Járványszerűen terjed a gyerekkori rövidlátás a karanténidőszakban

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A világjárvány idején hihetetlen mértékben megnövekedett a rövidlátás, azaz a miópia gyerekkori kialakulásának gyakorisága, de nem a COVID-betegség, hanem a több hónapos karanténidőszak miatt. A New York Times csokorba szedte a jelenség okait vizsgáló  legfrissebb kutatásokat.

Napfényhiány

A tekintélyes amerikai szemészeti folyóirat, a JAMA Ophthalmology év eleji vezércikke a karantén-rövidlátás évének aposztrofálta 2020-at, mert friss nemzetközi kutatások sora jutott arra, hogy a kijárási korlátozások és a járványhelyzet miatt otthon tartott gyerekek látása tömegesen romlott világszerte. A szakmai vélemények szerint a miópia növekvő előfordulása összefügg a gyermekek viselkedésének megváltozásával, különösen azzal, hogy milyen kevés időt töltenek a szabadban, és milyen gyakran bámulják a képernyőt ahelyett, hogy a nappali fényben tevékenykednének.

Kanadai kutatók 2020 elején azt találták, hogy az iskolák bezárása idején a 8 évesek az oktatáshoz-tanuláshoz szükséges képernyőidőn felül átlagosan több mint 5 órát töltöttek naponta a képernyők előtt szabadidős céllal. Egy nagyszabású amerikai-kínai vizsgálat ezzel párhuzamosan arra az eredményre jutott, hogy a kényszerű digitális átállás jelentősen fokozta a rövidlátás kialakulásának esélyeit kisiskolás korban (a kutatók definíciója szerint a mínusz 0,3 dioptriás szem már rövidlátónak számított).

Egy a szintén a JAMA Ophthalmology-ban közölt tanulmány szerzői több mint 125 ezer 6-8 éves gyerek látását vizsgálták 2019 végén és 2020 elején: eredményeik szerint a rövidlátás gyakorisága 2020-ban háromszorosára nőtt az előző 5 évhez képest. Az idősebbeknél ugyanakkor nem találtak ilyen drámai látásélesség-csökkenést. 

A kutatók szerint mivel a fiatalabb gyerekek kevesebb online tanulási feladatot kaptak, mint az idősebbek, nem valószínű, hogy a rövidlátást az intenzívebb képernyőhasználat okozta volna. Úgy vélik, a látásromlás magyarázat inkább a kültéri fénynek való kitettség hiánya. 

LátásvizsgálatFotó: CHASSENET/BSIP via AFP

Genetika vs. környezet

A szakirodalomban konszenzus alakult ki arról, hogy a rövidlátásra való hajlamot a genetika és a környezet együttes hatása határozza meg. Azok a gyermekek, akiknek egyik vagy mindkét szülője rövidlátó, nagyobb valószínűséggel válnak rövidlátóvá. Azonban míg a gének évszázadok alatt változnak, a rövidlátás gyakorisága az Egyesült Államokban az 1970-es évek eleji 25 százalékról három évtizeddel később közel 42 százalékra nőtt. A rövidlátás gyakoriságának növekedése ugyanakkor nem korlátozódik a magasan fejlett országokra: az egészségügyi világszervezet, a WHO vonatkozó becslése szerint 2050-re a világ népességének fele rövidlátó lehet.

Mivel a gének nem változnak ilyen gyorsan, a szakértők szerint a környezeti tényezők, különösen a gyermekek kültéri fénynek való csökkent kitettsége  lehet az oka a rövidlátás járványszerű terjedésének. Gondoljunk például azokra a tényezőkre, amelyek a mai gyerekeket a lakásban tartják: a tanulmányok és a velük járó házi feladatok hangsúlyozása, az elektronikus eszközök ellenállhatatlan vonzereje és a biztonsági aggályok, amelyek a szabadtéri játék során felnőtt felügyeletet követelnek meg. Mindezek a tényezők drasztikusan korlátozzák azt az időt, amelyet a fiatalok a szabadban töltenek nappali fényben, ami valószínűleg a látásuk rovására megy.

Bár korábban a túlzásba vitt olvasást vélték felfedezni a gyerekkori miópia kialakulásának hátterében, mára a szemészek körében megegyezés van arról, hogy a mesterségesen megvilágított belterekben töltött időnek nagyobb szerepe van, és legfeljebb ez magyarázza a képernyőnézés és a rövidlátás közötti összefüggéseket. 

A New York Times idézi a Johns Hopkins Egyetem szemészorvos-professzorát, Neil M. Bresslert, aki szerint a gyerekek többsége enyhén távollátónak születik: szemük alakja leginkább egy leeresztett labdára hasonlít, így a képek a retina mögött konvergálnak. Az évek múltával aztán a szem egyre gömbszerűbbé válik, lehetővé téve, hogy a képek közvetlenül a retinára fussanak össze, ha azonban a megnyúlás egy bizonyos ponton nem áll meg, akkor a képek ekkor a retina előtt konvergálnak, ami a rövidlátás definíciója. A természetes fény ugyanakkor serkenti a dopamin felszabadulását, ami lassíthatja a szem megnyúlását,

A rövidlátó szem illusztrációja: rövidlátáskor az éles kép a retina előtt keletkezik, a fénysugarak az ideghártya előtt találkoznakFotó: ZEMEDICAL.COMJACOPIN/BSIP via AFP

Bár a rövidlátás terjedése világszerte tapasztalható, a miópia Kelet- és Délkelet-Ázsiában terjed járványszerűen: ahogy a Qubit korábban beszámolt róla, egyes régiókban a középiskolás gyerekek 80-90 százaléka rövidlátó. Ez azért is aggasztó, mert a rövidlátóknál nagyobb valószínűséggel alakulnak ki később látást veszélyeztető szövődmények, például szürkehályog, zöldhályog és makuladegeneráció, szélsőséges esetben pedig retinaszakadás vagy -leválás. 

A rövidlátás ugyan nem gyógyítható, de kezelhető, akár multifokális kontaktlencsékkel, akár a gyerekeknél a szemtest megnyúlási folyamatát lassító atropin hatóanyagú szemcseppekkel, illetve az ortokeratológia módszerével. Ez utóbbi lényege egy olyan, csak éjjelre felhelyezett speciális kontaktlencse, amely megakadályozza a szaruhártya alakjának megváltozását, és kialakítja a nappali éleslátást. A szemorvosok szerint azonban a legjobb prevenció, ha gyerekek kevesebbet időt töltenek a négy fal között, és jóval többet vannak a szabadban.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: