Pfizer, Szputnyik, Sinopharm – mennyire védenek a vakcinák a brit és a dél-afrikai variáns ellen?

Radó Nóra

2021.03.31. · tudomány

Alig tanultuk meg a B.1.1.7. brit és a B.1351 dél-afrikai vírusvariánsok neveit, azóta Szlovákiában és Csehországban megjelent, sőt Magyarországon is felbukkant a B.1.258 variáns. Mára több térség is saját koronavírus-változatot tudhat magáénak: Brazíliában a P.1., Kaliforniában a B.1.427/B.1.429, New Yorkban pedig a B.1.526 fertőz. Ez utóbbiakról még nagyon keveset tudni, így a tudósok a sötétben tapogatóznak azzal kapcsolatban is, hogy milyen hatással vannak rájuk az oltások.

Az eddigi tapasztalatok alapján az viszont látható, hogy egyes vírusvariánsok agresszívebbek, és könnyebben terjednek. Egy február 19-én publikált, szakértői bírálaton (peer review-n) még nem átesett tanulmány szerint például a brit variáns jelenléte egészen december 22-ig kimutathatatlan volt Izraelben, majd négy héten belül domináns vírusváltozattá vált, és két héttel később már az esetek 92 százalékában ezzel találkoztak a kutatók. Egy másik tanulmány szerint a brazil P.1 variáns, amely először Manaus városában jelent meg, 1,4-2,2-szer fertőzőbb a korábbi változatoknál, és 25-61 százalékkal könnyebben újrafertőz. Az alábbi grafikonon jól látható az egyes vírusvariánsok elterjedése a világban.

Az alábbi táblázatban összeszedtük a jelenleg ismert információkat arról, hogy az egyes vakcinatípusok

milyen hatásossággal működnek a korábban domináns D614G vírusvariáns, valamint a B.1.1.7 és a B.1351 változatok (illetve, amennyire tudni lehet, a P.1.) ellen,
és milyen hatásfokkal akadályozzák meg a tünetmentes terjedést.

A B.1.427/B.1.429, B.1.526 és B.1.258 változatokat a táblázat azért nem tartalmazza, mert ezekről még nincsenek megbízható adatok, a kutatók pedig az eddig nyilvánosságra hozott eredményekkel kapcsolatban is óvatosságra intenek.

Az amerikai Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) a rendelkezésre álló adatok alapján megbecsülte, hogy nagy valószínűséggel milyen hatással lesz a brit, a dél-afrikai és a brazil variáns az egyes vakcinatípusok esetén a megfertőződésre és a megbetegedésre. Azt valószínűsítik például, hogy a Szputnyik V 80 százalékban előzi meg a brit variánssal, míg 61 százalékban a dél-afrikai és a brazil változattal való megfertőződést, ugyanez a Sinopharm esetén pedig 63 és 48 százalékra tehető.

Minden, amit a vakcinákról tudni kell

Egyelőre nem tudni, hogy a vakcinák mennyi ideig adnak védettséget, a klinikai vizsgálatok alapján a szakértők egyelőre abban biztosak csak, hogy az oltások adta immunitás legalább három hónapig biztosan kitart. Ez nem azt jelenti, hogy 90 nap után meg is szűnik, csupán annyit takar, hogy az eredeti Pfizer-, Moderna- és Johnson&Johnson-vizsgálatokban ennyi ideig követték nyomon a tesztalanyokat. Ahogy a kutatók folytatják a beoltottak vizsgálatát, ez az időtartam várhatóan növekedni fog.

Várandósok esetén a CDC legutóbbi ajánlásai alapján az oltások beadása nem jelent egészségügyi kockázatot, hozzáteszik azonban, hogy egyelőre korlátozott a rendelkezésre álló adatok száma. A Pfizer, a Moderna és a Johnson&Johnson még nem fejezte be a terhes nők részvételével kezdett klinikai vizsgálatait, bár az állatkísérletekben és előzetes toxikológiai vizsgálatokban a vakcinák biztonságosnak bizonyultak.

Kiskorúak körében szintén még csak nemrég kezdődtek a klinikai vizsgálatok a három amerikai cégnél, valamint az AstraZenecánál, és a jelenlegi becslések szerint 2022 második negyedévében indulhat el a gyerekek oltása.

Az alábbi változatban igyekeztünk átláthatóan összefoglalni, milyen újabb adatok állnak rendelkezésre a világon forgalomban lévő vakcinákról, mennyi idő után alakul ki az oltottaknál a védettség, és az egyes vakcinagyártók milyen módszerekkel igyekeznek leküzdeni az új vírusvariánsok hatását.