A sírba is magával vitte a méregdrága importált szakállfésűjét az 1500 éve halott bajor hipszter
Egy tehetős középkori férfi és felesége sírhelyét tárta föl egy német régészcsoport a mai Bajorország területén. A leletek alapján a 40-50 éves korában elhunyt férfi korábban harcos lehetett, méghozzá olyan, aki kiemelt figyelmet fordított a haj- és szakállápolásra is.
A férfit a fegyverekkel és a lovával együtt temették el, a sírt feltáró archeológusok azonban számos luxus-piperecikkre is rábukkantak, köztük egy ollóra, valamint egy díszes faragású, elefántcsontból készült haj- és szakállfésűre is.
Kirívó luxus Meteorbecsapódás-falván
A férfi sírjának közelében a régészek felfedezték egy 30-40 éves korában elhunyt nő sírgödrét is. A Bajorországi Állami Emlékmű-megőrzési Iroda beszámolójában – amit a LiveScience fordított angolra – az olvasható, hogy a nő sírjában ékszereket, valamint egy vörös színű, igen jó minőségű kerámiaedényt találtak – ez utóbbi valószínűleg Észak-Afrikából származhatott. Az elefántcsontfésű és a kerámiatál a régészek szerint meglehetősen szokatlan temetkezési tárgyak; ezek a maguk korában – az időszámításunk szerinti VI. században – valódi luxuscikknek számítottak.
Az 1500 éves temetkezési helyeket a bajorországi Nördlinger Ries-ben, azaz a Ries-kráterben fedezték föl. A NASA szerint a délnémet területen fekvő, 26 kilométer átmérőjű ősi kráter pereme 200 méterrel emelkedik a kráter talajszintje fölé. Az 1960-as években a krátert egykori meteor-becsapódás helyszíneként azonosították, de mivel az esemény nyoma túl sekély volt, még az űrből sem könnyű azonosítani.
A középkori Európa lakóinak talán fogalmuk sem volt a történtekről, de a becsapódás finom nyomait ők is észrevették: a NASA szerint 1 kilométer átmérőjű települést építettek a kráter középpontjában. Az Állami Emlékmű-megőrzési Iroda az ősi falu közelében fedezte föl a fényűző temetkezés maradványait.
Nemcsak az alapanyag, a mintázat is egyedülálló
Az elefántcsont faragványok ritkák voltak a VI. századi temetéseken. Korabeli fésűkből jóval több került elő, de azokat kevésbé nemes anyagokból készítették. A nagyon kevés, 1500 évvel ezelőtt készült elefántcsontfésűn ráadásul főleg keresztény motívumok láthatók, míg a most felfedezett példányon vadászjelenetek vannak: mintha gazellaszerű állatok menekülnek a ragadozók elől.
A nő sírjában a régészek főleg ételeket, többek között tojásokat találtak, de rábukkantak egy sarló és egy kézi fonálszövő eszköz maradványaira is. A legértékesebb lelet azonban a kiváló állapotban fennmaradt vörös tál volt: ennek az aljába keresztet nyomtak, a peremén pedig mágikus szimbólumok vagy rúnák láthatók.
A többi, a sírban talált edénnyel szemben a vörös tálon látszott, hogy nem helyben gyártották; a mediterrán kereskedelmi útvonalak egyik értékes importcikke lehetett, alighanem Észak-Afrikából, a mai Tunézia területéről; vélték a régészek, akik szerint a tálon olvasható szövegek értelmezéséhez további vizsgálatokra lesz szükség.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: