A légszennyezettség negatívan befolyásolja az idősebb férfiak agyműködését
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A nemzetközi terminológiában PM2.5 jelölésű, azaz 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű finomszállópor már rövid távon is súlyosan rontja a kognitív képességeket – állítja egy amerikai-kínai kutatócsoport a Nature Aging folyóiratban megjelent tanulmánya, amely szerint már a légszennyezettség átmeneti emelkedése károsítja az idősebb férfiak memóriáját, gondolkodási teljesítményét.
A kutatók 1000 Bostonban élő idősebb fehér férfi többféle kognitív tesztben produkált eredményeit és a lakóhelyük légszennyezettség adatainak értékeit vetették egybe. Kiderült, hogy a teszteket megelőző négy hét PM2.5 mértéke közvetlenül befolyásolja a 69 éves átlagéletkorú csoport kognitív teljesítményét, méghozzá úgy, hogy minél nagyobb volt a vizsgálatot megelőző időszakban a finomszállópor koncentrációja, annál gyengébb eredményeket értek el a férfiak.
A negatív hatás még akkor is egyértelmű volt, amikor a PM2.5 koncentrációja 10 mikrogramm/köbméter alatt maradt, ami az egészségügyi világszervezet, a WHO által javasolt határérték.
A kutatócsoport szerint a teszteredményeket kevésbé befolyásolta a légszennyezettség rövid távú emelkedése, ha a férfiak aszpirint vagy más nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket szedtek. A gyulladáscsökkenték preventív hatásának vizsgálatára azonban további kutatásokra van szükség.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Minden ötödik ember a levegő szennyezettségébe hal bele, kétszer annyi, mint eddig hitték
Februárban két jelentős tanulmány is kimutatta, milyen óriási szerepet játszik a levegő szennyezettsége az egészség hanyatlásában. Az egyik újraszámolta, hányan halnak bele közvetlenül a fosszilis energiahordozók elégetésébe, a másik pedig azt vizsgálta, hány haláleset lenne elkerülhető, ha az országok vállalásai valóban kompatibilisek lennének a párizsi egyezmény céljaival.
A légszennyezettség az a csendes gyilkos, amivel megtanultunk együtt élni, pedig nem kellene
Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.
Nincs olyan, hogy biztonságos légszennyezettség
Nem kell a fél életünket szmogban leélni ahhoz, hogy érezzük a negatív hatásait: kiderült, hogy már az enyhén szennyezett levegő is árt a szívnek, és a hatás rövid távon is érvényesülhet.