Egy négy holttestet tartalmazó sír feltárása során megtalálták az egyik első ismert pestises esetet Lettországban, az erről szóló tanulmány a Cell Reportsban jelent meg. A fertőzött férfi ötezer évvel ezelőtt halt meg, a halálát rágcsálóharapás okozhatta, így kaphatta el a kórt. A másik három holttestben nem találták fertőzés nyomát, ezért úgy gondolják, hogy az a baktériumtörzs, amit a maradványokban azonosítottak, kevésbé lehetett fertőző, mint ami Európa felét kipusztította a középkorban.

Korábban már találtak egy tömegsírt, ahol azonosították a kórokozót, de az másik baktériumtörzshöz tartozott, a kutatók szerint a lett leletet megfertőző baktérium nagyjából ezer évvel azelőtt fejlődött ki, mint az eddigi legkorábbinak vélt törzs.

Ez a pestis nem az a pestis

A kutatók szerint a pestis nagyjából 7000 évvel ezelőtt bukkant fel Európában, de akkor még nem okozott tömeges fertőzést. Erre utal az is, hogy a lett vadászó-gyűjtögető férfi maradványaiban talált kórokozóban nem találták meg azt a gént sem, amely lehetővé teszi a Yersinia pestisnek, hogy bolháról az emberre ugorjon.

A pestist a korábbi közhiedelemmel ellentétben nem közvetlenül a patkányok, hanem a rajtuk megtelepedő bolhák terjesztik. A betegség számos rágcsálófajt megfertőzhet, de a tömeges járványt nem a velük való találkozás, hanem a bolhacsípések terjesztik – legalábbis mostanra, az ismeretlen lettnek ugyanis még szüksége volt egy harapásra ahhoz, hogy elkaphassa a betegséget.

Ez azt is jelenti, hogy a pestis valamivel később vált fertőző betegséggé, mint egyesek korábban hitték, ezek az adatok legalábbis nem támasztják alá, hogy a fertőző baktériumtörzs már a neolitikumban megjelent volna, és tömeges halálozást okozhatott volna.

Más kutatók szerint a felfedezés nem zárja ki, hogy a bolhák által terjesztett baktériumtörzs már a neolitikumban is pusztíthatott volna Nyugat-Európában, csak azt bizonyítja, hogy a mai Lettország területén még nem jelent meg. A maradványokban azonosított, kevésbé fertőző baktériumot aztán kiszorította az a kórokozó, amely aztán iszonyú pusztítást okozott Európában a középkorban.

Ben Krause-Kyora, a kutatás vezető szerzője szerint az ehhez hasonló felfedezések segíthetnek megérteni a pestis korai fejlődési szakaszát. Szerinte elképzelhető, hogy kezdetben a most feltárt, elszigetelt esetekről volt csak szó, amelyek egyre gyakoribbak váltak, a baktérium fejlődésével pedig egyre fertőzőbbek is lettek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Bubópestis miatt egészségügyi készültséget rendeltek el Kínában

Qubit.hu tudomány 2020. július 6.

A belső-mongóliai Pajannurban és a városhoz tartozó közigazgatási területen a négyes skálán hármas fokozatú riasztást adtak ki, és betiltották a mormotavadászatot.

Ősi DNS-minták szerint a mai Oroszországból terjedt a pestis Európára

Qubit.hu tudomány 2019. október 3.

Az eredményhez a Max Planck Intézet kutatói 14–17. századi temetkezési helyekről vettek DNS-mintákat a Yersinia pestis baktérium ősi törzseiről. Kiderült, hogy Tatárföld volt az európai járvány kiindulópontja.

A nagy járványok maradandó nyomokat hagytak az emberi településeken

Dippold Ádám tudomány 2020. április 10.

A középkor pusztító járványai rosszat tettek a városok etnikai és vallási sokszínűségének, de átformálták azt is, ahogyan a városokra gondolunk. A katasztrófák kezelésében akadtak sikeres és kevésbé sikeres települések, de a pestis, a kolera és társaik elválaszthatatlanul összeforrtak a városiassággal.