Itt az új év, elindult a vadonatúj üvegvisszaváltási rendszer, mi pedig négy üres tonikosüveggel és három sörösdobozzal a nyakunkba vettük Budapestet, hogy leteszteljük. Nem sok sikerrel: az automata által kiállított cetlik portugálul vannak, 0,05 euróról szólnak, és amikor be akartuk váltani őket, a Sparban közölték: ők ilyet még az életben nem láttak.
A kötelezően visszaváltási díjas termékek után ötven forintot kell fizetni, az újrahasználhatók díját a gyártó határozza meg.
A kísérletek szerint a teljesítményük nem rosszabb az új műanyagrészecskékből előállított kondenzátorokénál, ráadásul a kapacitásuk is lassan romlik.
A PET-palackokat, csomagolóanyagokat, pólókat lebontani képes baktériumok és enzimek a laborban már jól teljesítenek, de kérdés, hogy ipari mértékben skálázhatók-e, és elég biztonságos-e ahhoz, hogy az éhes kis mikroorganizmusokat kiengedjük a kontrollált bioreaktorokból.
A játékgyártó közleménye szerint azonban egy évnél biztosan többet kell várni még arra, hogy a fenntartható kockák a boltokba kerüljenek.
A nemrég kifejlesztett szuperenzimek alkotóelemeire bontják a műanyag palackokat, a genetikailag módosított baktériumok pedig értékes vegyi anyagokká alakítják azokat. Ez duplán jó a Földnek: a hulladékokat újrahasznosítják, és a számos iparágban felhasználható aroma előállításához sem kell fosszilis anyagokat égetni.
A japán műanyagevő baktériumból állították elő brit és amerikai kutatók az enzimet, amely további kísérletek után egy-két éven belül elérhető lehet az újrahasznosító ipar számára.
A folyami műanyagszennyezés versenyszerű felszámolása augusztus 1-én az újrahasznosított anyagokból készülő hajók megépítésével kezdődik Tuzséron.
Tengeri algából készült emészthető zselékapszulákba zárt frissítőkkel kínálta az április 21-én rendezett utcai futóverseny indulóit egy brit startup. A PET palackok alternatívájaként fejlesztett csomagolás osztatlan sikert aratott a londoni maratonon.