A Capa Központ augusztus 25-ig megtekinthető tárlata olyan képeket mutat be hat magyar fotográfustól, amelyeknek központi eleme a víz, vagy éppen annak hiánya.
A természetvédelmi világalap szakértői jelentése szerint a vízi ökoszisztémák a globális GDP 60 százalékának megfelelő összegű közvetlen és közvetett hasznot termelnek évente.
Az 1990-es évek eleje óta minden évben annyi vizet vesztettek a legnagyobb tavak, mint ha évente 11-szer eltűnne a Balaton.
A Víz Koalíció hétfői fórumán az illetékes államtitkár elismerte, hogy valóban súlyos a hazai ivóvízhelyzet. Több pénz kell, na de hol az a pénz?
A hazai ivóvízellátó rendszerek közel 56 százaléka „túlnyomóan kockázatos állapotú”, derül ki a Víz Koalíció friss jelentéséből.
A hazai csapadékmennyiség és a talajvízszint egyre csökken, megújuló vízkészletünk 95 százaléka pedig átfolyik az országon. Honnan lesz elég víz Tatabányán, Gödöllőn, Jászberényben, Nyíregyházán, Gödön, Debrecenben, Komáromban vagy Iváncsán?
A jordániai városokban hetente legfeljebb 36 órán át van vezetékes víz, és egy emberre nem jut több napi 61 liternél. A legrosszabbul a szegények járnak, akik nem tudják megfizetni a magáncégek luxusvizének árát.
Az Egyesült Királyságban a toilet-to-tap néven emlegetett visszaforgatási technológiával enyhítenének az egyre égetőbb ivóvízkrízisen.
Bár a kommentelőket világszerte kikészítik, lehet, hogy igazuk van a napi zuhanyzást megtagadó hírességeknek. Környezetvédelmi és egészségügyi érvek is indokolják, hogy az emberiség ne vigye túlzásba a tisztálkodást, míg a másik oldalon higiéniai és marketingszempontok állnak.