A tudósok szerint Elon Musk lehetetlent ígér az agyba ültethető szuperchippel, a Neuralinkkel

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A május végi SpaceX-őrület és a Tesla-részvények töretlen szárnyalása után az ősz is Elon Muskról szól, az érdeklődés középpontjában most épp a múlt héten bemutatott, agyba ültethető chip, a mágikus képességekkel felruházott Neuralink áll, ami az ígéretek szerint nemcsak gyógyíthatatlannak hitt betegségek gyógyítására, hanem emlékek tárolására, sőt gondolatolvasásra is alkalmazható lesz majd.

A készülék bemutatóján azonban egyelőre bőven túlsúlyban voltak a hangzatos ígéretek a valódi eredményekhez képest. Míg Musk vállalkozásainak sikerét nehéz  vitatni, a nagyotmondást máig nem tudta leküzdeni – elég arra a tavalyi jóslatára gondolni, miszerint 2020 végére egymillió önvezető Tesla járja majd az utakat, vagy arra, hogy 2050-ig egymillió embert küldene a Marsra.

Bár Musk a Neuralink péntek éjjeli bemutató eseményén egy csapatnyi tudóssal vette körül magát, hogy alátámasszák a vízióját, más kutatók (jellemzően azok, akik nem Musk pénzéből élnek) kifejezetten kétkedve fogadták az elhangzottakat. Talán ezeket a kritikákat igyekezett megelőzni a bemutató előtt pár órával tweetelt idézettel, amely a Nobel-díjas atomfizikustól, Ernest Rutherfordtól származik: „A fizika mindig csak lehetetlen vagy triviális lehet. Amíg nem értjük, lehetetlen, majd utána triviálissá válik.”

Nincs itt semmi látnivaló

A tudományos hírek közérthető magyarázatait közreadó brit Tudományos Médiaközpont (SMC) a Newcastle-i Egyetem idegtudomány-professzorát, Andrew Jacksont idézte a Neuralink bemutatója után:

„Nem hiszem, hogy bármilyen forradalmi újítást láttunk volna a előadás során. Egy mérnöki problémát igyekeznek megoldani, hogy minél több elektródát az agyba helyezhessenek. A technológiát tekintve 1024 elektróda manapság nem túl nagy dolog, bár a vezeték nélküli jeltovábbítás elektronikája kiváló, és a robotikus beültetés is jónak tűnik. A legnagyobb kihívás az, hogy mit kezdenek az agyból érkező adatokkal. Az előadás ebből a szempontból csalódás volt, nem mutattak be semmi olyat, amit korábban ne láttunk volna.”

Halványan az agyi jelek alapján jósolt, élénk színnel a valós végtagmozgás láthatóForrás: Neuralink

A professzor szerint a legfejlettebb technológia, amit látni lehetett a Neuralink bemutatóján, az volt, amikor a Gertrude nevű malac agyi aktivitása alapján viszonylag pontosan meg tudták jósolni, milyen irányba fogja mozgatni a végtagjait – ezt a módszert azonban eddig is ismerték az idegtudományban. Jackson szerint tudományos szempontból szerencsétlen döntés valódi tanulmányok publikációja helyett ilyen show-kat tartani, és kérdésesnek nevezte az agyi jelek felülírásának lehetőségét, de még azok dekódolásának hasznát is kétségbe vonta. „Nagy különbség van az agysejtek [aktivitásának] rögzítése és a gondolatolvasás között, főként hogy a magasabb szintű kognitív funkciók működését még nem értjük” – írta a közleményben.

Musk a Twitteren válaszolt a professzor gondolataira: „Sajnos gyakran előfordul, hogy a tudományos közösség túlértékeli az ötletek értékét, és alulértékeli a megvalósításuk lehetőségét. A holdutazás ötlete például nyilvánvaló, mégis nagyon nehéz eljutni a Holdra.” Ahogy az várható volt, 38 milliós követőbázisának legelhivatottabb tagjai azonnal jelentkeztek a kommentek között olyan örök érvényű igazságokkal, mint hogy „aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja”, vagy hogy „ha a Teslánál is tanulmányokra vártunk volna, még ma se készült volna el a termék”.

Andrew Jacksont ezután megkereste a BBC, és a professzor rámutatott, hogy nem az akadémiai gőg vezérelte a szavait, hiszen ő is jártas a gyakorlati kutatásokban – például gerincsérülteknek segít azáltal, hogy az agyi jeleiket a gerincvelőjük felé irányítja, így részlegesen visszanyerhetik karmozgásukat. Jackson szerint az idegtudósok is örülnek a techcégek és lelkes támogatóik belépésével nyílt új lehetőségeknek ezen a területen, de ettől függetlenül az emlékek tárolása és felülírása, valamint az agyi funkciók javítása korántsem olyan egyszerű, mint ahogy arról Musk és csapata beszélt. Vagyis gyakorlatilag a sötétben tapogatóznak, miközben olyan ígéreteket tesznek, amelyekről fogalmuk sincs, be tudják-e valaha váltani.

