Legutóbb a jégkorszak után változott olyan gyorsan a Föld vegetációja, mint most

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a Föld belépett az antropocén korba, abba az időszakba, amelyben a bolygó legnagyobb formáló ereje az ember lett, abban viszont nem tudnak megegyezni, hogy mikor is kezdődött ez a korszak. 

A Wisconsini Egyetem egy friss kutatása szerint az antropocén nagyjából a földművelés megjelenésével együtt köszöntött be, nagyjából négyezer évvel ezelőtt, az elmúlt 18 ezer év pollenmaradványainak vizsgálata alapján ekkor ugyanis olyan változások kezdődtek meg a növényvilágban, mint amilyenek a jégkorszak vége után mentek végbe.

Jack Williams, a tanulmány vezető szerzője szerint ennek nem voltak különösebb klimatikus okai: az világos, hogy 18 ezer évvel ezelőtt, a nagy olvadás után minek köszönhető a növényvilág változása, az elmúlt néhány ezer év klímaváltozása nem indokolta volna magában a biodiverzitás olyan mértékű csökkenését, mint ami megtörtént. 

A legutóbbi nagy változások 8 és 16 ezer évvel ezelőtt mentek végbe, és a légkör szénmonoxid-szintje, a Föld forgása, az óceán áramlatainak megváltozása és a jégpáncél olvadása okozta őket. Az ezek utáni időszak viszonylag eseménytelenül telt, a földművelés megjelenésével azonban egyre gyorsult az ökoszisztémák változása, mostanra pedig elérte a jégkorszak végi tempót. 

Nő a fogyás

Ez a tempó márpedig csak fokozódik: a kutatók arra számítanak, hogy az elkövetkezendő évtizedekben tovább csökken majd a biodiverzitás. A kutatás az egész bolygóra kiterjedt, a Wisconsini Egyetem mellett a Bergeni Egyetem kutatói is közreműködtek benne, és az Antarktiszon kívül minden kontinensről szerepelt benne pollenminta, ehhez a Neotoma paleontológiai adatbázisát használták. 

Az emberi tevékenység mellett természetesen a környezeti változások is formálják a Föld növényvilágát, de a kutatók szerint most először fordul elő az, hogy a két folyamat egyszerre érvényesül. A biodiverzitás megőrzése pedig fontos lenne, ha nem is a bolygó, hanem inkább a rajta élő ember szempontjából: David Attenborough ezért az antropocén kort (amiről ő úgy gondolja, hogy jóval később, az ipari forradalom idején vette a kezdetét) a lehetőség korának nevezi, de a jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, hogy ha nem történik valami komoly változás, egyre csökkenhet a Föld flórájának sokszínűsége. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: