Az Alibaba alapítója, Kína legismertebb üzletembere fél éve minden idők legnagyobb részvénykibocsátásával forradalmasíthatta volna a pénzügyi piacot, de a kínai állam szerint túl messzire ment. Jack Ma azóta eltűnt a nyilvánosságból, de a jelek szerint él, és cégbirodalma fenntartásáért küzd.
Ki gondolta volna, hogy az ötvenes években Magyarország a hallucinogén szerekkel végzett kutatások úttörője volt? Miután Szára István a világon elsőként felismerte a dimetiltriptamin (DMT) pszichoaktív hatásait, kollégáival emberkísérletekbe kezdett az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben. Az 1956-os forradalom és Richard Nixon drogháborúja véget vetett a kísérleteknek, pedig a modern kutatások szerint a DMT-nek pozitív élettani hatásai is lehetnek.
A kommunista törvényhozás a hétköznapi élethez közelebb álló gazdasági bűncselekményekre is kíméletlen szigorral csapott le. A gazdasági rendőrség sikert sikerre halmozott, a sebtiben felállított munkásbíróságok akár halálra is ítélhették az embert árdrágítás miatt vagy közellátás elleni bűntettekért.
A kommunisták összesen 45 „szabad májust” ünnepeltek Magyarországon. A diktatúra időtlensége ellenére a díszlet apránként módosult, a Sztálin-szobor ledőlt, a Lenin-képek is lassan visszaszorultak a tribünre, de a lényeg ugyanaz maradt: több százezres lelkes tömeg hívatott igazolni a rendszert, miközben a szocialista vívmányok is kellő publicitást kaptak.
A propaganda mint jelenség már az ókorban megszületett, és azóta is ugyanaz a célja: megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját és viselkedését egy adott nézettel kapcsolatban. Hogy működött a propagandagépezet Magyarországon a második világháború idején?
Szigorúan szovjet mintára szerveződtek a május 1-jei felvonulások 1945 és 1957 között. A ma elképzelhetetlen méretű tömeg létszámát és összetételét előre meghatározták, még az is fontos volt, merre nézzenek a felvonulók, amikor elhaladnak a Sztálin-szobor lábánál kiépített tribün előtt. A forradalom utáni első felvonulás időpontja egybeesett a Magyar Televízió indulásával.
Az igazságtételi törvényt 1992-ben megtorpedózó Alkotmánybíróság akkori elnöke, Sólyom László is felszólalt azon a rendezvényen, ahol Ungváry elmondta: a múlt feldolgozása mutyivá vált, a jogállam pedig folyamatosan romlik Magyarországon.