Az USA sosem éri el a nyájimmunitást, de lehet, hogy ez nem is baj

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Miközben a legnagyobb arányban átoltott népességű Izraelről egyre többen állítják, hogy elérhette a nyájimmunitást a koronavírus ellen, az Egyesült Államokról a héten ezzel ellentétes hírek érkeztek. Szakértők szerint az országban rendületlenül terjedő különféle vírusvariánsok és a nem szűnő oltásellenesség miatt ott soha nem jutnak el a nyájimmunitásig.

A hírre reagálva más szakértők viszont azt mondják, nem biztos, hogy ez olyan nagy baj. Az esetszámok csökkennek, a halálozás csökken, az államok nyitnak, a kormányzók pedig kreatív módszereket eszelnek ki arra, hogyan vegyék rá a fiatalabbakat, hogy beoltassák magukat a SARS-CoV-2 ellen – fánkkal, készpénzzel, múzeumi belépőkkel, sőt sörrel és kannabisszal.

Az USA-ban komolyan vették az oltásnál a sebezhető csoportok prioritását, és ezzel jelentősen levitték a fertőzésszámokat: mára a 65 év fölötti amerikaiak 70 százalékát teljesen beoltottak, 83 százalékuk pedig legalább egy adagot kapott. A Fehér Ház kedden bejelentette, hogy július 4-éig igyekeznek beoltani a felnőtt lakosság 70 százalékát legalább egy adaggal, valamint elérni, hogy addigra mintegy 160 millió embert, vagyis a fél országot teljesen beoltsák. Ennek érdekében több vakcinát irányítanak a helyi gyógyszertárakhoz, az ideiglenes és mobilrendelőkhöz, és elősegítik, hogy időpontfoglalás nélkül, csak úgy besétálva is beoltathassák magukat az emberek. Külön figyelmet fordítanak a vidéki klinikákra.

Jelenleg az amerikai felnőtt lakosság 56 százaléka kapott már egy dózist, és 40 százalék, körülbelül 105 millió ember van teljesen beoltva (ez a teljes lakosság 44, illetve 32 százaléka), ám az oltás üteme lassul. (Az alábbi ábrán a két adaggal beoltottak teljes lakosságon belüli aránya látható:)

A szövetségi gyógyszerészeti hatóság, az FDA napokon belül kezdeményezi, hogy a Pfizer/BioNTech vakcina sürgősségi jóváhagyását a 12-15 évesekre is kiterjesszék. Sőt a gyógyszercég arra készül, hogy szeptemberben a 2-11 éves gyerekek beoltásának sürgősségi engedélyezését is kérelmezi.

Normális élet, nyájimmunitás nélkül

Hogy a nyájimmunitáshoz a lakosság mekkora hányadának kell védettnek lennie, egy-egy vírus fertőzőképességétől függ. A COVID-19 leküzdéséhez szükséges 70-90 százalékot a világ ma meg sem közelíti. (A világjárvány kezdetén a szakértők még 60-70 százalékra becsülték a kritikus küszöbértéket, ezt azonban még a vírus korai, kevésbé fertőző variánsával kalkulálták.)

Vannak szakértők, akik szerint a nyájimmunitásos megközelítés a SARS-CoV-2 esetében nem fog hosszú távon működni, például mert még mindig nem tudni, hogy akár a betegséggel, akár az oltással szerzett immunitás mennyi ideig tart ki. Egyre többen beszélnek arról, hogy időről időre emlékeztető oltásokra lesz szükség, vagy évi egy vakcinára, mint az influenza ellen.

A CNN orvos szakértője, Leana Wen attól tart, hogy ha túl kevés embert oltanak be most, amikor a fertőzésszám alacsony, akkor ősszel és télen újra fellángolhat a járvány. Ennek a veszélye már csak azért is fennáll, mert a vírus mutálódik, és hol itt, hol ott kezd el intenzívebben terjedni a világon. Ez növeli az esélyt Wen szerint, hogy az esetleges téli hullámban új variánsok kezdjenek el fertőzni az USA-ban. 

Lauren Ancel Meyers, a Texasi Egyetem COVID-19-modellező konzorciumának vezetője szerint a következő okokból nem jut el a koronavírus elleni nyájimmunitásig az Egyesült Államok és a világ:

  • Annyi embert beoltani szinte lehetetlen.
  • A szóban forgó vírus túl gyorsan terjed.
  • A fertőzőképesebb variánsok ellen kevésbé hatékonyak lehetnek a vakcinák.
  • Vannak teljes országok és az USA-n belül nagyobb területek, ahol túl kevés embert oltottak be.
  • Egyenlőtlen a védőoltásokhoz való hozzáférés.
  • A gyerekek egyelőre nem beolthatók.
  • A lakosság mintegy egynegyede nem akarja az oltást, vagy habozik beadatni. (Magyarországon az oltást nem akarók aránya legutóbb 18 százalék volt, a habozóké 14,7.)

Ashish Jha, a Brown Egyetem egészségügyi iskolájának dékánja ugyanakkor úgy gondolja, hogy nyájimmunitás ide vagy oda, a lényeg az, hogy a legtöbb ember visszatérhet a járvány előtti normális élethez, legalábbis ha az esetszámok továbbra is csökkennek, illetve alacsonyan maradnak. „Talán sosem jutunk el a nulláig, valószínűleg nem fogunk. De ha nagyon alacsony szinten tudjuk tartani a fertőzéseket, a legtöbbünk visszatérhet a normális élethez. És ezzel már szerintem együtt lehet élni.”

Izrael úgy tért vissza a nyájimmunitást feltételező normális élethez, hogy a teljes lakosságon belül 58,52 százalék azoknak az aránya, akik az oltás mindkét adagját megkapták. Minél több oltást adnak be egy közösségben, annál közelebb kerülhetnek annak tagjai a normálisnak gondolt, 1-2 évvel ezelőtti élethez.

COVID-jövő

Ha a sebezhető csoportokban sikerül tovább növelni az átoltottság mértékét az Egyesült Államokban, akkor a várakozások szerint a koronavírus szezonális fertőző betegséggé szelídül, mint az influenza, és leginkább az egészségeseket és a fiatalokat fogja érinteni. Carl Bergstrom, a Washingtoni Egyetem evolúciós biológusa szerint még ebben a nagy országban is tartható cél, hogy a betegséget kis, regionális fellángolások szintjére szorítsák vissza, hiszen megvan hozzá a kiváló oltás és az infrastruktúra is, hogy beadják. 

Szerinte hosszú távon, azaz egy-két generációval később az lehet a cél, hogy az új koronavírus már a közönséges megfázáshoz hasonló tüneteket okozó rokonaihoz hasonlítson. Ez azzal járna, hogy az első fertőzésen az emberek már kisgyerek korukban átesnének, és a további fertőzések már csak enyhe tüneteket okoznának a részleges védelem miatt, még akkor is, ha az immunitás idővel elhalványul. Az emberek bizonyos hányada ebben a jövőben is szenvedne a hosszú COVID kellemetlen tüneteitől, de ők nem lennének annyian, hogy túlterheljék az egészségügyi rendszert.

Mások inkább úgy látják, hogy a gyerekek beoltása nélkül ez a pozitív jövőkép kevésbé képzelhető el. A vírusváltozatok kialakulását és terjedését pedig – ha a nagyközönségnek nem is, de – a szakembereknek folyamatosan követniük kell, hogy a jövőben ne szaporodjanak meg újra a súlyos és halállal végződő esetek – mondta Jeffrey Shaman, a Columbia Egyetem epidemiológusa.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: