kommunizmus

A Rákosi-korszak Magyarországán vígan folyt a kísérletezés a pszichedelikus szerekkel

Ki gondolta volna, hogy az ötvenes években Magyarország a hallucinogén szerekkel végzett kutatások úttörője volt? Miután Szára István a világon elsőként felismerte a dimetiltriptamin (DMT) pszichoaktív hatásait, kollégáival emberkísérletekbe kezdett az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben. Az 1956-os forradalom és Richard Nixon drogháborúja véget vetett a kísérleteknek, pedig a modern kutatások szerint a DMT-nek pozitív élettani hatásai is lehetnek.

A május 1-jei felvonulások története 33 csodás képben

A kommunisták összesen 45 „szabad májust” ünnepeltek Magyarországon. A diktatúra időtlensége ellenére a díszlet apránként módosult, a Sztálin-szobor ledőlt, a Lenin-képek is lassan visszaszorultak a tribünre, de a lényeg ugyanaz maradt: több százezres lelkes tömeg hívatott igazolni a rendszert, miközben a szocialista vívmányok is kellő publicitást kaptak.

Sztálin-szobor, fürdőruhás nők, üres tyúkketrecek – így vonult fel Magyarország a Rákosi-korszakban

Szigorúan szovjet mintára szerveződtek a május 1-jei felvonulások 1945 és 1957 között. A ma elképzelhetetlen méretű tömeg létszámát és összetételét előre meghatározták, még az is fontos volt, merre nézzenek a felvonulók, amikor elhaladnak a Sztálin-szobor lábánál kiépített tribün előtt. A forradalom utáni első felvonulás időpontja egybeesett a Magyar Televízió indulásával.