Sokkal jobb a vegetáriánusok vérképe egy monstre kutatás szerint

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Egészségesebb azoknak a felnőtteknek a biomarker-profilja, akik nem esznek húst – derült ki egy nagy mintás, több mint 170 ezer felnőtt adatait feldolgozó tanulmányból. A vegetáriánusok előnye minden felnőtt korosztályban, minden súlycsoportban, még az alkoholfogyasztástól és a dohányzástól függetlenül is fennállt. 

A brit felnőttek körében elvégzett kutatást a május 10-e és 13-a között rendezett Elhízás Európai Kongresszuson (ECO) prezentálták.

A biomarkerek, vagyis biológiai jelzőanyagok olyan vegyületek, amelyek szintje a szervezetben egy-egy betegség előfordulására, illetve súlyosságára utal. Mivel jelzik a rákra, a szív- és érrendszeri betegségekre és egyéb, az életkorral összefüggő problémákra való hajlamot, széles körben alkalmazzák őket arra is, hogy értékeljék egy-egy táplálkozásmód egészségre gyakorolt hatását. A húsmentes táplálkozás emésztőrendszeri előnyeire azonban nincsenek egyértelmű bizonyítékok.

A Glasgow-i Egyetem kutatói olyan 37 és 73 év közötti felnőttek adatait használták fel a brit Biobank adatbázisából, akik egészségesek, és az elmúlt öt évben nem különösebben változtattak a táplálkozásukon. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a táplálkozás visszaköszön-e a vérben és vizeletben található biomarkerek szintjeiben.

A résztvevők kisebbik csoportját, összesen 4111 főt a vegetáriánusok adták, akik semmilyen húst, tehát baromfit és halat sem fogyasztanak. A másik csoport, a húsevőké 166 516 főből állt. (Arról nem szólt a fáma, hogy a húsevéstől tartózkodók vegánok is voltak-e, vagy tejtermékeket és tojást azért fogyasztottak.) 

Tavaly őszi vegetáriánus fesztivál BangkokbanFotó: ROMEO GACAD/AFP

A kutatók 19 féle vér- és vizelet-biomarkert tanulmányoztak mindkét csoportban. Ezek a jelzőanyagok a cukorbetegséggel, a kardiovaszkuláris betegségekkel, a daganatos betegségekkel, illetve a máj, a csontrendszer, az ízületek és a vese egészségével mutattak összefüggést.

Biomarkerek a vegetáriánusokban

A kutatók súlyozták az eredményeket a résztvevők korával, nemével, képzettségével, etnikai hovatartozásával, elhízásuk mértékével, az esetleges dohányzással és az elfogyasztott alkohol mennyiségével. A vegetáriánusoknál még mindezek után is markánsan alacsonyabb szintjét figyelték meg a következő biomarkereknek:

  • teljes koleszterin,
  • LDL koleszterin (azaz a „rossz” koleszterin),
  • apolipoprotein A (apo-A),
  • apolipoprotein B (apo-B) (utóbbi kettő a szív- és érrendszeri betegségek biomarkere),
  • gamma-glutamil-transzferáz (GGT) és alanin aminotranszferáz (ALT) (a máj biomarkerei), 
  • inzulinszerű növekedési faktor (IGF-1) (növekedési hormon, ami pozitív hatásai mellett a rákos sejtek burjánzását is elősegíti),
  • húgysav,
  • teljes fehérje,
  • kreatinin (a romló vesefukció biomarkere).

Ugyanakkor a vegetáriánusoknál olyan pozitív hatásúnak tartott biomarkerek szintje is alacsonyabb volt, mint:

  • a HDL (azaz a „jó”) koleszterin,
  • a D-vitamin
  • és a kalcium.

Eközben vérükben jelentősen magasabb volt a trigliceridek (egy fajta vérzsír), valamint a veseelégtelenséggel összefüggő cisztatin-C szintje.

Amivel semmilyen összefüggést nem mutatott a húsmentes táplálkozás, az a vércukorszint, a szisztolés vérnyomás, a májsejtek pusztulásával összefüggő aszpartát aminotranszferáz (AST), vagy a gyulládásos folyamatokat jelző CRP biomarker.

A kutatás korlátai

„Amellett, hogy a vegetáriánusok nem esznek vörös és feldolgozott húsokat – amelyek egyes ráktípusok, valamint a szív és érrendszeri betegségek kialakulásában játszhatnak szerepet –, hajlamosabbak több zöldséget, gyümölcsöt és magvat fogyasztani. Utóbbiak pedig több hasznos tápanyagot, rostot és egyéb kedvező hatású összetevőt tartalmaznak. Ezek a táplálkozásbeli különbségek megmagyarázhatják, miért tűnik úgy, hogy a vegetáriánusokban alacsonyabb a betegségeket jelző biomarkerek szintje” – magyarázta az eredményeket a kutatás vezetője, Carlos Celis-Morales, szív- és érrendszeri betegségekre specializálódott kutatóorvos.

A tanulmány szerzői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy bár a tanulmányuk igen nagymintás volt, nem szabad elhamarkodott következtéseket levonni belőle a megfigyelt jelenségek közvetlen okairól és hatásairól. A kutatás további korlátját jelenti, hogy biobanki adatokhoz a résztvevőktől csak egyszer vettek mintát, márpedig a biomarkerek szintje a táplálkozáson túl más tényezők miatt, például meglévő betegségek vagy más életmódbeli szokások következtében is ingadozhat. A résztvevők táplálkozási szokásait önbevallásos kérdőívvel mérték fel, ami szintén magában rejti a hibák lehetőségét.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: