Levegőből sikerült állatok DNS-ét kivonni brit és dán tudósoknak
Dán és brit kutatócsoportok egymástól függetlenül új módszert fedeztek fel a vadon élő, ritka állatok azonosítására: nem invazív módszerrel kiszűrik a különféle fajok által kibocsátott, levegőben lebegő, szemmel láthatatlan DNS-nyomokat - számolt be a felfedezésről a hét végén a Guardian.
Elizabeth Clare, a Yorki Egyetem kutatója és az új módszer egyik kidolgozója szerint a levegőből eredő genetikai információgyűjtés átalakíthatja a biodiverzitás tanulmányozásának technikáit. Eddig kamerákat vagy akusztikus megfigyelést alkalmaztak a sivatagokban, esőerdőkben vagy más, nehezen elérhető közegekben élő állatok észlelésére, ehhez azonban elengedhetetlen a fajok fizikai jelenléte. Ehhez képest a DNS kivonása a levegőből sokkal rugalmasabb módszer, ami az állatok életterébe is kevésbé avatkozik be.
A módszer teszteléséhez a brit tudóscsoport múlt decemberben érzékeny filterekkel felszerelt vákuumszivattyúkat szerelt fel a cambridgeshire-i Hamerton állatkert húsz pontján. Ezzel a kutatók sikeres DNS-azonosítás esetén meg tudták mondani, honnan származik az egyes fajok genetikai mintája, és milyen messzire jutott el a forrástól. A kísérlet során 72 mintát gyűjtöttek, majd polimeráz-láncreakció (PCR) módszerrel megsokszorozták a filtereken fennakadt, apró DNS-töredékeket. Ezután szekvenálták a genetikai mintát, és összehasonlították az eredményeket az állatok ismert génszekvenciáival. A levegőből befogott DNS-mintából az állatkert 17 faját sikerült azonosítaniuk, köztük tigriseket, dingókat és makikat.
Nagyon hasonló eredményre jutott a Koppenhágai Egyetem kutatócsoportja is. Christina Lynggaard és Kristine Bohmann vezetésével a dán kutatók a koppenhágai állatkert számos pontjáról gyűjtöttek be levegőt, és a filtereiken fennakadt DNS-töredékek segítségével összesen 49 fajt azonosítottak. Bohmann elmondta, hogy egyaránt bukkantak emlősök, halak, madarak és hüllők genetikai mintájára, és még az állatkert trópusi üvegháza tavában úszkáló guppik DNS-ét is sikerült kiszűrni. Ugyanígy környékbeli kutyák és macskák, valamint az eledelnek szánt halak génmintáit is befogták.
A jövőben a levegőből kinyert DNS-minták segíthetnek kiszűrni a kártékony rovarokat vagy az állatok zavarása nélkül felderíteni a rejtekhelyeken élő fajok lakhelyét. Azt viszont mindkét kutatócsoport hangsúlyozta, hogy még számtalan kérdést tisztázni kell, mielőtt az új módszer a biodiverzitás bevett eszközévé válhatna. Például a tudósok még nem tudják megállapítani, hogy a génminta mennyi ideig marad a levegőben.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: