél éve minden idők legnagyobb részvénykibocsátásával forradalmasíthatta volna a pénzügyi piacot, de a kínai állam szerint túl messzire ment. Jack Ma azóta eltűnt a nyilvánosságból, de a jelek szerint él, és cégbirodalma fenntartásáért küzd.
Ki gondolta volna, hogy az ötvenes években Magyarország a hallucinogén szerekkel végzett kutatások úttörője volt? Miután Szára István a világon elsőként felismerte a dimetiltriptamin (DMT) pszichoaktív hatásait, kollégáival emberkísérletekbe kezdett az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben. Az 1956-os forradalom és Richard Nixon drogháborúja véget vetett a kísérleteknek, pedig a modern kutatások szerint a DMT-nek pozitív élettani hatásai is lehetnek.
A kommunista törvényhozás a hétköznapi élethez közelebb álló gazdasági bűncselekményekre is kíméletlen szigorral csapott le. A gazdasági rendőrség sikert sikerre halmozott, a sebtiben felállított munkásbíróságok akár halálra is ítélhették az embert árdrágítás miatt vagy közellátás elleni bűntettekért.
A kommunisták összesen 45 „szabad májust” ünnepeltek Magyarországon. A diktatúra időtlensége ellenére a díszlet apránként módosult, a Sztálin-szobor ledőlt, a Lenin-képek is lassan visszaszorultak a tribünre, de a lényeg ugyanaz maradt: több százezres lelkes tömeg hívatott igazolni a rendszert, miközben a szocialista vívmányok is kellő publicitást kaptak.
A propaganda mint jelenség már az ókorban megszületett, és azóta is ugyanaz a célja: megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját és viselkedését egy adott nézettel kapcsolatban. Hogy működött a propagandagépezet Magyarországon a második világháború idején?
Szigorúan szovjet mintára szerveződtek a május 1-jei felvonulások 1945 és 1957 között. A ma elképzelhetetlen méretű tömeg létszámát és összetételét előre meghatározták, még az is fontos volt, merre nézzenek a felvonulók, amikor elhaladnak a Sztálin-szobor lábánál kiépített tribün előtt. A forradalom utáni első felvonulás időpontja egybeesett a Magyar Televízió indulásával.
Az igazságtételi törvényt 1992-ben megtorpedózó Alkotmánybíróság akkori elnöke, Sólyom László is felszólalt azon a rendezvényen, ahol Ungváry elmondta: a múlt feldolgozása mutyivá vált, a jogállam pedig folyamatosan romlik Magyarországon.