Kiemelt szerepet játszik az elhízásban egy a gyomorban megtalálható fehérje – derült ki a Scientific Reports folyóiratban május 4-én megjelent tanulmányból. Az amerikai kutatóorvosok és biológusok együttműködésével készült kutatás olyan terápiák kidolgozásához vezethet el, amelyek valóban segítenek a túlsúllyal küszködőknek maradandóan lefogyni.

A kutatók a gasztrokin-1 (GKN1) fehérjére koncentráltak, amely nagy mennyiségben termelődik, kizárólag a gyomorban. Korábbi kutatások arra utaltak, hogy a fehérje ellenáll az emésztésnek, így tehát akadálytalanul halad tovább a vékonybélbe, ahol a bél baktériumaival lép interakcióba.

A friss tanulmány azt igazolta, hogy a gasztrokin-1 gátlása jelentős különbségekhez vezet a testsúlyban és a testzsír mennyiségében ahhoz képest, amikor a fehérje kifejeződik.

A kutatás

A kutatócsoport egerek mikrobiomját vizsgálta a GKN1 fehérje kifejeződésével, illetve anélkül. Mérték a táplálékbevitelt, az ebből nyert kalóriákat, a vércukrot, az inzulin- és a trigliceridszintet. Mágneses rezonanciás képalkotással ellenőrizték az egerek testalkatának változásait, emellett kiszámolták az energiafelhasználást és figyelték a kísérleti állatok gyulladásmutatóit is. Mindkét csoport tagjai ugyanannyit kaptak enni.

A GKN1 nélküli állatok testtömege és testzsírja kevesebb volt a kontrollcsoporthoz képest, és a testükben nagyobb volt a zsír nélküli „sovány testtömeg” aránya.

Amikor zsírban gazdag táplálkozásra állították át a GKN1 nélküli egereket, ők nem híztak el, emellett nem nőtt a testzsírszázalékuk, és alacsonyak maradtak a májgyulladást jelző értékeik. Ráadásul még olyan káros következményekre sem utalt semmi jel a szervezetükben, mint a daganatos betegségek, a cukorbetegség, az étvágycsökkenés, a felszívódási zavarok vagy a gyulladások kialakulása. A GKN1 gátlásának üdvös hatásai egyaránt jelentkeztek a hím és a nőstény egereknél.

Természetesen további kutatásokra is szükség lesz annak meghatározásához, hogy pontosan mennyire hatékony a gasztrokin-1 blokkolása az elhízás megelőzésében. Ám a kutatók szerint a módszer életképes megoldásnak tűnik, és terápiaként alkalmazva javíthatja a betegek életminőségét, valamint csökkentheti az egészségügyi ellátó rendszerekre nehezedő nyomást, amit az elhízás mint népbetegség jelent.

Ránk férne egy varázsszer

„Miközben a megfelelő táplálkozás és a mozgás kiemelten fontos az egészséges testsúly fenntartásában, vannak olyanok, akiknek a fogyás igazi küzdelem, még ha gyomorszűkítő műtéten esnek is át” – mondta a kutatás egyik résztvevője, David Boone, az Indiana Egyetem orvosi karának immunológus és mikrobiológus docense. Szerinte a kutatócsoport eredménye a bélmikrobiom és az elhízás fiziológiai folyamatainak jobb megértését szolgálja – azt, hogy közelebbről is megvizsgálják, hogyan szabályozza az emésztést az emberi test, és hogyan halmozza fel a testzsírt.

Az Egyesült Államokban a közegészségügyi hatóság, a CDC adatai szerint a felnőttek körében már 42,4 százalék az elhízás gyakorisága, míg Magyarországon 2019-es adatok szerint 23,9 százalék ez az arány (a csak túlsúlyosaké további 30,3 százalék). Az elhízásról 2020 óta azt is tudjuk, hogy nemcsak a sztrók, a diabétesz, bizonyos daganatos betegségek és más egészségügyi problémák kockázatát növeli, hanem a COVID-19 esetén is súlyosabb kimenetelhez vezethet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: