A dühös méhek mérge jóval hatékonyabb, mint a szelídeké

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A Curtin Egyetem Élettudományi Tanszékének kutatói azt vizsgálták, hogy milyen viselkedési és ökológiai tényezők befolyásolják a méhek mérgének minőségét. Ez azért fontos szempont, mert a méhméreggel hatékonyan kezelhetők az olyan fertőző vagy degeneratív betegségeknek, mint az ízületi kopás (oszteoartritisz) vagy a Parkinson-kór.

A PLOS One legújabb számában megjelent tanulmány elsőként vizsgálta a délnyugat-ausztráliai marrikon (úgynevezett vérfákon) legelésző háziméhek (Apis mellifera) mérgének fehérjesűrűségét. Dr. Daniela Scaccabarozzi, a tanulmány vezető szerzője és munkatársai szerint a kutatásuk nagy segítséget nyújthat az egészségügyi, illetve a méhtartásban dolgozó szakembereknek, ami fontos szempont, mert a méhméreg grammja 300 dollárba kerül.

„Megállapítottuk, hogy 99 méhméregfehérje létezik, amelyeknek korábban csak a harmadát azonosították szakszerűen. Minél több fehérjét találunk a méregben, annál jobb a minősége és a hatékonysága.”

mondta dr. Scaccabarozzi.

Ahhoz, hogy felismerjék és meghatározzák a méhméreg fehérjesűrűségét befolyásoló tényezőket, a kutatók a méhek viselkedésének több aspektusát is megvizsgálták. Az egyik legfontosabb viselkedési tényezőnek a szelíd (docile) és az aktív (active) méhek közötti különbség bizonyult: megállapították, hogy a mérges méhek jóval intenzívebben reagáltak a stimulációra, és proteinben jóval gazdagabb méhmérget termeltek.

Fotó: CLAUDIUS THIRIET/Biosphoto via AFP

„A méhek által kibocsátott méreg általános minősége a riasztóferomon kiválasztása szabályozza, ami más méheket is arra késztet, hogy agresszíven, szúrással reagáljanak. Elképzelhető, hogy ez olyan genetikai változások eredménye, ami kiprovokálhatja az agresszív viselkedést a méhekből.”

– mondta dr. Scaccabarozzi. A tanulmány vezető szerzője és munkatársai azt is megfigyelték, hogy a méhméreg minőségét a hőmérséklet is befolyásolja:

„A magas hőmérséklet hatással lehet a méhek aktivitására a kolóniában és azon kívül. Megfigyeltük, hogy a 25 vizsgált kaptár közül a magasabb hőmérsékletűekben kevesebb mérget termeltek. Ez egybevág azzal a várakozásunkkal, hogy a szezonális tényezők valóban megváltoztatják a méhméregfehérje profilját. A magas fehérjediverzitáshoz szükséges optimális hőtartomány 33-36 Celsius-fok.

A további vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy a méreg minőségét olyan tényezők is befolyásolták, mint a kaptárak földrajzi elhelyezkedése, vagy az, hogy milyen állapotban voltak a virágok, mielőtt a méhek betakarították belőlük a virágport.

Dr. Scaccabarozzi szerint az további kutatásokat igényelne, hogy segíthessenek a méhészeknek a szabványosított minőségű méreg összegyűjtésében, kielégíthessék a klinikai és terápiás vizsgálatokhoz szükséges, egyre növekvő keresletet, valamint költséghatékony stratégiákat találjanak ki a méhméreg begyűjtésére, és biztosítsák a pozícióját a globális piacon.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: