A tudósok szerint Elon Musk lehetetlent ígér az agyba ültethető szuperchippel, a Neuralinkkel

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A május végi SpaceX-őrület és a Tesla-részvények töretlen szárnyalása után az ősz is Elon Muskról szól, az érdeklődés középpontjában most épp a múlt héten bemutatott, agyba ültethető chip, a mágikus képességekkel felruházott Neuralink áll, ami az ígéretek szerint nemcsak gyógyíthatatlannak hitt betegségek gyógyítására, hanem emlékek tárolására, sőt gondolatolvasásra is alkalmazható lesz majd.

A készülék bemutatóján azonban egyelőre bőven túlsúlyban voltak a hangzatos ígéretek a valódi eredményekhez képest. Míg Musk vállalkozásainak sikerét nehéz  vitatni, a nagyotmondást máig nem tudta leküzdeni – elég arra a tavalyi jóslatára gondolni, miszerint 2020 végére egymillió önvezető Tesla járja majd az utakat, vagy arra, hogy 2050-ig egymillió embert küldene a Marsra.

Bár Musk a Neuralink péntek éjjeli bemutató eseményén egy csapatnyi tudóssal vette körül magát, hogy alátámasszák a vízióját, más kutatók (jellemzően azok, akik nem Musk pénzéből élnek) kifejezetten kétkedve fogadták az elhangzottakat. Talán ezeket a kritikákat igyekezett megelőzni a bemutató előtt pár órával tweetelt idézettel, amely a Nobel-díjas atomfizikustól, Ernest Rutherfordtól származik: „A fizika mindig csak lehetetlen vagy triviális lehet. Amíg nem értjük, lehetetlen, majd utána triviálissá válik.”

Nincs itt semmi látnivaló

A tudományos hírek közérthető magyarázatait közreadó brit Tudományos Médiaközpont (SMC) a Newcastle-i Egyetem idegtudomány-professzorát, Andrew Jacksont idézte a Neuralink bemutatója után:

„Nem hiszem, hogy bármilyen forradalmi újítást láttunk volna a előadás során. Egy mérnöki problémát igyekeznek megoldani, hogy minél több elektródát az agyba helyezhessenek. A technológiát tekintve 1024 elektróda manapság nem túl nagy dolog, bár a vezeték nélküli jeltovábbítás elektronikája kiváló, és a robotikus beültetés is jónak tűnik. A legnagyobb kihívás az, hogy mit kezdenek az agyból érkező adatokkal. Az előadás ebből a szempontból csalódás volt, nem mutattak be semmi olyat, amit korábban ne láttunk volna.”

Halványan az agyi jelek alapján jósolt, élénk színnel a valós végtagmozgás láthatóForrás: Neuralink

A professzor szerint a legfejlettebb technológia, amit látni lehetett a Neuralink bemutatóján, az volt, amikor a Gertrude nevű malac agyi aktivitása alapján viszonylag pontosan meg tudták jósolni, milyen irányba fogja mozgatni a végtagjait – ezt a módszert azonban eddig is ismerték az idegtudományban. Jackson szerint tudományos szempontból szerencsétlen döntés valódi tanulmányok publikációja helyett ilyen show-kat tartani, és kérdésesnek nevezte az agyi jelek felülírásának lehetőségét, de még azok dekódolásának hasznát is kétségbe vonta. „Nagy különbség van az agysejtek [aktivitásának] rögzítése és a gondolatolvasás között, főként hogy a magasabb szintű kognitív funkciók működését még nem értjük” – írta a közleményben.

Musk a Twitteren válaszolt a professzor gondolataira: „Sajnos gyakran előfordul, hogy a tudományos közösség túlértékeli az ötletek értékét, és alulértékeli a megvalósításuk lehetőségét. A holdutazás ötlete például nyilvánvaló, mégis nagyon nehéz eljutni a Holdra.” Ahogy az várható volt, 38 milliós követőbázisának legelhivatottabb tagjai azonnal jelentkeztek a kommentek között olyan örök érvényű igazságokkal, mint hogy „aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja”, vagy hogy „ha a Teslánál is tanulmányokra vártunk volna, még ma se készült volna el a termék”.

Andrew Jacksont ezután megkereste a BBC, és a professzor rámutatott, hogy nem az akadémiai gőg vezérelte a szavait, hiszen ő is jártas a gyakorlati kutatásokban – például gerincsérülteknek segít azáltal, hogy az agyi jeleiket a gerincvelőjük felé irányítja, így részlegesen visszanyerhetik karmozgásukat. Jackson szerint az idegtudósok is örülnek a techcégek és lelkes támogatóik belépésével nyílt új lehetőségeknek ezen a területen, de ettől függetlenül az emlékek tárolása és felülírása, valamint az agyi funkciók javítása korántsem olyan egyszerű, mint ahogy arról Musk és csapata beszélt. Vagyis gyakorlatilag a sötétben tapogatóznak, miközben olyan ígéreteket tesznek, amelyekről fogalmuk sincs, be tudják-e valaha váltani.

A sávszélességet növelni, a beültetés kockázatait csökkenteni kell

Azt már a 19. században is tudták, hogy az élő agyat elektromos aktivitás jellemzi, de az 1920-as években már emberek agyi jeleit is sikerült rögzíteni – ekkor alkotta meg Hans Berger az elektroenkefalográfia (EEG) eljárását. Az agy-számítógép interfészek ötlete is közel fél évszázados, és az 1970-es évek óta számos eredményt felmutattak már ezen a területen. Sikerült már művégtagot mozgatni és számítógépes kurzort irányítani is agyi jelek segítségével, sőt már egy olyan készülék is létezik, amit az amerikai gyógyszerfelügyeleti szerv (FDA) engedélyezett – a Utah Array 100 elektródás implantátumának gyógyító képességeit jelenleg embereken vizsgálják.

Elon MuskFotó: WIN MCNAMEE/AFP

Thomas Nowotny, a Sussexi Egyetem informatikai és mérnöki intézetének professzora szerint Musk egy évtizedek óta ismert technológiát csomagolt modern köntösbe, és úgy próbálja termékként eladni, mintha valódi áttörés lenne:

„Elon Musk bejelentései a közelmúltból nem sok újdonságot tartalmaznak számomra, és azon kollégáim számára, akik napi szinten rögzítenek agyi jeleket. Nekem ez úgy tűnik, mintha valaki nem csinálta volna meg a házi feladatát arról, hogy mi az, amit a világ tudósai már rég ismernek.”

Patrick Haggard, a londoni University College (UCL) kognitív idegtudományi intézetének kutatója szerint az agy-számítógép interfészek területén elért újítások mindig izgalmasak, de azokat ellenőrzött tudományos lapokban kell közzétenni. A hasonló készülékeknél Haggard szerint a sávszélesség jelenti a legnagyobb problémát: az emberek idővel képesek megtanulni úgy formálni az agyi jeleiket, hogy azokat egy gép egy bizonyos utasításként (pl. „nyomd meg ezt a gombot!”) értelmezni tudja, de ez a folyamat távolról sem olyan gördülékeny, mint az agy és a test közvetlen kapcsolata. Egyelőre elképzelhetetlen, hogy ez a sávszélesség jelentősen nőni tudjon, vagyis annyival jobb legyen a reakcióidő, hogy teljesen helyettesíteni tudja a természetes folyamatokat.

Mivel a Neuralink elektródái az agyszövetbe fúródnak, invazív eljárásról van szó, amely oda-vissza kockázatos: a precizitást igénylő agysebészet (amit Muskék egy önműködő robotra bíznának) magában hordozza a vérzéses és fertőzéses szövődmények kockázatát, miközben az agy elektrokémiai környezete is károsíthatja az elektródákat, amelyek így gyengébb jeleket érzékelve torzítják a rögzített aktivitást.

Elon Musk a beültetést végző robot prototípusa mellettForrás: Neuralink

Sethu Vijayakumar, a londoni Alan Turing Intézet mesterséges intelligenciával foglalkozó programigazgatója szerint a tudomány jelenleg még túl keveset tud az agyról ahhoz, hogy ilyen nagyravágyó terveket komolyan lehessen venni. A vakság gyógyításának ígéretére is kitért:

„A szem nem kamera; az agy felé közvetített vizuális jelek elképesztően összetettek. A látásvesztés mértékétől függően a látókéreg vizuális jelek hiányában át is alakulhat, így elég merész azt állítani, hogy technológiai segítséggel vissza lehet állítani a normális látást, hiszen a látókérget is vissza kéne alakítani az eredeti állapotába. Ha Musk képes erre, akkor jóval hatalmasabb és sikeresebb bárkinél a történelemből.”

A tudományos közösség szerint tehát egyelőre semmi olyat nem mutatott fel a Neuralink, amely miatt indokolt lenne a hype, így a múlt heti PR-esemény tényleg csak arra volt jó, hogy felkeltse az érdeklődést, és a Tesla és a SpaceX ismertségi szintje felé közelítse ezt a Musk-céget is, illetve megtalálja azokat a kutatókat, akik a szeretik a szakmai kereteket feszegetni.

Vagy ahogy a Next Web szakírója fogalmazott:

„A Neuralink abban bízik, hogy a toborzással hasonló sikereket érhet el, mint a Google vagy az Apple. Ne értsék félre, ezek elég jó példaképek. A különbség csak az, hogy Musk először ígéreteket tesz, és aztán elvárja, hogy akiknek munkát ad, rájöjjenek, hogyan lehet megvalósítani őket.”

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: