Itt az új őrület: ne zuhanyozz!

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A kézmosásról Semmelweis Ignác óta tudjuk, hogy életmentő. De vajon elmondható ugyanez a hónaljmosásról vagy a végtagok megtisztításáról is? Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy nemcsak a home office-ba savanyodott populáció, hanem a messziről kifejezetten illatosnak tűnő hírességek is előszeretettel fordítanak hátat a mindennapi zuhanyzás közmegegyezés szerinti kötelezettségének. Több sem kellett, mint néhány tabudöntögető nyilatkozat Jake Gyllenhaaltól vagy a Mila Kunis–Ashton Kutcher házaspártól, és a kommentszekciókban máris felzúgtak az érvek és ellenérvek a mindennapi tisztálkodást illetően. 

Muszáj-e tehát mindennap szappannal zuhanyozni? Ha igen, akkor miért nem? Mit mond az orvostudomány, a történelmi tapasztalatok és a dermatológusok? Bár léteznek a napi zuhanyzást támogató szakértők is, úgy tűnik, tisztán orvosi szempontból a legtöbb felnőtt embernek nem indokolt naponta zuhanyozni.

Az ókori rómaiak naponta fürödtek (bár szappan nélkül), az előkelőségek állítólag napi több órát is elpocsékoltak a közösségi fürdőkben, de hozzájuk képest a középkori európaiak szaga pontosan olyan lehetett, amilyennek a Jöttünk, láttunk, visszamennénkben lefestették („Fosche úr, ma reggel büdös sajtot evett?”). Még a 18. századi Franciaországban is ritkaság volt a tiszta víz, szennyvízből bezzeg annyi volt, hogy az utcán vezették el, így akik megtehették, jobb híján parfümmel nyomták el saját bűzüket.

Ami a jelent illeti, a napi szappanos zuhanyzás imperatívuszát megkérdőjelezni a 21. században is csak a világ jólétibb felén okozhat botrányt, sokan élnek olyan kultúrában, ahol a tisztálkodás, a mosás és a mosogatás helye ma is a helyi vízmosás vagy folyópart. A gazdagabb, jobb infrastruktúrájú országokban sem mindenkinek magától értetődő a napi zuhanyzás: az amerikaiak kétharmada, az ausztrálok 80 százaléka tisztálkodik mindennap tetőtől talpig, Kínában pedig az emberek fele nagyjából kétszer fürdik egy héten.

Tehát ha Ashton Kutcher bedobja a köztudatba, hogy ő csak a hónalját és az ágyékát mossa naponta szappannal, az a világ egyik felén nem hírértékű, míg a másik felén New York-i influenszerek kikérik maguknak, hogy őket arról próbálják meggyőzni, nem szükséges a napi tisztálkodás. És miközben Dwayne Johnson siet leszögezni, hogy ő viszont naponta háromszor zuhanyzik, Kutcher a fürdési szokásaik miatt kialakult kommentháborúból csinál viccet:

Baktériumok pro és kontra

Félreértés ne essék, a zuhanyzásnak és fürdésnek számos áldásos hatása van, például elviselhetővé tesz olyan kibírhatatlan állapotokat, mint a vajúdás és a másnaposság, enyhíti az izomfájdalmakat, serkenti a véráramlást, javítja a koncentrációt, csökkenti a fáradtságot, könnyebbé teszi a légzést. Csakhogy az emberek túlnyomó többsége nem ezért zuhanyzik naponta (többször), hanem mert így tud eleget tenni a megjelenéssel és személyes higiéniával kapcsolatos társadalmi elvárásoknak.

A koronavírus-járványban megváltozott kijárási szokások lehetővé tették, hogy milliók próbálják ki gyakorlatban is, milyen hagyni eluralkodni testünkön a koszt. (Bár a brit vízhasználati adatok alapján ez távolról sem érintett mindenkit, sőt összességében több vizet használtak az otthonukba szorult fogyasztók.) A Wall Street Journalnak nyilatkozó orvosok többsége alapszabályként egyetért azzal, hogy 24 óránként egyszer azért érdemes lezuhanyozni. Corey L. Hartman amerikai dermatológus szerint nem szükséges mindennap agresszív szappanozással gyötörni minden testrészt, de azt sem szabad hagyni, hogy a piszok, verejték, zsír és a környező világ egyéb hordaléka felhalmozódjon a bőrön. Ez ugyanis baktériumok és egyéb organizmusok táptalajává válhat, így jobb tőle időben megszabadulni.

A másik oldal ugyancsak a baktériumokra hivatkozik, amikor a zuhanyzás gyakoriságának csökkentését javasolja. A Harvard Egyetem nagy zuhanyvitába beszálló blogja szerint a napi tusolás nem egészségügyi megfontolások, hanem szokás kérdése, amit a testszag miatti aggodalom, a reggeli ébredés nehézségei, esetleg a napi rutin részévé vált edzés határoz meg. A testszag természetesen kerülendő, de ezen túlmenően már kultúrája válogatja, hogy milyen szintű és gyakoriságú tisztálkodás számít elfogadottnak, és ezt is növekvő mértékben vezérli világszerte a kozmetikai termékek marketingje – írják. (Ahogy például nyolcadik osztályban a kémiatanárnőm is elmondta, a világon semmi okunk megfogadni azt a tanácsot, ami már a korabeli Wu2 sampon flakonján szerepelt, miszerint „a hajat kétszer mosni, bő vízzel öblíteni”, a bő víz stimmel, de kétszer mosni semmi értelme, legfeljebb ha azt szeretnénk, hogy gyorsabban fogyjon a sampon.)

A Harvard-blog a napi zuhanyzás lehetséges egészségkárosító hatásait is hangsúlyozza. Az egészséges bőrt olajos-zsíros réteg és jó baktériumok arzenálja védi, ezt a mikrobiomot egy 2016-os tanulmány a testet a külső behatásoktól védő páncélként írja le. Bár egyes iskolák szerint ez a bakteriális védőréteg nagyrészt ellenáll a szappannak és a víznek, a napi tusolás ellenzői azzal érvelnek, hogy ez a gyakorlat károsítja azt, különösen, ha forró vízzel történik. A bőr ilyenkor kiszáradhat, viszketeggé válhat, a száraz, felkarcolt bőrön pedig rossz baktériumok és allergéneket üthetnek tanyát, ezáltal bőrfertőzések, allergiás reakciók alakulhatnak ki. 

James Hamblin orvos és újságíró Clean címmel 2020-ban egész könyvet írt arról, hogyan vált tisztaságmániásból a kis fogyasztás és ritka tisztálkodás hívévé. 2016-ban valójában ő volt az első, aki nagy nyilvánosság előtt megtagadta a napi zuhanyzást, de nemcsak a tusolásban vált mértékletessé, hanem alkoholból, kávéból, sőt szélessávú internetből is kevesebbet használt, és nagyrészt az autózásról is lemondott. Ma már ott tart, hogy a testrészei közül kizárólag a kezét tisztítja rendszeresen szappannal, és mindenki azt kérdezi tőle, hogy büdös-e. Ezzel összefüggésben megjegyezte, tisztában van vele, hogy csak fehér heteroszexuális férfiként teheti meg, hogy szembemegy a napi tisztálkodás hagyományával.

James Hamblin évek óta nem fürdött szappannalFotó: Wikimedia Commons

Az általános fogyasztásellenesség mellett a legfőbb érve neki is a bőrmikrobiom védelme. A tudomány még nem térképezte fel teljesen, milyen hatással van az emberi egészségre a bőrön és bőrben élő parányi lények sokasága, de az biztosnak tűnik, hogy a legtöbbük ártalmatlan, és az emberi izzadságon, elhalt hámsejteken és a bőr zsírjain éldegél. Némelyik pedig még segít is azzal, hogy megakadályozza az emberi szervezetre veszélyesebb fajok megtelepedését. A bőrt régóta tartják a patogének elleni védekezés első vonalának, de csak frissebb tanulmányok utalnak arra, hogy ez a védelem nagyrészt a bőr felületén élő mikrobáknak köszönhető. 

Micella és liposzóma helyett jöhet a prebiotikus marketing

Hamblin arra számít, hogy az elkövetkező években a bélmikrobiomhoz hasonlóan a bőr baktériumflórája is megkapja a neki járó elismerést, és az emberek felhagynak az esztelen tisztálkodással. Elvégre húsz éve még mekkora marhaságnak tűnt kombuchát inni és fermentált ételeket enni a belek védelmében, ma pedig már mindenki tudja, milyen sok múlik a bélmikrobiom egészségén, sőt már székletátültetéssel is kísérleteznek.

Egyes gyógyszeripari és kozmetikai cégek már fejlesztik is az új, „prebiotikus” kezeléseket és bőrápoló szereket, amelyek úgymond karban tartják a bőr jótékony baktériumait, de leszámolnak a betolakodókkal. Mekkora változás lenne ez a kozmetikai marketingben a kilencvenes évek antibakteriálisszappan-lázához képest! Utóbbiak valóban el is ölhetik a bőr felületén élő jótékony baktériumokat, ez felborítja a bőrfelszíni mikrobiom egyensúlyát, és kevésbé barátságos, de szívósabb mikroorganizmusok kifejlődését segíti elő, amelyek ellenállnak az antibakteriális behatásoknak. 

Az immunrendszernek szüksége van a nem káros mikroorganizmusok, a piszok és egyéb környezeti hatások jelentette stimulációra, hogy védő antitesteket termeljen, és kialakuljon az immunmemória. Ezért is ellenjavalt sok gyermekgyógyász és dermatológus szerint a gyerekek napi fürdetése, a Dermatológia Amerikai Akadémiája heti egy-két fürdést javasol a 6-11 éves gyerekeknek, ha nem látványosan koszosak, fejlődő immunrendszerüknek ugyanis szüksége van a piszokra.

Szárít és pazarol

David Leffell, vezető dermatológus sebész a Yale Egyetem Orvosi Karán arra hívja fel a figyelmet, hogy a szappant arra tervezték, hogy oldja a bőrön található zsírokat és olajokat, a törülközővel való dörzsölés aztán a maradékot is eltávolítja a bőrről. Minél melegebb ez a víz, annál erősebb ez a zsírtalanító hatás, ezért a szakember azt javasolja, hogy langyos vízben, néhány perc alatt tisztálkodjon az ember, és a mosdást koncentrálja a szagot árasztó testrészekre, a többinél pedig ne vigye túlzásba a szappanozást. Télen, amikor még hajlamosabb a bőr a kiszáradásra, ajánlatos rövidebb ideig, kevésbé agresszív tisztítószerekkel és langyosabb vízzel tisztálkodni.

Emellett az is visszariaszthat egyeseket, hogy a csapvíz sok helyen sókat, nehézfémeket, klórt, fluoridot, növényvédő szereket, ólmot és más vegyi anyagokat tartalmaz. A test túltisztítása okozhat problémákat a kozmetikumokban lévő adalékanyagok miatt is, de azért ez még így sem nevezhető sürgető közegészségügyi gondnak. 

A kevesebb tisztálkodás hívei rendszeresen hoznak fel környezetvédelmi érveket is. Ezek annyira maguktól értetődőek, hogy nem szorulnak különösebb bizonyításra: egy ember egy zuhanyzáshoz jó esetben ugyan nem sok tiszta vizet használ el, de sok ember sok zuhanyzáshoz már igen. A vizet fel is kell melegíteni, ami szén-dioxid-kibocsátással jár a korszerűtlen energetikai megoldások miatt, arra pedig még kevesebben gondolnak, hogy a lefolyóba zubogó meleg víz mennyi elvesztegetett hőenergiával jár. A zuhanyzáshoz kozmetikumokat használunk, ezeket le kell gyártani, be kell csomagolni, és ki kell szállítani a kiskereskedőkhöz. A csomagolásuk többnyire műanyagszemét.

Környezeti szempontok is motiválták a zuhanyzás csökkentésében például Sarah Craigh-et, egy 41 éves kanadai kommunikációs projektmenedzsert. Néhány évvel ezelőtt a kádban ülve érte a felismerés, hogy végső soron nincs oka fürdeni, ha egyszer nem is piszkos, és arra jutott, hogy a napi tisztálkodás legfőbb oka, hogy ez a társadalmi elvárás. Innen már csak egy lépés volt, hogy a parfümökben és egyéb piperetermékekben is olyan árucikkeket lásson, amelyek voltaképpen feleslegesek, csak kitartó marketinggel érik el, hogy „a természetes énünk elfedésére” nap mint nap használjuk őket. Jim Arnold 66 éves kaliforniai író keveset járt el otthonról a világjárvány idején, és nem is nagyon izzadt a száraz klímában, így elkezdte heti egyre csökkenteni a zuhanyzásai gyakoriságát, sűrűn gondolva wisconsini gyerekkorára, amikor nyolc gyerek egyikeként amúgy is csak heti egyszer fürdött. A Kaliforniát is fenyegető, sőt ma is egyre kézzel foghatóbb vízhiány csak növelte elszántáságát. 

Milyen gyakran zuhanyozzunk?

Tehát környezetvédelmi, egészségügyi és marketingszempontok is szerepet játszanak ennek a sokrétű problémának a megítélésében, de sokan lehetnek, akiknél az egész arra az egyszerű végső kérdésre egyszerűsödik le, hogy „vajon mennyire vagyok büdös?”. Egy fürdőszobával és zavartalan folyóvíz-ellátással rendelkező hiperhidrózisosnak például hiába is magyaráznánk környezetvédelem és a túlfogyasztás szempontjait, és valószínűleg még a mikrobiom sem hatná meg.  Bizonyos munkakörökben is kifejezetten ajánlott a napi tisztálkodás, például az állatokkal és veszélyes anyagokkal dolgozóknak, vagy azoknak, akik nem higiénikusnak tartott feladatokat látnak el.

A Harvard-blog által hivatkozott szakértők szerint heti néhány rövid (3-4 perces) zuhany elegendő a hónalj és az ágyék tisztítására koncentrálva, hacsak az ember nem izzadós, piszkos, vagy más okból kénytelen gyakrabban tisztálkodni. Egy másik ajánlás szerint heti egy-két zuhanyzás elegendő egy egészséges felnőttnek, a köztes időkben pedig lehet meleg mosdókendővel tisztálkodni. 

A zuhanyzáscsökkentők indokai megfontolandók, de természetesen senki nem írhatja elő, mit csináljon az ember a fürdőszoba magányában. Ha valakinek a reggeli rutin fénypontja a tusolás, nem kell, hogy magasabb szempontok miatt kihagyja, elég ha csökkenti az időtartamot és a víz hőfokát. Ha viszont csak azért áll be a víz alá nap mint nap, mert úgy gondolja, hogy ezt várják el tőle, nyugodtan hagyjon ki heti néhány alkalmat.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: