Bezár Ausztrália legnagyobb laborpatkány-szolgáltatója

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Bezár az ausztrál egérgyár: a perthi Animal Resources Center (ARC) július elején jelentette be, hogy nem szolgáltat több kísérleti egeret és patkányt a kutatóknak, és a következő egy-másfél évben felszámolják a meglévő készleteiket. A harminc éve működő állami intézmény azzal indokolja a döntést, hogy a működését szabályozó jogszabály értelmében gazdaságilag önfenntartó módon kellene működnie, ez viszont nem sikerült a vállalatnak.

Malcolm France sydney-i állatorvos szerint az ARC bezárása komoly problémát okoz majd a kutatóknak. Az ARC Ausztrália mellett indonéz, maláj, új-zélandi és szingapúri laborokba is szállított állatokat.

Az intézetet eredetileg a nyugat-ausztráliai laborok ellátására tervezték, és az ottani adófizetők pénzéből tartották fenn, a kísérletekhez használt állatok többségét viszont nem itt használták fel, ezért is vizsgálták felül a működését. Egy perthi tisztségviselő szerint egy 2019-es vizsgálat során arra jutottak, hogy az ARC működése nem fenntartható, mert túl sok egeret szállít külföldre, ez vezetett az intézmény bezárásához.

France szerint ennek a kutatók fogják meginni a levét: a többi ausztrál tenyészet javarészt speciálisan kitenyésztett fajtákkal foglalkozik, az ARC viszont világszerte kedvelt fajtákat forgalmazott, amelyeket széles körben használtak állatkísérletekre. A kutató szerint az intézetben megbízható volt a minőségbiztosítás is, ha bezárják, nem biztos, hogy ugyanilyen tiszta pedigréjű állatokhoz juthatnak a szakemberek, ez pedig kiemelten fontos a kísérletek szempontjából.

Kell egyáltalán egér?

A döntés miatt újra fellángolt az állatkísérletekről szóló vita Ausztráliában: miközben France szerint az ARC minőségbiztosítása és az intézmény által kitenyésztett fajták nélkülözhetetlenek a tudomány számára, más kutatók úgy vélik, hogy ideje véget vetni az állatkísérleteknek az országban. Brett Lidbury infektológus szerint már akadnak megbízhatóbb megoldások is az állatkísérletek kiváltására, amelyek szerinte az esetek 90-95 százalékában feleslegesek, legalábbis nem árulnak el eleget például egy gyógyszer humán felhasználhatóságáról.

Lidbury szerint a legnagyobb problémát a finanszírozás és a publikációs kényszer jelenti: azok a kutatók, akik világéletükben állatkísérleteket végeztek, nehezen állnának át más módszerekre, például a mesterséges intelligencia használatára, ez az átállás ráadásul költséges és időigényes is lenne. Az idő márpedig pénz: ha egy kutató egy-másfél éven keresztül nem tud publikálni és pályázati pénzekhez jutni, elképzelhető, hogy inkább el is hagyja a pályát.

Melissa Little, a Murdoch Gyermekgyógyászati Központ vezető kutatója szerint ráadásul az ausztrál jogi szabályozás sem könnyítené meg a váltást, az ARC bezárása pedig komoly problémát okoz majd a kutatóknak, akiknek így saját maguknak kell kitenyészteni a kísérletekhez használt állatokat. Little szerint egyelőre még nem tart ott a tudomány, hogy teljes egészében mellőzni lehetne az állatkísérleteket, bár a legtöbb kutató igyekszik a lehető legkevesebb állattal dolgozni.

A kísérleti állatok felhasználását és tenyésztését ma már csak szigorú szabályozás mellett lehet végezni, amelyeket a 3R-elv alapján alakítják ki a szakértők. Ezek egyike az, hogy minél kevesebb kísérleti állatot használjanak fel (reduction). További cél azoknak a módszereknek az alkalmazása, amelyek a lehető legkisebb mértékű fájdalmat vagy károsodást okozzák (refinement), a harmadik R pedig az állatkísérletek kiváltása és alternatív módszerek keresése (replacement).

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: