A WHO augusztus 31-én a koronavírus érdeklődésre számot tartó variánsai (variant of interest) közé emelte a mű variánst. Azon kívül, hogy most majd jól megtanuljuk a görög ábécét, mert közeledünk a variánsok neveivel a feléhez, ez leginkább a szakmának szóló bejelentés.

Az érdeklődésre számot tartó variánsok azok, amelyekben

• a vírusfehérjék olyan részén van változás, amelyről sejthető, hogy befolyásolja a továbbadást, a betegség súlyosságát, kijátssza az immunválaszt vagy a meglévő terápiás és megelőző lehetőségeket (például az oltást).
• Vagy pedig olyan változatról van szó, amely több helyen fertőzési gócot okozott, gyakorisága nő.

Utóbbi esetben még nem tudjuk, hogy átadása jobb-e, kijátssza-e az oltásokat, vagy növeli-e a betegség súlyosságát, de az eddigi ismeretek alapján ez lehetséges, ezért a változat gyakoriságának alakulását, illetve a vele kapcsolatos tudományos híreket a WHO és a tudományos közösség figyelemmel kíséri.

A fokozott figyelem addig marad meg, amíg a változat nem kerül az eggyel aggasztóbb kategóriába, vagy le nem veszik a figyelt variánsok listájáról. A második táblázatban szereplő három variáns például szeptember elején még szerepelt az érdeklődésre számot tartó variánsok listáján, de október elején már nem.

Az éta variánssal szemben például egy augusztus elején megjelent olasz tanulmány és egy augusztus végi kínai tanulmány kevésbé találta hatásosnak a korábbi megfertőződést vagy az oltást, mint a többi variáns esetében. Ez a variáns viszont nem igazán terjedt el. Volt pár kitörés, főleg Nigériában, ahol egy teljes hullámot uralt ez a variáns (emellett Ghánában, Ugandában, Togóban és Gambiában is jelentősebb arányt ért el), mára azonban sehol nincs jelentős gyakorisága, és kiszorították a gyorsabban terjedő variánsok, főleg a delta. Ez lehet az oka annak is, hogy az ióta és a kappa is lekerült a megfigyelt variánsok listájáról. A kappa Ausztráliában, Új-Zélandon és Jordániában terjedt áprilisban. Az ióta az Egyesült Államokban, Ecuadorban és Guatemalában mutatkozott be kisebb kitörésekkel.

Aggodalomra okot adó variánsok

A variánsok eggyel problematikusabb köre az úgynevezett aggodalomra okot adó variánsoké (variant of concern). Ezen variánsokra igaz a következők legalább egyike:

• demonstráltan hatékonyabban adódik át egyik emberről a másikra (fertőzőképessebb);
• megváltozik a virulenciája vagy a betegség lefolyása;
• vagy csökken a bevethető közegészségügyi, diagnosztikai vagy terápiás lehetőségek hatékonysága.

Alapvetően az első, azaz a fertőzőképesség szokott megjelenni a híradásokban, mert ez gyorsítja a járvány terjedését. Az elérhető oltások mellett aggodalomra ad okot (legalábbis a fejlettebb országokban), ha egy variáns ellen kevésbé véd a vakcina. Hasonlóan aggodalomra ad okot, ha például egy variánst nem lehet kimutatni, vagy csak nagyobb hibával.

A variánsok megjelenése nem meglepő. A vírusok folyamatosan változnak, és egy új vírusszekvencia megjelenése új variánst eredményez. A kutatók ezeket a variánsokat figyelik, így lehet például nyomon követni, hogy a fertőzési utak merre vezetnek, melyik országból hova hurcoltak be vírust vagy a fertőzés újabb hullámát. Természetesen a WHO is nyomon követi ezeket az eseményeket.

A mű variáns

A legutóbb a megfigyelési listára feltett variáns a mű (µ). Ennek gyakorisága még igen csekély, Európában 0,1 százalék, globálisan is 0,1 százalék, és a legmagasabb Dél-Amerikában, ahol 4,5 százalék. A legtöbb helyen csökken a gyakorisága, kivéve Dél-Amerikában.

A mű variáns az eredeti szekvenciához képest 17 helyen különbözik, ebből hat a tüskefehérjére esik. Elképzelhető, hogy ezek együtt olyanok, hogy az oltások nem működnek a vírus ellen. A mutációk egy részét ismerjük más variánsokból, míg egyesek csak a mű változatra jellemzők.

Nyertes mutációk

A mutációk jelölése azt mutatja, hogy az adott fehérje (itt a tüskefehérje) melyik aminosavja miről (első betű) mire (utolsó betű) mutálódott. Az aminosavaknak az egybetűs jelölését alkalmazzák.

D614G: Ez a 2020. februárban, azaz nem sokkal az új koronavírus azonosítása után megjelenő mutáció azóta lényegében minden most keringő variánsban megtalálható. Ez a mutáció hatékonyabb átadást tesz lehetővé.

P681H: Ez a mutáció az alfa (brit) variáns hatékonyabb átadásáért felelős. Ebben a variánsban is megtalálható.

T95I: Ezen a helyen kapcsolódnak a monoklonális antitestek és egyes antivirális szerek, tehát ez az a mutáció, ami miatt érdemes figyelemmel követni ezt a variánst. Ez a mutáció az ióta variánsban is megtalálható.

E484K and N501Y: Ez a két mutáció a receptorkötő helyen van. Az ACE2-nek nevezett, sejtfelszíni receptorokhoz kapcsolódik a vírus, és így jut a sejtjeinkbe. Az E484K mutáció rezisztenssé teszi a vírust a monoklonális antitestekkel szemben. Az N501Y mutáció növeli az átadás valószínűségét. Mindkét mutáció megtalálható az alfa (brit), béta, gamma, éta és ióta variánsokon is.

Q160R: Ez a mutáció csökkenti az immunválaszt, így a vírus inkább tud replikálódni.

S67F: Ez a mutáció egyedi a mű variánsban. A kutatókat az aggasztja, hogy a fehérje olyan pontján helyezkedik el, ahol megakadályozhatja a B- és T-sejtek általi felismerést, vagyis az immunválaszt. Fontos, hogy az aggodalom csak aggodalom: vizsgálják a variánst, és lehet, hogy van gond, de az is lehet, hogy nincs.

Kell-e aggódnunk?

Nem. Az átlagembernek nem érdemes az új variánsok miatt aggódnia. A kutatók, közegészségügyesek, járványtanászok feladata, hogy ezeket figyelemmel kísérjék, így ha valamelyik változat tényleg problémát okozhat, akkor az országok ennek megfelelően tudják változtatni védekezésüket. Az egyéni ember szintjén nem változik semmi: moss kezet, tarts távolságot, és oltasd be magad!

Az oltások működnek. Egy olasz tanulmány megvizsgálta, hogy a második Pfizer-oltás után a vérben keringő antitestek kicsapják-e a mű variánst, azaz képesek-e azt semlegesíteni. Igen, képesek rá. Egy amerikai tanulmány az ióta variánsról mutatta ki, hogy a Pfizer-oltás által kiváltott immunválasz legyőzi. Ez eleve jó hír, hiszen az oltások védenek a súlyos megbetegedéstől.

A vírusvariánsok nem önmagukban léteznek, hanem a többi variánssal együtt, azokkal versengve. Az a variáns terjed el, amelyik jobban képes átterjedni egyik emberről a másikra – az alfa és a delta variánsok ilyenek. Előbb az előbbi terjedt (harmadik hullám), most pedig az utóbbi (negyedik hullám). Valószínűsítjük, hogy a delta hatékonyabb terjedése révén kiszorítja a mű variánst, amely egy-egy helyi kitörés után nem tud terjedni a delta variáns rovására, ezért is csökken a gyakorisága.

A szerző biológus kutató, korábbi cikkei itt olvashatók.

Hivatkozott irodalom

Katelyn Jetelina Mu variant: Should you be worried? Your Local Epidemiologist blog 2021. szeptember 7.

Boccuto, Adele et al. 2021. Decreased neutralization of the Eta SARS-CoV-2 variant by sera of previously infected and uninfected vaccinated individuals. Journal of Infection, DOI: 10.1016/j.jinf.2021.08.005

Zhao, Xin et al. 2021. Neutralisation of ZF2001-elicited antisera to SARS-CoV-2 variants. The Lancet Microbe, 2(10):e494

Messali, S., Bertelli, A., Campisi, G., Zani, A., Ciccozzi, M., Caruso, A., Caccuri, F. 2021. A cluster of the new SARS-CoV-2 B.1.621 lineage in Italy and sensitivity of the viral isolate to the BNT162b2 vaccine. Journal of Medical Virology DOI: 10.1002/jmv.27247

Liu, Y., Liu, J., Xia, H., Zhang, X., Zou, J., Fontes-Garfias, C. R., Weaver, S. C., Swanson, K. A., Cai, H., Sarkar, R., Chen, W., Cutler, M., Cooper, D., Muik, A., Sahin, U., Jansen, K. U., Xie, X., Dormitzer, P. R., Shi, P.-Y. 2021. BNT162b2-elicited neutralization against new SARS-CoV-2 spike variants. New Engl J Med 385: 472–474, doi:10.1056/NEJMc2106083

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás