Sikerrel vetettek be agyi „pacemakert” súlyos depresszió ellen

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Egy 36 éves, Sarah nevű kaliforniai nő öt éve élt krónikus depresszióval, amikor 2020 júniusában egy agyi implantátumot ültettek a koponyájába, amelyik apró elektromos impulzust irányít az agyának arra a területére, amelyik a betegségét okozza. A mély agyi stimulációt jelentő kezelés eredményeit a héten tették közzé a Nature Medicine folyóiratban. 

A páciens már évek óta szenvedett a súlyos mentális betegségtől. Óránként többször öngyilkos gondolatok szállták meg, és olyan alapvető döntéseket sem volt képes meghozni, hogy mit egyen vacsorára. Semmilyen kezelésre nem reagált, beleértve az elektrokonvulzív terápiát, közismert nevén az elektrosokkot. Az MIT Technology Review beszámolója szerint az agyi implantátummal elért eredmények reményt jelenthetnek a súlyos mentális betegségekkel küzdőknek.

Háromszáz impulzus naponta

Az eszközt több lépésben ültették be a beteg agyába. Először a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) tudóscsapata tíz elektródával letapogatta Sarah agyi aktivitását. A tíz napig tartó vizsgálat során kiderült, hogy a páciens amigdalájának egy specifikus területén kialakuló, magas szintű agyi aktivitás jelezte előre a súlyos depressziós roham kibontakozását. Azt is sikerült megfigyelniük, hogy egy másik agyterületre, a ventrális striátumra leadott apró áramütés jelentősen enyhítette a tüneteket. Ezt követően neurostimulációs eszközt ültettek a beteg agyába, és úgy állították be, hogy amikor a depressziós tünetekkel összefüggő fokozott agyi aktivitást érzékeli, küldjön elektromos impulzust a másik agyterületre.

Sarah, akinek vezetéknevét nem tették közzé, nem érzi ezeket az elektromos kisüléseket, amelyekből akár háromszázat is leadhat az implantátum egy nap, és mindegyik hat másodpercig tart. Az eszköz éjszaka nem aktív, mivel az impulzusok éberséget és élénkséget okoznak, ami ronthatja a beteg alvásminőségét.

Az agyi implantátum beültetése előtt a krónikus depresszió súlyosságát mérő Montgomery-Åsberg depresszióskálán Sarah 54-ből 36 pontot ért el, az agyi „pacemaker” kéthetes használata után azonban 14-re esett vissza a pontszáma, jelenleg pedig 10 alatt áll. A beteg saját érzékelése szerint is gyors javulás állt be az állapotában. Sarah szerint a legfontosabb felismerése az volt, hogy a depresszió nem személyes kudarc, hanem ténylegesen kezelhető betegség.

Az agy elektromos stimulációja nem újdonság: a mély agyi stimulációt (deep brain stimulation - DBS) már több tízezer epilepsziával és Parkinson-kórral küszködő betegnél alkalmazták. A Sarah agyába ültetett implantátum engedélyét az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) korábban az epilepszia gyógyítására adta meg, jelenleg külön engedéllyel vizsgálják más kórképekre. A depresszióban szenvedőknél azonban nem egyszerű egy efféle eszközt használni, mert a kór különböző embereknél az agy különböző területeit érinti, és lehetetlen általános érvényű térképet készíteni a depresszió agyi aktivitásáról.

A mély agyi stimuláció nem újdonság

Helen S. Mayberg, a mély agyi stimulációt évtizedek óta tanulmányozó neurológus szerint éppen ez a nagy kérdés, hogy lehet-e ezt a megközelítést skálázni és másokra adaptálni. Ehhez sokkal több páciens felmérésére lesz szükség. A kutatócsoport két beteget már be is vont a klinikai vizsgálatba, és abban reménykednek, hogy további kilencet sikerül még toborozni.

Mindenesetre az FDA jóváhagyásától még nagyon messze van az implantátum, maga a beültetés pedig invazív, drága eljárás, amely többhetes finomhangolást és egy teljes napig tartó műtétet jelent – tehát tényleg csak azoknál jelenthet alternatívát, akiknél minden más eljárás csődöt mondott.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: