Nyolc koronavírus elleni vakcina is megnyugtatóan véd a kórházba kerülés és a halálozás ellen
Átlagosan 85 százalékban véd a kórházba kerülés és szinte 100 százalékban a COVID-19 miatti halálozás ellen az a nyolc koronavírus elleni vakcina, amelyet a Floridai Egyetem kutatói vizsgáltak. Az eredményeket a kutatók május 20-án megjelent, szakmai ellenőrzésen még nem átesett tanulmányukban adták közre.
A szakértők a Pfizer, a Moderna, a Johnson & Johnson, az AstraZeneca, a Szputnyik, a Novavax, a Sinovac és a Sinopharm vakcinákat vizsgálták, és úgy vélték, becsléseik hasznosak lehetnek az oltások hatását mérő matematikai modellek készítéséhez, valamint a közpolitikai döntések megfontolásakor.
Vakcinák az indiai variáns ellen
A vakcinák hatásosságát illetően egy másik biztató eredmény is napvilágra került a napokban. A Public Health England preprint tanulmánya azt mutatta: két dózis beadása után a Pfizer oltóanyaga 87,9 százalékban, míg az AstraZenecáé 59,8 százalékban bizonyult hatásosnak az indiai variáns ellen is. A Public Health England közlése szerint az oltások valószínűleg még jobb eredményeket mutatnak majd a kórházba kerülés és a megfertőződés terén. A Pfizer és az AstraZeneca mellett azért nem vizsgálták az Egyesült Királyságban harmadikként elfogadott Moderna teljesítményét, mert abból áprilisi alkalmazása óta még túl keveset adtak be ahhoz, hogy érdemi következtetéseket lehessen levonni belőle.
A tanulmányt április 5-e és május 16-a között készítették 12 675 génszekvenált eset alapján. Ezek közül mindössze 1054 esetben azonosították az indiai variánst. A két oltás utáni hatékony védelmen kívül az is kiderült azonban belőle, hogy az első oltás még egyáltalán nem véd az indiai variáns ellen: három héttel a beadást követően mindössze 33 százalékos hatásosságot mutattak a brit variáns esetén mért 50 százalékos eredménnyel szemben.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO május elején „aggodalomra okot adó variánsnak” minősítette a B.1.617 vírusváltozatot: ezt a kitételt abban az esetben alkalmazza a szervezet, ha a variáns bizonyíthatóan gyorsabban terjed, súlyosabb megbetegedést okoz, vagy a jelenleg globálisan cirkuláló variánsoknál jobban képes kikerülni a szervezet védelmi rendszerét. A kutatók mindhárom tulajdonságot behatóan vizsgálják, az előzetes eredmények szerint mindegyik lehetséges. Egy május eleji preprint tanulmány szerint a B.1.617 variánssal megfertőzött hörcsögök tüdejében például súlyosabbak voltak a gyulladásos tünetek, mint más vírusváltozatok esetén.
Néhány héten belül domináns variánssá vált Indiában, és mára 40 országban jelent meg. Habár május elején Müller Cecília azt mondta, csak idő kérdése, hogy az indiai vírusvariáns Magyarországon is megjelenjen, az Operatív Törzs május 20-i tájékoztatóján azt mondta, még nem találtak efféle esetet.
Mennyire hatásosak a vakcinák a SARS-CoV-2 változatai ellen?
A Floridai Egyetem kutatói az indiai variánst még nem vizsgálták tanulmányukban, három másik „aggodalomra okot adó” variáns – az elsőként az Egyesült Királyságban azonosított B.1.1.7, a Brazíliában elszabadult P.1. és a Dél-Afrikában megjelent B.1.351 változat – esetében viszont megnézték az oltóanyagok hatásosságát. A nyolc vakcina a brit variáns okozta megbetegedéssel szemben átlagosan 86 százalékban hatásos, a brazil esetén ez 61 százalék, míg a dél-afrikai ellen 56 százalék.
Az egyes vakcinák vírusvariánsokkal szembeni viselkedését az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze, ezt most kiegészítettük az indiai vírusvariánsról eddig elérhető adatokkal.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