A sávszélességet növelni, a beültetés kockázatait csökkenteni kell

Azt már a 19. században is tudták, hogy az élő agyat elektromos aktivitás jellemzi, de az 1920-as években már emberek agyi jeleit is sikerült rögzíteni – ekkor alkotta meg Hans Berger az elektroenkefalográfia (EEG) eljárását. Az agy-számítógép interfészek ötlete is közel fél évszázados, és az 1970-es évek óta számos eredményt felmutattak már ezen a területen. Sikerült már művégtagot mozgatni és számítógépes kurzort irányítani is agyi jelek segítségével, sőt már egy olyan készülék is létezik, amit az amerikai gyógyszerfelügyeleti szerv (FDA) engedélyezett – a Utah Array 100 elektródás implantátumának gyógyító képességeit jelenleg embereken vizsgálják.

Elon MuskFotó: WIN MCNAMEE/AFP

Thomas Nowotny, a Sussexi Egyetem informatikai és mérnöki intézetének professzora szerint Musk egy évtizedek óta ismert technológiát csomagolt modern köntösbe, és úgy próbálja termékként eladni, mintha valódi áttörés lenne:

„Elon Musk bejelentései a közelmúltból nem sok újdonságot tartalmaznak számomra, és azon kollégáim számára, akik napi szinten rögzítenek agyi jeleket. Nekem ez úgy tűnik, mintha valaki nem csinálta volna meg a házi feladatát arról, hogy mi az, amit a világ tudósai már rég ismernek.”

Patrick Haggard, a londoni University College (UCL) kognitív idegtudományi intézetének kutatója szerint az agy-számítógép interfészek területén elért újítások mindig izgalmasak, de azokat ellenőrzött tudományos lapokban kell közzétenni. A hasonló készülékeknél Haggard szerint a sávszélesség jelenti a legnagyobb problémát: az emberek idővel képesek megtanulni úgy formálni az agyi jeleiket, hogy azokat egy gép egy bizonyos utasításként (pl. „nyomd meg ezt a gombot!”) értelmezni tudja, de ez a folyamat távolról sem olyan gördülékeny, mint az agy és a test közvetlen kapcsolata. Egyelőre elképzelhetetlen, hogy ez a sávszélesség jelentősen nőni tudjon, vagyis annyival jobb legyen a reakcióidő, hogy teljesen helyettesíteni tudja a természetes folyamatokat.

Mivel a Neuralink elektródái az agyszövetbe fúródnak, invazív eljárásról van szó, amely oda-vissza kockázatos: a precizitást igénylő agysebészet (amit Muskék egy önműködő robotra bíznának) magában hordozza a vérzéses és fertőzéses szövődmények kockázatát, miközben az agy elektrokémiai környezete is károsíthatja az elektródákat, amelyek így gyengébb jeleket érzékelve torzítják a rögzített aktivitást.

Elon Musk a beültetést végző robot prototípusa mellettForrás: Neuralink

Sethu Vijayakumar, a londoni Alan Turing Intézet mesterséges intelligenciával foglalkozó programigazgatója szerint a tudomány jelenleg még túl keveset tud az agyról ahhoz, hogy ilyen nagyravágyó terveket komolyan lehessen venni. A vakság gyógyításának ígéretére is kitért:

„A szem nem kamera; az agy felé közvetített vizuális jelek elképesztően összetettek. A látásvesztés mértékétől függően a látókéreg vizuális jelek hiányában át is alakulhat, így elég merész azt állítani, hogy technológiai segítséggel vissza lehet állítani a normális látást, hiszen a látókérget is vissza kéne alakítani az eredeti állapotába. Ha Musk képes erre, akkor jóval hatalmasabb és sikeresebb bárkinél a történelemből.”

A tudományos közösség szerint tehát egyelőre semmi olyat nem mutatott fel a Neuralink, amely miatt indokolt lenne a hype, így a múlt heti PR-esemény tényleg csak arra volt jó, hogy felkeltse az érdeklődést, és a Tesla és a SpaceX ismertségi szintje felé közelítse ezt a Musk-céget is, illetve megtalálja azokat a kutatókat, akik a szeretik a szakmai kereteket feszegetni.

Vagy ahogy a Next Web szakírója fogalmazott:

„A Neuralink abban bízik, hogy a toborzással hasonló sikereket érhet el, mint a Google vagy az Apple. Ne értsék félre, ezek elég jó példaképek. A különbség csak az, hogy Musk először ígéreteket tesz, és aztán elvárja, hogy akiknek munkát ad, rájöjjenek, hogyan lehet megvalósítani őket.”

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: