Rejtélyes kór tizedeli Amerika énekesmadarait

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Százával pusztulnak az Egyesült Államok keleti és középnyugati részén az énekesmadarak, de a kutatóknak egyelőre nem sikerült megfejteniük, hogy mi okozza a megbetegedésüket. Az ornitológusok és a vadvédelmi szakértők szerint az ismeretlen kór egyelőre nem veszélyezteti a madárpopulációt, Virginia államból például már egyre kevesebb esetet jelentenek, de egyelőre csak találgatják, hogy mi lehet a baj.

Az esetek nagy részében szembántalmakat észleltek, illetve a szemet elfedő, varszerű rétegről számoltak be. A madaraknak nehezükre esett felemelni a fejüket, így elképzelhető, hogy az is megdagadt, több példánynál pedig remegést, zavart viselkedést és egyensúlyzavarokat figyeltek meg. Az elhullott madarak boncolásából nem derült ki, hogy mi okozhatja a megbetegedést. Lisa Murphy pennsylvaniai állatorvos szerint szokatlan esetről lehet szó, az eddigi vizsgálatok során ugyanis nem került elő egyetlen, a tünetekért egyértelműen felelőssé tehető ágens sem. 

Mycoplasma

Több elhullott állat szervezetében Mycoplasma baktériumokat találtak, de ez Brian Evans ökológus szerint nem igazán magyarázza a tüneteket, vagy ha mégis, a baktériumok komoly fejlődésen mentek keresztül. A járvány legtöbb áldozata fiatal állat, Evans szerint pedig az viszonylag ritkán fordul elő, hogy ez fiatal madarak halálát okozza.

A Mycoplasma okozta tömeges elhullásnak van történelmi előzménye: a kilencvenes években a házi pirókok (Haemorhous mexicanus) pusztultak tömegével. Mint kiderült, a Mycoplasma gallisepticum nevű kórokozó okozta a halálukat, amely valószínűleg baromfiról terjedt át az énekesmadarakra. Tömeges elhullásokat okozott korábban a madárinfluenza, a nyugat-nílusi vírus és a szalmonella is. Az ornitológusok ezekben az esetekben is megdagadt fejről és szembántalmakról számoltak be, ebben hasonló az akkori járvány a mostanihoz. 

Néhány lehetőséget kizártak

Jim Monsma, a City Wildlife nevű washingtoni állatmentő központ igazgatója szerint az eddig felmerült lehetőségek közül mindent kizártak. Az eddigi kutatások alapján az elhullást nem szalmonella okozza, nem is trichomoniázis végzett velük, illetve több vírustörzsről is kiderült, hogy nincs köze a betegséghez. Jennifer Toussaint, az arlingtoni vadvédelem vezetője szerint ez is valami, gyakran ugyanis majdhogynem fontosabb azt tudni, hogy mi nem okozhatta a betegséget, mint azt, hogy mi okozta.

A kék szajkó, az egyik érintett faj képviselőjeFotó: CHRISTOPHE SIDAMON-PESSON/Biosphoto via AFP

Úgy tűnik, hogy nem is minden énekesmadár érzékeny a betegségre: a legtöbb megbetegedést négy faj esetében regisztrálták. Ezek szerint a kék szajkók (Cyanocitta cristata), a közönséges csirögék (Quiscalus quiscula), a vándorrigók (Turdus migratorius) és a seregélyek (Sturnus vulgaris) vannak a legnagyobb veszélyben. 

A lehetséges magyarázatok között szerepel még az is, hogy a madarak elhullása valamilyen módon összefüggésben lehet az amerikai énekeskabócák rajzásával, de egyelőre nem sikerült egyértelmű ok-okozati összefüggést találni a két jelenség között. Lehet még gombafertőzés vagy a madárinfluenza eddig ismeretlen formája is.

Kézzel azért ne fogják meg

Míg rá nem jönnek, hogy mi okozhatja a megbetegedést, az amerikai vadvédelmi hatóságok és ornitológusok arra kérik a lakosságot, hogy jelentsék a megbetegedéseket, és ne etessék vagy itassák a madarakat, valamint tisztítsák ki fertőtlenítőszerrel az eddig üzemelő madáretetőket. A biztonság kedvéért arra is felszólították az embereket, hogy puszta kézzel ne nyúljanak a madarakhoz. Nyugaton, ahol még nem jelent meg a betegség, a perzselő hőség miatt viszont arra kérik a madárbarátokat, hogy ott viszont tegyenek ki vizet a madaraknak.

Monsma szerint ijesztő mértékben fogynak az énekesmadarak Amerikában, és szerinte az ismeretlen kór a gyakran megfertőzött fajokon kívül másokra is átterjedhet, sőt, idővel akár az emberre is átugorhat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: