A műanyaghulladékok újrahasznosítása évtizedek óta nagy kihívás elé állítja a környezetmérnököket, mivel a például a műanyag palackok készítéséhez is használt polietilén-tereftalát (PET) egyszeri használat után értékének 95 százalékát elveszíti, vagyis nehezen, költségesen és nem túl hatékonyan újrahasznosítható – az egyértelmű környezetvédelmi hasznokon túl.

A kutatók ezért újabb és újabb lehetőségeket keresnek a műanyagok újrahasznosítására, és az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak azok a kísérletek, amelyekben mutáns enzimek segítségével bontják le a polimereket alapvető alkotóelemeikre. Egyes kutatók szerint az enzim akár egy éven belül elérhető lenne az újrahasznosító ipar számára, és a pamutot lebontó enzimekkel kombinálva még a kevert szövetű ruhák újrahasznosítását is lehetővé tenné.

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói most még tovább mentek: az enzimek segítségével a palackokból kinyerték a PET alkotóelemét, a tereftálsavat, majd azt genetikailag módosított E. coli baktériumok felhasználásával vanillinné alakították. A kutatók a tereftálsavat és a baktériumokat a sörfőzéshez hasonló módon erjesztették 37 Celsius-fokon tartva, aminek eredményeként a savmennyiség 79 százaléka vanilinné alakult.

A vanillin nevű aromás vegyületet ételekben és italokban ízesítőként, valamint illatanyagként hasznosítják, de a kozmetikai- és gyógyszeriparban, tisztító és növényvédő készítményekben is gyakran felhasználják. A vanillin felvevőpiaca folyamatosan nő, 2018-ban 37 ezer tonna fogyott belőle, ami már jóval túlhaladja a természetesen (a vanília hüvelyterméséből) kinyerhető anyag mennyiségét. A rendelkezésre álló vanillin 85 százalékát ráadásul fosszilis tüzelőanyagokból származó vegyi anyagokból szintetizálják.

„Ez az első alkalom, hogy egy biológiai rendszer segítségével műanyaghulladékból értékes ipari vegyi anyagot állítottunk elő, és ennek nagyon izgalmas következményei lehetnek a körkörös gazdaságban” – mondta Joanna Sadler, az Edinburgh-i Egyetem kutatója a Guardiannek. A világon ma körülbelül egymillió műanyag palackot adnak el percenként, és ezeknek csak a 14 százalékát hasznosítják újra. A palackok ráadásul a második helyen állnak az óceánok műanyag szennyezőinek rangsorában, a zacskók után.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Minden eddiginél gyorsabban eszi a műanyagot egy új szuperenzim

Qubit.hu tudomány 2020. szeptember 29.

A japán műanyagevő baktériumból állították elő brit és amerikai kutatók az enzimet, amely további kísérletek után egy-két éven belül elérhető lehet az újrahasznosító ipar számára.

2040-re 1,3 milliárd tonna műanyagszemetet termelünk, ha nem cselekszünk

Qubit.hu tudomány 2020. július 24.

Amerikai, brit, dél-afrikai, kanadai, osztrák, olasz és svájci kutatók közös előrejelzése szerint óriási probléma az is, hogy a szemét nem a legjelentősebb hulladéktermelőnek számító északi, hanem a déli félteke alacsony jövedelmű országaiban gyűlik össze.

Már emberi szervekben is kimutatható a műanyagok szennyezése

Bodnár Zsolt tudomány 2020. augusztus 18.

Nemcsak polietilén- vagy PET-részecskéket, de a rendkívül mérgező biszfenol A-t is kimutatták az emberi májakból, tüdőkből, vesékből és epékből vett szövetmintákban. Állatoknál már ismert a műanyagok rákkeltő hatása, de azt még mindig nem tudjuk, mit tesznek az emberi szervezettel.