Egészségügyi dolgozók tömegén mutatták ki, hogy az mRNS-vakcinák a fertőzéssel is leszámolnak

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Biztató lokális tapasztalatokat osztottak meg amerikai kutatók az mRNS-vakcinákról kedden a New England Journal of Medicine (NEJM) levelezési rovatában. A Kaliforniai Egyetem kutatói beoltott kaliforniai egészségügyi dolgozók több tízeres csoportján vizsgálták a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinák hatását a fertőzésekre (tehát nem a tünetek kialakulására).

A 2020. novemberi fázis III. klinikai tesztek eredményei szerint a Moderna vakcinái 94,1 százalékban voltak hatásosak a SARS-CoV-2 vírus által kiváltott tünetek ellen – két héttel azután, hogy a kísérleti alanyok megkapták az oltás második adagját is. A Pfizer oltóanyaga 95 százalékban volt hatásos, már a második dózis után 7 nappal. 

Miután ezeket az eredményeket a gyógyszercégek közzétették, az Egyesült Államokban nőni kezdett a koronavírus-fertőzések száma, és csak a január közepi csúcs után kezdett tartós csökkenésbe. Emellett új koronavírus-variánsok jelentek meg, így az amerikai élelmiszer-biztonsági és  gyógyszerészeti hatóság (FDA) gyorsított eljárásban engedélyezte a két mRNS- vakcina alkalmazását. Az oltás megkezdése óta világszerte hallani olyan esetekről, hogy a vakcinák egy vagy két adagjával beoltottaknál is kialakulhat a COVID-19.

Rendszeresen tesztelték a beoltott dolgozókat

A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i és Los Angeles-i egészségügyi központjában is december 16-án kezdték meg az oltási rendben prioritást élvező egészségügyi dolgozók oltását. Még azelőtt két héttel, december 2-án a San Diegó-i központban előírták a tünetmentes egészségügyi dolgozók heti kötelező COVID-tesztelését PCR tesztekkel, míg a Los Angeles-i intézményben december 26-án kezdődött a tesztelési program, az ottani tünetmentes egészségügyi dolgozók viszont szabadon választhattak, hogy részt vesznek-e ebben. A programok értelemszerűen lehetővé tették, hogy nagyobb valószínűséggel azonosítsák azokat a tünetmentes fertőzötteket, akik az oltás után kapták el a vírust.

A NEJM-ben levelező kutatók az erről szóló összesített, anonimizált adatokat vizsgálták meg közelebbről. Tavaly december 16-a és 2021 februárja között összesen 36 659 egészségügyi dolgozó kapta meg legalább a vakcina első adagját, és közülük 77 százalékot, 28 184 embert oltották be a másodikkal is. Kiderült:

  • A beoltottak közül 379-nél állapították meg teszteléssel a SARS-CoV-2 jelenlétét legalább 1 nappal az oltás után. 
  • Ennek a néhány száz fős csoportnak a többsége, 71 százalék az első adag utáni két héten belül kapta el a vírust. 
  • Azok közül, akiket mindkét adaggal beoltottak, mindössze 37 ember fertőződött meg, közülük is 22-en a második dózis utáni 7 napon belül. 
  • Nyolc egészségügyi dolgozó kapta el a vírust a második oltás után 8-14 nappal, azok pedig heten voltak, akik a teljes beoltottság után több mint két héttel produkáltak pozitív PCR tesztet.

Február 9-éig összesen 5455 egészségügyi dolgozó kapta meg legalább két héttel korábban a második adagot a San Diegó-i intézményben, 9535 pedig a Los Angeles-iben. Az eredmények azt mutatják, hogy körükben csak 0,05 százalékos volt a pozitív teszt valószínűsége.

A vakcina a való életben is bizonyított

A teljes vizsgált mintában az oltás utáni pozitív teszt abszolút előfordulási valószínűsége 1,19 százalék volt San Diegóban, 0,97 százalék Los Angelesben – ezek nagyobb arányok, mint a klinikai teszteken. Utóbbira a magyarázat egyebek mellett az lehet, hogy Kaliforniában a tesztelés a tünetes és tünetmentes dolgozók számára is rendszeresen elérhetővé vált. Továbbá a korábbi klinikai tesztalanyok és a kaliforniai egészségügyi dolgozók csoportja demográfiailag eltért: az egészségügyi dolgozók egyrészt fiatalabbak voltak, másrészt sokkal inkább ki voltak téve a vírusnak, mint a klinikai vizsgálat résztvevői. Emellett az is növelhette a fertőzések gyakoriságát, hogy az oltási kampány idején Dél-Kaliforniában tombolt a járvány, míg a klinikai vizsgálatot még a napi fertőzésszámok felfutása előtt lezárták. Ráadásul a Pfizer klinikai tesztjén a tünetmentes résztvevőket nem tesztelték, a Modena esetében pedig csak a két oltásadag között, egyetlen alkalommal tesztelték őket – olvasható a NEJM-ben publikált levélben.

Nicole Chang, a UCLA westwoodi intézményének nővére az egyik első, aki megkapta a vakcinát 2020. december 16-ánFotó: BRIAN VAN DER BRUG/AFP

Mint a szerzők megállapítják, biztató, hogy ennyire ritkán fordultak elő pozitív COVID-tesztek a teljes kohorszban a második oltás után 14 nappal. Az eredmény arra utal ugyanis, hogy a klinikai körülmények között mért hatásosság a való életben, a vírusnak való fokozott kitettség esetén is megáll. 

Az adatok ugyanakkor megerősítik, hogy még magas átoltottság mellett is létfontossású továbbra is betartani a vírus terjedését csökkentő közösségi higiéniai szabályokat: a maszk viselését, a távolságtartást, a gyakori tesztelést és a tünetekre való fokozott odafigyelést – addig mindenképpen, amíg a nyájimmunitás ki nem alakul.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Programajánló. Az Energiahajó legújabb részében szakértőink arról vitáznak majd, hogy az adófizetők számára milyen valós költségei vannak az erősen környezetszennyező és veszteséges Mátrai Erőmű működtetésének, és van-e realitása a legújabban 2025-re várt zöldítési kísérleteknek? Március 29-én, hétfőn 18:00-tól Facebook Live-on. Ne maradj le!