A sírba is magával vitte a méregdrága importált szakállfésűjét az 1500 éve halott bajor hipszter
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Egy tehetős középkori férfi és felesége sírhelyét tárta föl egy német régészcsoport a mai Bajorország területén. A leletek alapján a 40-50 éves korában elhunyt férfi korábban harcos lehetett, méghozzá olyan, aki kiemelt figyelmet fordított a haj- és szakállápolásra is.
A férfit a fegyverekkel és a lovával együtt temették el, a sírt feltáró archeológusok azonban számos luxus-piperecikkre is rábukkantak, köztük egy ollóra, valamint egy díszes faragású, elefántcsontból készült haj- és szakállfésűre is.
Kirívó luxus Meteorbecsapódás-falván
A férfi sírjának közelében a régészek felfedezték egy 30-40 éves korában elhunyt nő sírgödrét is. A Bajorországi Állami Emlékmű-megőrzési Iroda beszámolójában – amit a LiveScience fordított angolra – az olvasható, hogy a nő sírjában ékszereket, valamint egy vörös színű, igen jó minőségű kerámiaedényt találtak – ez utóbbi valószínűleg Észak-Afrikából származhatott. Az elefántcsontfésű és a kerámiatál a régészek szerint meglehetősen szokatlan temetkezési tárgyak; ezek a maguk korában – az időszámításunk szerinti VI. században – valódi luxuscikknek számítottak.
Az 1500 éves temetkezési helyeket a bajorországi Nördlinger Ries-ben, azaz a Ries-kráterben fedezték föl. A NASA szerint a délnémet területen fekvő, 26 kilométer átmérőjű ősi kráter pereme 200 méterrel emelkedik a kráter talajszintje fölé. Az 1960-as években a krátert egykori meteor-becsapódás helyszíneként azonosították, de mivel az esemény nyoma túl sekély volt, még az űrből sem könnyű azonosítani.
A középkori Európa lakóinak talán fogalmuk sem volt a történtekről, de a becsapódás finom nyomait ők is észrevették: a NASA szerint 1 kilométer átmérőjű települést építettek a kráter középpontjában. Az Állami Emlékmű-megőrzési Iroda az ősi falu közelében fedezte föl a fényűző temetkezés maradványait.
Nemcsak az alapanyag, a mintázat is egyedülálló
Az elefántcsont faragványok ritkák voltak a VI. századi temetéseken. Korabeli fésűkből jóval több került elő, de azokat kevésbé nemes anyagokból készítették. A nagyon kevés, 1500 évvel ezelőtt készült elefántcsontfésűn ráadásul főleg keresztény motívumok láthatók, míg a most felfedezett példányon vadászjelenetek vannak: mintha gazellaszerű állatok menekülnek a ragadozók elől.
A nő sírjában a régészek főleg ételeket, többek között tojásokat találtak, de rábukkantak egy sarló és egy kézi fonálszövő eszköz maradványaira is. A legértékesebb lelet azonban a kiváló állapotban fennmaradt vörös tál volt: ennek az aljába keresztet nyomtak, a peremén pedig mágikus szimbólumok vagy rúnák láthatók.
A többi, a sírban talált edénnyel szemben a vörös tálon látszott, hogy nem helyben gyártották; a mediterrán kereskedelmi útvonalak egyik értékes importcikke lehetett, alighanem Észak-Afrikából, a mai Tunézia területéről; vélték a régészek, akik szerint a tálon olvasható szövegek értelmezéséhez további vizsgálatokra lesz szükség.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Városokat porig égető meteoritbecsapódás állhat a bibliai Szodoma története mögött
A hirosimai atombombánál ezerszer erősebb, tűzgömbbé alakult meteorit robbanása végezhetett a bibliai Szodomával, Jerikóval és számos más közel-keleti várossal 3600 évvel ezelőtt – derült ki egy 15 éven át tartó, régészek, geológusok, asztrofizikusok és más szakemberek által végzett kutatásból.
Szenzációs aranykincsre bukkant Dániában egy fémkeresős hobbista
Az 1500 éve eltemetett tárgyakon eddig ismeretlen motívumok is szerepelnek. A leletben ékszerként viselhető római érmék és királyokat vagy isteneket ábrázoló vésetek is vannak, az aranytárgyakat jövő februárban állítják ki a Vejlei Múzeumban.
55 embert akartak megölni a 2300 éve feldarabolt athéni átokcsirkével
A Yale Egyetem régészprofesszora szerint a vudubabaként használt átokedénnyel egy athéni peres ügy érintettjeit akarhatták megölni.