A denevérek, a pillangók és a méhek a legnagyobb nyertesei a brit karanténidőszaknak

2020.09.24. · tudomány

A koronavírus-világjárvány egészségügyi, gazdasági és környezetvédelmi hatásainak felmérése mellett a kutatók azt is igyekeznek számon tartani, hogy miként hatottak a járványügyi korlátozások a természetre, a vadvilágra. Azt már a tavaszi karanténidőszak alatt is lehetett hallani, hogy a vadon élő állatok újra bemerészkedtek a kiürült városok területére – Budapesten például hódot, vadkacsát és őzet is fotóztak –, a brit Természettudományi Múzeum viszont most számszerűsítette az egyes állatok észleléseinek növekedését az előző év azonos időszakához képest.

A múzeum szerint a városi életmódba beilleszkedő állatok megjelenése néha szürreális jelenetekbe fordult, egy walesi falu játszóterén például a körhintával ismerkedő birkákat figyeltek meg. A legtöbb esetben azonban csak annyi történt, hogy az egyes állatok nagyobb számban, nagyobb területeket jártak be, így az embereknek is könnyebb volt megfigyelni őket.

A brit kijárási korlátozások első 100 napján közel félmillió észlelést rögzítettek az iRecord nevű vadvilág-figyelő oldalon, ami 54 százalékos növekedést jelent 2019 ugyanezen, március végétől júliusig közepéig tartó időszakához képest. A legnagyobb számban pillangókat (129 ezer észlelés) és molyokat (90 ezer) figyeltek meg, így közel duplaannyi lepkeféle tűnt fel idén az embereknek tavalyhoz képest.

Az egyes állatcsoportok észlelései 2020-ban a megfigyeléseket rögzítő iRecord adatai alapján az előző év ugyanazon szakaszához képest (Nagy-Britannia, március 23. és július 11. között)
photo_camera Az egyes állatcsoportok észlelései 2020-ban a megfigyeléseket rögzítő iRecord adatai alapján az előző év azonos időszakához képest (Nagy-Britannia, március 23. és július 11. között) Forrás: Natural History Museum

Ha egyedszámban nem is, arányaiban még a lepkéknél is nagyobbat nőtt a denevérészlelések mennyisége: 143 százalékkal több, vagyis közel 2,5-szer annyi denevért figyeltek meg idén, mint 2019-ben. Látványos ugrást ért még el a méhek és darazsak csoportja, de mókusokból és rágcsálókból, őzekből és más patásokból, szitakötőkből, sünökből, vakondokból és cickányokból is többet láttak a karantén alatt a britek.

A madárfigyelés különösen népszerű volt a tavaszi hónapoktól kezdve: a brit ornitológiai társaság kerti madárfigyelő programjába 20-szor annyian jelentkeztek a lezárás idején, mint az elmúlt öt évben összesen. A kijárási korlátozásoknak megfelelően legnagyobb arányban a kertekben feltűnő madarak, így a balkáni gerlék, a házi verebek és a seregélyek megjelenéséről számoltak be a britek, míg az inkább természetvédelmi területeken előforduló rétihéjából vagy gulipánból kevesebbet láttak az előző évekhez képest.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás