Megkezdődött a vakcináció Mianmarban, de a rohingyák kimaradnak belőle

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Nem szerepelnek Mianmar oltási tervében a rohingyák, az a muszlim vallású kisebbség, amelyet a kormány tűzzel-vassal próbált kiirtani az elmúlt években, és amelyet zsúfolt táborokban őriznek az ország Rakin államában. A térségben most kezdődött meg a vakcináció, a tízezer adag oltást először az idősek, az egészségügyi dolgozók, az állami alkalmazottak és a buddhista szerzetesek kapják meg.

Kyaw Lwin, Sittwe megye adminisztrátora a Reutersnek elmondta, hogy a térség tízezer vakcinát kapott, ezeket a kormányzati terveknek megfelelően osztják majd el a lakosság között. Lwin hangsúlyozta, hogy ők csak parancsokat követnek, ezekben pedig nem szerepel a muszlim kisebbség vakcinációja, pedig a táborokban már felvették a hatvan év feletti lakosok adatait, akik arra számítottak, hogy ők is megkaphatják az oltást. Két másik táborban az adatokat sem gyűjtötték össze, arról, hogy milyen mértékben terjed a kór ezeken a helyeken, nincsenek hivatalos adatok.

Zaw Win emberjogi aktivista, a Fortify Rights nevű jogvédő szervezet munkatársa szerint ez nem meglepő: a rohingyák hátrányos megkülönböztetése mindennaposnak számít, olyannyira, hogy ezek az emberek már el is veszítették az állami egészségügybe vetett bizalmukat, így akkor sem mennének kórházba, ha a covid tüneteit tapasztalnák magukon. 

Bangladesben oltanak

Az ENSZ szerint a rohingyák népirtás áldozatai, de a mianmari kormány tagadja a vádakat. A 2017-ben kirobbant erőszak hatására a kisebbség tagjai közül rengetegen a szomszédos Bangladesbe menekültek, az ottani menekülttáborokban nagyjából egymillió rohingya talált menedéket. A szintén zsúfolt táborokban komoly aggodalomra ad okot a járvány, ezért az ENSZ segítségével elkezdték beoltani az 55 év feletti menekülteket. 

Oltásra váró rohingya menekültek Indonéziában.Fotó: KHALIS SURRY/Anadolu Agency via AFP

A mianmari katonaság a negyvenes évek óta üldözi a rohingyákat, de a helyzet 2017-ben fordult igazán rosszra. A katonák a vádak szerint szervezetten, egy jól megfigyelhető mintát követve üldözik a kisebbség tagjait, a 20 és 30 év közötti férfiakat agyonlövik, a nőket megerőszakolják, az otthonaikat felgyújtják, majd a túlélőket futni hagyják, jellemzően a bangladesi határ irányába. A hatóságok az erőszakot azzal indokolják, hogy mindez csupán válaszcsapás az Arakan Rohingya Felszabadítási Hadsereg (Arakan Rohingya Salvation Army, ARSA) terrorakcióira. 

A bangladesi menekülttáborokban májusban rekordszámú fertőzöttet azonosítottak, több tábort teljesen lezártak, de ott is súlyos a járványügyi helyzet, ahol még nem döntött rekordokat a fertőzés. Mahbubur Rahman, a menekülttáborokat felügyelő egészségügyi szakember szerint a tegnap beadott 48 ezer oltás még csak a kezdet: a bangladesi hatóságok tervei szerint az összes felnőtt menekültnek jut majd oltás. A táborokban eddig a járvány kitörése óta húszezer fertőzöttet azonosítottak, és 200 ember halálát tulajdonítják a fertőzésnek. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: