Az Egyesült Államokban kezdik megérteni, hogy sosem jutnak el a nyájimmunitásig, pedig hamarosan a 12-16 évesek oltását is engedélyezik. De hogyan fest akkor a közös jövő a koronavírussal?
Az ország legnagyobb kórházának igazgatója szerint a nyájimmunitás „lehet az egyetlen magyarázat” az esetszámok zuhanására, miközben a korlátozásokat sorra oldják fel. A fertőzésszám a nem beoltott korcsoportokban is esik.
A koronavírusnak folyamatosan kitett kaliforniai egészségügyi dolgozókat oltás közben és után rendszeresen tesztelték. Kiderült, hogy a Pfizer és a Moderna vakcinái a második adag után két héttel már csaknem teljes körűen védték őket attól, hogy elkapják a vírust. Az oltás tehát a való életben is bizonyított.
Az európai országok meg sem közelítik Izrael teljesítményét, ahol mostanra a lakosság több mint 20 százalékát beoltották. A kontinensen legjobban teljesítő Egyesült Királyságban eddig a népesség 4,19 százaléka kapott a koronavírus elleni vakcinák valamelyikéből. Az USA-ban ez az arány 2,82, Magyarországon mindössze 0,81 százalék.
Thomas Frieden, az amerikai járványügy egykori igazgatója szerint nem érdemes arra számítani, hogy ha sokan elkapják a covidot, magától eltűnik a járvány. A megoldást az oltás jelentheti, de arra még várni kell.
Johan Giesecke svéd epidemiológus-virológus szerint a helyes járványpolitika az, ha csak az időseket és más betegségeik miatt kockázatos állapotban lévőket védik, és csak a járványgócnak számító régiókban kell korlátozásokat bevezetni – mert mindez végül nyájimmunitáshoz vezet.
Svédországban ebben a pillanatban is folyik az oktatás az iskolákban, a legtöbb munkahely pedig továbbra is nyitva tart, miközben a COVID-19 már több száz áldozatot szedett. A hozzáállás mögött van ráció, de csak az elkövetkező hetekben-hónapokban derül ki, hogy jól döntött-e az ország.