Minél nagyobb a biodiverzitás a gyerekek kinti játékterein (legyen szó udvarról vagy játszótérről), annál erősebb a gyerekek immunrendszere – állapította meg a finn Természeti Erőforrások Intézete, amelynek kutatói már egy hónap alatt kimutatták a kísérletben részt vevő gyerekek mikrobiomjának gazdagodását.

A kutatók 75 gyereken és tíz különböző helyszínen hajtották végre a kísérletet, amely során egyes városi óvodák játszótereit erdei aljnövényzettel, gyepszőnyeggel és cserepes növényekkel látták el, míg másokat kőburkolattal, csempével és kavicsokkal.

28 nappal a kísérlet kezdete után azt vették észre, hogy a zöld környezetben játszó gyerekek bőrén és beleiben élő baktériumok sokfélesége nőtt, ami javít az immunrendszerük szabályozásán. Bár a kísérlet mintája alacsony volt, a kutatók szerint az eredmények meggyőzők, és alátámasztják a biodiverzitás-hipotézist.

A biodiverzitás-hipotézis szerint amikor az ember sok időt tölt a természetben, rengetegféle mikrobával találkozik, amelyek aktiválják a szervezet védelmi rendszerének különböző részeit, így ha csökken a környezettel való érintkezés, azzal az immunrendszer is gyengül.

A finnek szerint a kísérlet eredményei bizonyítják, hogy a modern életkörülmények nem biztosítják az egészséges mikrobiom feltételeit, így egyfajta „tanulatlan” immunrendszer kialakulásához vezethet, amely számos betegség előtt megnyitja a kaput.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a természet közelében, vidéken élő gyerekek kisebb eséllyel kapnak el az immunrendszert érintő betegségeket. Az autoimmun betegségek, mint az 1-es típusú cukorbetegség, a sclerosis multiplex, a reumatoid artritisz, a lupusz vagy a lisztérzékenység előfordulása évek óta növekszik a fejlett országokban.

A máig ismeretlen, de vélhetően genetikai eredetű autoimmun betegségek megelőzése érdekében különböző ajánlások vannak világszerte. Egy nagyszabású brit kutatás tavaly megállapította, hogy azok az emberek, akik legalább heti 120 percet töltenek parkokban vagy erdőkben, azok nemcsak egészségesebbek, de egészségesebbnek is érzik magukat. Japánban ugyanakkor máig élő hagyomány a sinrin joku, vagyis az erdőfürdőzés, amely stresszűzésre és feltöltődésre is kiváló.

A finn tanulmány szerint a zöldebb városi környezet a gyerekeknél az elhízás és a kóros rövidlátás (myopia) megelőzésében segíthet, a felnőttek esetében pedig szinte mindenre megoldást nyújtana: csökkenne a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség, a súlyos asztma és a mentális zavarok előfordulásának esélye.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Bécs a térképen csak 250 kilométerre, élhetőség szempontjából viszont fényévekre van Budapesttől

Rácz Johanna gazdaság 2020. szeptember 25.

A Budapestnél kisebb területű, de nála népesebb osztrák főváros radikális zöld fordulatot hajt végre, és az utóbbi években rendre a világ legzöldebb, illetve legélhetőbb városának választják. A városvezetés szerint a siker kulcsa a politikai elkötelezettség, az átfogó intézkedések, a tájékoztatás és az emberek bevonása a döntésekbe.

Budapest nem mediterrán városnak épült, de attól még túlélhetné az éghajlatváltozást

Vajna Tamás tudomány 2019. július 29.

A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.