Ősi DNS-minták szerint a mai Oroszországból terjedt a pestis Európára
A pestis a 14. században a Fekete-tenger kikötői felől szélsebesen terjedt Európa belseje felé, hogy aztán a kontinens lakosságának csaknem 60 százalékát kiirtsa.
Bár történelmi feljegyzések szerint először 1346-ban bukkant fel a betegség a mai Oroszországban, a Volga alsó szakaszán, a kutatók eddig nem tudták biztosan, hogy egyetlen forrásból származik-e a Yersinia pestis baktérium kifejezetten virulens törzse, amely a járványt okozta, vagy utazók több alkalommal, többféle törzset hoztak be a világ különböző tájairól.
A jénai Max Planck Intézet történészei a közelmúltban Európa-szerte tíz különböző temetkezési helyről (például egy toulouse-i tömegsírból) gyűjtöttek fogmintákat olyan emberektől, akik a 14–17. században éltek. A fogakon az Y. pestis 34 ősi genomját azonosították, majd elemezték. A Nature Communicationsben közölt eredmények alapján a kórokozó Tatárföldről, a Volga-vidékről, egészen pontosan a Volga és a Káma összefolyásánál található Laisevóból származik.
A kutatók ezen a vidéken találtak rá a Y. pestisnek arra a törzsére, amelytől az összes többi vizsgált genom származhatott, örökítőanyaga mindössze egyetlen mutációval különbözött annak a baktériumnak a genomjától, amely ráhozta a Fekete Halált Európára.
Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy a Volga-vidék volt a járvány kiindulópontja; a baktérium valahonnan Nyugat-Ázsiából ered, ahol még nem gyűjtöttek DNS-mintákat a kutatók. Annyi bizonyos, hogy amint a pestis kórokozója eljutott Európába, ugyanaz a törzse irtotta ki a fél népességet Olaszországtól az Egyesült Királyságig.
Ebből fakadtak aztán a Y. pestis további variánsai, amelyek a 14–18. században további halálos járványokat szabadítottak rá a középkori európaiakra. Ez arra utal, hogy az ősi baktérium helyenként fennmaradt a kontinensen, és újabb és újabb variánsok fejlődtek ki belőle.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Lépfene, himlő, szén-dioxid: ha felolvad a permafroszt, nekünk annyi
A sarkköri olvadással egyre több metán és szén-dioxid kerül a légkörbe, ezzel is gyorsítva a globális felmelegedést. Ha ez nem lenne elég, a melegedő idő miatt mélyfagyasztott betegségek is felszínre kerülhetnek: Szibériában a lépfene és a bubópestis is felütötte a fejét, és ki tudja, mi rejtőzik még a jég alatt.
A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok
Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.
A világ egyetlen patkánymentes nagyvárosából patkányparadicsommá válhat Budapest
Az Egészségügyi Világszervezet is az 1972-es budapesti patkányirtás csodájára járt, de előtte pont olyan töketlenkedés folyt a fővárosban, mint amit ma látunk. A falusi gazdaságból világhírű irtócéggé váló Bábolna Bio rejtélyes kicsinálásával visszatérhetünk a drága, de haszontalan módszerekhez, a patkányok legnagyobb örömére.