Új rovarfaj került elő egy 230 millió éve megkövesedett dinoszauruszürülékből

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A paleontológia teljesen új kutatási irányát indíthatja el a Current Biology folyóiratban június 30-án megjelent tanulmány, amely egy 230 millió éve élt állat ürülékének szinkroton-mikrotomográfiás vizsgálatáról számol be.

A Martin Qvarnström, az Uppsalai Egyetem paleontológusa által vezetett nemzetközi kutatócsoport egy Lengyelországban talált koprolitnak nevezett megkövesedett ürüléket vizsgált és 3D-s rekonstrukciókat készített annak tartalmáról. A legnagyobb megdöbbenésükre kiderült, hogy az ürülék szinte teljes egészében éppen maradt apró, alig 1,4 milliméteres rovarokat őriz.

A koprolit feltételezésük szerint a Silesaurus opolensis néven lajstromozott 2-2,5 méteres testhosszú csőrös dinoszaurusz trágyája, amely képes volt megőrizni a rovarok lágyszöveteit is. A megtalálási helyük alapján Triamyxa coprolithica néven leírt új faj az eddig talált legősibb rovar, eddig ugyanis csak a jóval későbbi időszakból származó, 140 millió éve létrejött borostyánba ágyazott fosszíliák voltak ismertek.

A 230 millió éves rovarról szóló tanulmány ábrájaFotó: Martin Qvarnström et al.

A kutatók szerint a mára minden bizonnyal kihalt T. coprolithica a mai csónak- és atkabogárféléket tömörítő Myxophaga alrend fajaival áll rokonságban. 

Triamyxa coprolithicaFotó: Martin Qvarnström et al.

A paleontológusok úgy vélik, hogy a múzeumi gyűjteményekben jelentős számban őrzött megkövesedett ürülékek további vizsgálatai a rovarvilág evolúciójának eddig nem ismert szakaszait tárhatják fel. 

Korábbi kacsolódó cikkeink: