Végre lehet űrruhát tisztítani a Nemzetközi Űrállomáson (csak nem vízzel, hanem mikrobákkal)

Alighanem kevesen osztanák meg mással a viseltes, sokat hordott ruhájukat, az alsóneműjüket pedig még kevesebben, de a Nemzetközi Űrállomás (ISS) szolgálatteljesítő asztronautái néha rákényszerülnek. És nemcsak az űrsétákon használt kültéri védőruhákat, hanem a beltérben viselt, a testükhöz tapadó kezeslábasaikat is. Az ISS-en sosem tartanak nagymosást, mert

  • túl sokba kerülne eljuttatni egy mosógépet az űrállomásra;
  • a mosás rengeteg vizet igényel, és ha a Nemzetközi Űrállomáson rengeteg víz lenne, az űrhajósok nem a saját megtisztított vizeletüket fogyasztanák ivóvízként;
  • a mosott ruha kiteregetésekor elpárolgó víz károsíthatná az űrállomás berendezéseit;
  • a teregetés az űrállomás szűkös belső terei miatt akkor is logisztikai rémálom lenne, ha nem kéne megküzdeni a tömegvonzás hiányával.

Az űrhajósok öblítés nélküli tisztítószereket és száraz sampont használnak a mosakodáshoz, de a NASA szerint a ruhákat ezzel a módszerrel nem lehetne megtisztítani. Ugyanakkor arra sincs elég hely, hogy minden küldetéshez tiszta ruhát adhassanak az űrhajósoknak, mert nem tudnák hova tenni, így kénytelenek többször is felvenni egy-egy kezeslábast. Don Pettit, a NASA űrhajósa három-négynaponta cserélte a sajátját, amíg az ISS-en tartózkodott. Még nála is kitartóbb volt a baktériumrezisztens alsóneműt tesztelő japán űrhajós, Wakata Koicsi, aki 2009-ben egy hónapon át hordott egy pár alsóneműt.

Égetés helyett antibakteriális tisztítás

Az űrhajón kívül viselt ruhát hivatalosan folyékony hűtő- és légcserélő ruhának hívják (Liquid Cooling and Ventilation Garment, LCVG). Az LCVG-ket az űrhajósok kizárólag az űrséták során viselik, de mivel az állomáson kívüli szolgálatteljesítés nagyobb fizikai megterheléssel jár, mint a beltéri munka, jóval strapabíróbbnak is kell lenniük.

Thomas Pesquet, a SpaceX Crew-2 űrhajósa az EMU SSATA kamrában ismerkedik a folyékony hűtésű ruhával.
photo_camera Thomas Pesquet, a SpaceX Crew-2 űrhajósa az EMU SSATA kamrában ismerkedik a folyékony hűtésű ruhával. Fotó: Robert Markowitz - NASA - Johnson Space Center/Robert Markowitz / NASA - Johnson Space Center

Az LCVG-k testhezálló darabok. Fedik a végtagokat és a törzset, és hűtik az űr vákuumában dolgozó űrhajósokat. (Arra az esetre, ha hosszabb ideig kellene az állomáson kívül tartózkodniuk, az űrhajósok felnőtt pelenkát húznak a küldetés előtt.) Az LCVG-k légcserélő rendszere elvezeti a magas páratartalmú levegőt a végtagok irányából, a ruhába varrt rugalmas csövek pedig a hűtővíz keringetésével, és a felesleges hő eltávolításával segítik az optimális testhőmérséklet fenntartását.

Az asztronauták a többször viselt, használhatatlanná vált LCVG-ket eddig konténerekbe zárták, és hulladékként engedték vissza a Föld légkörébe, ahol a többi hulladékkal együtt porrá égtek a súrlódástól. Hogy elejét vegyék a pazarlásnak, és megkönnyítsék az űrhajósok dolgát, az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársai és a bécsi Vienna Textile Lab olyan antimikrobiális anyagokból készült űrruhát alkottak, ami sokszori viselés után is friss és tiszta marad.

A biotechnológiai magáncég baktériumalapú szövetfestékeket gyárt, amik ellenállóbbá teszik a textilszöveteket bizonyos mikrobákkal szemben. Az általuk fejlesztett új szövettípuson, a Biocidal Advanced Coating Technology for Reducing Microbial Activity (Bacterma) fejlesztésén az ESA és a Vienna Textile Lab két éven át dolgozott.

A Bacterma szövete mikroszkopikus nézetben.
photo_camera A Bacterma szövete mikroszkopikus nézetben. Fotó: Vienna Textile Lab

Mikrobák ellen mikrobák

Az ESA kutatói már korábban is foglalkoztak a kültéri űrruhák rétegeinek korszerűsítésére használható anyagtípusokkal. Az ügynökség szerint az új fejlesztés hasznos kiegészítő lehet az űrmissziók során, mivel a textilbe ágyazott apró, baktériumgyilkos molekulák többféle űrbeli szövettípus kiegészítői lehetnek.

„Ellentmondásosnak tűnhet, hogy mikrobákkal szabadulunk meg a mikrobáktól, de minden szervezet használhat másodlagos emésztéssegítőket, hogy megvédjék magukat az extrém körülményekkel szemben. A projekt során innovatív antibakteriális szövettípusként fogjuk vizsgálni [az új textilt].”

mondta a LiveScience-nek Seda Özdemir-Fritz, a Bacterma projectet vezető tudós az Ausztriai Űrfórumon.

Az Európai Űrügynökség úgy fogja tesztelni a textil antimikrobiális képességeit, hogy izzadtságnak, holdpornak és sugárzásnak teszik ki azt; így szimulálják a körülményeket, amik az űrben a szövet idő előtti öregedéséhez és elhasználódásához vezethetnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás

link Forrás