Sörre bor: bármikor. Na de Sinovacra Pfizer?

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

„Veszélyes trendnek” nevezte a napokban a különböző cégek koronavírus elleni vakcináinak keverését Soumya Swaminathan, az ENSZ egészségügyi világszervezetének vezető tudósa, amivel kisebb pánikot keltett azok körében, akik hivatalos hatósági javaslatra vagy orvosuk tanácsára más cég vakcináját kapták meg másodszorra, mint amelyikét az első körben beadták nekik. Tehát például Sinovacra AstraZenecát vagy éppen AstraZenecára Pfizert kaptak. A különböző gyártmányú vakcinák keveréséről és annak hatásairól kevés információ áll rendelkezésre, és nincs elég bizonyíték arra, hogy milyen hatással jár egy-egy mix, mondta egy hétfői online tájékoztatón Swaminathan. 

Csakhogy világszerte számtalan példa akad a vakcinák keverésére, és nem kevés olyan ország akad, ahol nemcsak a háziorvosok, de az egészségügyi hatóságok is a vakcinák mixelését javasolják, pontosabban azt, hogy második alkalommal másik gyártó vakcináját kapják meg az oltásra várók. Vagy azért, mert fény derül egy vakcina nem várt mellékhatásaira, vagy azért, mert egy oltóanyag nem bizonyul elég hatásosnak, esetleg azért, mert nem áll belőle rendelkezésre a szükséges mennyiség.

Rátolt a Johnsonra egy mRNS-boostot

Persze ha az ember virológus, bátrabban kever magának vakcinakoktélt, mint az amatőr mixerek: Angela Rasmussen, a kanadai Saskatchewani Egyetem virológusa júniusban a Twitteren jelentette be, hogy az áprilisban kapott Johnson & Johnson-féle egydózisú vakcinára júniusban rátolt egy adag „mRNS-booster” Pfizert, és azoknak, akik olyan területen élnek, ahol alacsony az átoltottsági arány, azt javasolta, hogy beszéljék meg háziorvosukkal, tanácsolják-e ugyanezt a megoldást. De a vakcinakeverésre korábban is adódott példa, ami ráadásul nagy nyilvánosságot is kapott: amikor az AstraZeneca vakcinájáról márciusban kiderült, hogy vérrögképződést okozhat, az európai országok, köztük Dánia, Németország, Spanyolország, Franciaország és Spanyolország egymás után döntöttek úgy, hogy leállnak az oltóanyag beadásával, és ha már leálltak vele, értelemszerűen helyettesíteni kellett valami mással. Németország márciusban jelentette be, hogy alapesetben csak a 60 éven felülieket oltja be a brit cég vakcinájával. A 66 éves Angela Merkel német kancellár áprilisban még megkapta ugyan az első adag Astrát, de másodszorra, június közepén már Modernával oltották be; slusszpoénként Németország július elején közölte, hogy a maradék adag AstraZeneca vakcinákat nemes gesztussal a fejlődő országoknak adományozza

Az AstraZeneca vakcinája körüli bonyadalmak miatt több ország hatóságai is azt javasolják, hogy akik elsőre a brit cég vakcináját kapták, másodszorra másik vakcinával oltassák be magukat; Olaszországban például a hatvan év alattiaknak javasolják a váltást, de nem nevezik meg a másodszorra beadandó vakcinát, míg Vietnamban igen: ott Pfizert kapnak azok, akiket elsőre Astrával oltottak be. 

Sakk-matt a vírusnak: Sinovacról Astrára

Thaiföldön viszont nem az Astrát hagyják el, hanem épp arra váltanak. A thai hatóságok néhány napja jelentették be, hogy azoknak, akik mindkét adagot megkapták a kínai Sinovac vakcinából, harmadszorra már az AstraZeneca oltóanyagát adják be, miután a mindkét adag Sinovackal beoltott egészségügyi dolgozók közül több százan fertőződtek meg a koronavírussal. A thai egészségügyi szervek ugyanakkor nem ragaszkodnak az Astrához: azok, akik elsőre Sinovacot kaptak, másodszorra választhatnak mRNS alapú vakcinát, tehát Modernát vagy Pfizert is. 

Az ország egyik virológus szakértője szerint 1200-an már megkapták a Sinovac–Astra- kombót, és mivel nem mutatkoztak komoly mellékhatások, biztonságosnak nevezhető a koktél. Az ötlet ellenzői szerint ugyanakkor továbbra sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték arra, hogy a mix veszélytelen, és nem kellene az embereket kísérleti egerekként kezelni. 

A Nature.com július eleji cikke szerint egyre több tanulmány utal arra, hogy az AstraZeneca és a Pfizer vakcinája kombinálva ugyanolyan, ha nem erősebb immunválaszt vált ki a szervezetben, mint ugyanazon gyártó vakcinájának két-két dózisa. Az ontariói egészségügyi hatóságok a közelmúltban megjelent spanyol, német és angol tanulmányokra hivatkozva azt válaszolták a WHO vezető tudósának ijesztő kijelentéseire, hogy a vakcinák, különösen az mRNS alapúak, illetve az AstraZeneca és az mRNS alapú Moderna és Pfizer mixelése nemhogy veszélyes, de egyenesen „biztonságos és hatásos”. Azoknak tehát, akik elsőre Astrát kaptak, ők is a Modernát vagy a Pfizert javasolják.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: