Elon Musk szerint a jövő olyan lesz, mint a Mátrix, sőt lehet, hogy már abban élünk

– Soha nem mondanék olyat, hogy az embereket gépek fogják irányítani, ez lehetetlenség. Az emberek sosem fognak olyan dolgot alkotni, ami okosabb náluk.
– Ezzel egyáltalán nem értek egyet. Az a legnagyobb hiba, amit az emberek elkövetnek, hogy okosnak hiszik magukat.
– Szerintem a számítógépek sokkal intelligensebbek lesznek, de az emberek sokkal okosabbak.
– Aha, hát nem.

Ez a párbeszéd a sanghaji Mesterséges Intelligencia Világkonferencián hangzott el csütörtökön, ahol a világ 21. és 40. leggazdagabb embere vitatkozott az AI jövőjéről. Az első megszólaló Jack Ma az Alibaba Group elnöke, Kína leggazdagabb embere, a túlóráztatás fekete öves mestere, mellesleg a Kínai Kommunista Párt tagja is, míg a második Elon Musk az egyik leghírhedtebb amerikai milliárdos, többek közt a SpaceX, a Tesla, az alagútfúró Boring Company és az agy-számítógép összeköttetésen dolgozó Neuralink alapítója és első embere.

A konferenciát idén másodjára rendezték meg, hogy az ország legnagyobb techmágnásai és AI-kutatói beszámoljanak arról, hol is tart Kína a küzdelemben, hogy megelőzze az Egyesült Államokat a mesterséges intelligenciához köthető technológiák fejlesztésében.

Jack Ma és Elon Musk a sanghaji Mesterséges Intelligencia Világkonferencián, 2019. augusztus 29-énFotó: HECTOR RETAMAL/AFP

A kínai állam 2017-ben hirdette ki a következő generációs mesterséges intelligencia fejlesztési tervét, amely három szakaszra osztotta az ország technológiai szektorának jövőbeli teendőit:

  • 2020-ig fel kell venni a lépést az amerikai AI-fejlesztésekkel;
  • 2025-ig nagy áttöréseket kell elérni az AI segítségével a gyógyászat, a gyártás, a városi infrastruktúra, a mezőgazdaság és a nemzetbiztonság területén;
  • 2030-ra Kínának globális vezetővé kell válnia a mesterséges intelligencia területén.

Az idei konferencia sztárvendége egyértelműen Musk volt, aki már jelenlétével is legitimálta az eseményt, miközben az USA és a Kína között dúló vámháború és a totalitárius rendszert segítő kínai technológiai újítások miatt a nyugati techguruk, ha tehetik, messziről kerülik a hasonló propagandarendezvényeket.

„Én még nem láttam olyan számítógépet, ami feltalálta volna az embert”

A beszélgetés a beszámolók alapján pont úgy zajlott, ahogyan azt a két nagyhatalom két legmarkánsabb innovátorától el lehetett várni. Musk az emberi lét korlátairól, a gépek fölényéről és az emberiség űrbeli jövőjéről mesélt, míg az Alibaba vezére arról, hogy a gépek sosem érik el az ember tökéletességét, és különben is, az embereknek a Földön van a helyük.

Gyakorlatilag csak egy kérdésben értettek egyet: abban, hogy a bolygó nincs felkészülve arra a népességrobbanásra, amit a jelenlegi születési ráták jósolnak. „Nincs túl sok időnk. Ez az első alkalom a Föld 4,5 milliárd éves történelmében, amikor lehetőségünk van a bolygónkon túl is terjeszkedni. Biztosítsuk be a jövőnket, hogy a tudatosság fénye ne aludjon ki” – mondta Musk.

Elon Musk a SpaceX vezetőjeként igyekszik először a Marsra költöztetni az emberiségetFotó: PETER PARKS/AFP

A cikk elején idézett párbeszédet megelőzte Musk kijelentése, miszerint „az emberek alábecsülik az AI képességeit. Úgy gondolnak rá, mint valamiféle okos emberre. Pedig sokkal okosabb lesz a legokosabb embernél is, aki valaha létezett.” 

Musk még a mesterséges intelligencia eddigi legkézzelfoghatóbb eredményeit, a go- és sakkgyőzelmeket is bedobta az AI-fölény mellett érvelve, de Jack Ma szerint ebből levonni azt a következtetést, hogy a gépek okosabbak az embereknél, olyan, mint ha száz évvel ezelőtt megpróbáltuk volna lefutni az autókat: „Az ember alkotta meg az autót, de az, hogy nem tud olyan gyorsan futni, nem jelenti azt, hogy az autó lenne az okosabb. A számítógépet is az ember találta fel, és én még nem láttam olyan számítógépet, ami feltalálta volna az embert” – hangzott Ma hasonlata.

A kínai milliárdos kifejezetten humanista megközelítésben szemléli a technológia jövőjét: „Meglehetősen optimista vagyok, és nem hiszem, hogy a mesterséges intelligencia fenyegetést jelentene. Nem hiszem, hogy az AI valami szörnyű dolog lenne, és hiszem, hogy az emberek elég okosak ahhoz, hogy ezt megértsék.” 

Musk válasza:

„Hát, nem tudom, ez eléggé ilyen híres utolsó mondatnak hangzik. Ha visszamegyünk 40-50 évet, a Pong volt a csúcs, pedig az két téglalapból és egy négyzetből állt. Ma van 40 realisztikus, valós időben zajló szimuláció, amivel több millió ember játszik párhuzamosan. Ha ezt a fejlődési rátát követjük, ezek a játékok megkülönböztethetetlenek lesznek a valóságtól. Vagy ez lesz, vagy vége lesz a civilizációnak.”

Olyan lesz, mint a Mátrix

A beszélgetés során a két fél mintha versengett volna egymással a valóságtól elrugaszkodott kijelentésekkel. Ma például azzal próbálta igazolni, hogy az intelligens gépek miért nem uralkodhatnak az okos emberek felett a jövőben, hogy „az intelligencia tudásalapú, az okosság viszont tapasztalatra épül”, mint ha nem tudná, hogy a mélytanulási algoritmusok és a neurális hálózatok lényege az öntanítás, a tapasztalatszerzés. Bár erre Musk is rámutatott válaszában, sikerült egy mondatban túl is licitálnia partnerén egy merész, noha egyre népszerűbb kijelentéssel: „Az AI el fog jutni arra a pontra, hogy teljes egészében szimulálni tudja az embert, vagy akár több embert egyszerre, sőt elég erős érvek szólnak amellett, hogy itt és most mi is egy szimulációban vagyunk.”

Ma hiába híres az Alibaba alkalmazottjainak túlhajtásáról, a 996-os munkarend (hétfőtől szombatig, reggel 9-től este 9-ig) erőltetéséről, most ennek szöges ellentétét lebegtette be, amikor arról beszélt, miért kell változtatni az iparosodás korához tervezett oktatási rendszeren. „Hogyan lehet kreatívabbá és konstruktívabbá nevelni a gyerekeket? Ebben rejlik a kulcs. A számítógépeknek csak csipjeik vannak, az embereknek viszont szívük is, és a bölcsesség a szívből jön. A következő 10-20 évben minden embernek, országnak, kormánynak arra kell koncentrálnia, hogy megreformálja az oktatási rendszert, hogy a gyerekeinknek olyan munkája legyen majd, ami már csak heti három napot és napi négy órát vesz igénybe.”

Az Alibaba dolgozói sem vetnék meg a napi 12 órás munkarend helyett a heti 12 órásatFotó: Stringer/Imaginechina

Ha már kezdett volna túl földhözragadttá válni a diskurzus, Musk az oktatási reformra is elő tudta húzni az egyik cégét: „A jövőben a Neuralinkkel bármilyen tárgyat fel tudsz majd magadnak tölteni. Olyan lesz, mint a Mátrix. Szeretnél megtanulni helikoptert vezetni? Nem probléma. Ha bármit meg szeretnél tanulni, csak feltöltöd magadnak. Az oktatás ma nagyon alacsony sávszélességen működik. Borzalmasan lassú. A tanórák a legrosszabbak.” Ahogy arról korábban írtunk, a Neuralink egy agy-számítógép interfész létrehozásán dolgozik, amiről Musk azt mondta: „végső soron az a célunk, hogy szimbiózisba kerüljünk a mesterséges intelligenciával.”

Arról, hogy az AI-hajtotta automatizálással milyen munkák maradnak az emberekre, szintén megoszlottak a vélemények. Jack Ma szerint a kreatív munkákra sosem lesz képes a mesterséges intelligencia, ezért ezeket továbbra is az embereknek kell elvégezniük, Musk szerint viszont folyamatosan csökken majd az emberekre háruló munkák köre, amíg végül csak egy marad: az AI-fejlesztés. Aztán persze már az sem, hiszen a Tesla-vezér szerint idővel már az AI-szoftvereket is mesterséges intelligencia írja majd.

Hol vannak a földönkívüliek?

Az utolsó szóváltás  tökéletesen leírja a két különböző habitusú, de egyaránt megalomániás techvezér abszurd beszélgetésének hangulatát:

Ma: Nagyra becsülöm, hogy el akar jutni a Marsra. Engem jobban érdekel a Föld.

Musk: A Marssal az a helyzet, hogy szerintem fontos belevágni azokba a tevékenységekbe, amikkel a legnagyobb valószínűséggel menthetjük át a tudatosságot a jövőbe. Nem hiszem, hogy készpénznek kellene vennünk a tudatosság jövőjét, mert még nem találkoztunk idegenekkel. Hol vannak a földönkívüliek? Ez a Fermi-paradoxon, az egyik legfontosabb kérdés. Hogyhogy nem találtunk még rá idegen lényekre? Vannak, akik azt állítják, hogy már rég találkoztunk velük. Pedig nem, nekem elhihetik. Én tudnék róla. Az egyik dolog, amit meg kell tennünk, hogy több bolygóra terjeszkedünk. Van rá esély, hogy a jövőben valamikor, valamilyen külső erő vagy belső hiba miatt a civilizáció elpusztul, vagy kellőképpen megsérül ahhoz, hogy már ne tudjunk más bolygóra terjeszkedni.

Ma: Szép dolog embereket küldeni a Marsra, de először a Földön élő 7,4 milliárd emberről kell gondoskodnunk. Szükségünk van olyan hősökre, mint maga. De olyanokra is, akik hozzánk hasonlóan azon fáradoznak nap mint nap, hogy a Földön jobb legyen élni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: