Kemenesi Gábor: A környezettudatos gondolkodás és a tudomány segít a járványok elleni harcban
A Budapest Science Meetup októberi online rendezvényének Kemenesi Gábor virológus volt az egyik vendége, aki előadásában arra kereste a választ, hogy hol és hogyan születhet meg a következő világméretű járvány, és milyen intő jelekre kellene figyelnie az emberiségnek.
A Pécsi Tudományegyetem kutatója nem jóslatokat szeretett volna tenni, hanem több tudományterületről származó információk és trendek alapján előre jelezni lehetséges kockázatokat. Erről volt szó 2016 márciusi, szintén a Science Meetupon tartott előadásában, amikor a denevér-koronavírusok által jelentett veszélyre hívta fel a figyelmet.
„A jelekre kell mindig figyelni, a koronavírusnál is már bőven meg voltak a jelek” – utalt Kemenesi arra, hogy a természetben közel 30 ezer koronavírus létezik, és azok átkerülhetnek állatokról emberekre. Erre példaként egy, még 2018-ban közölt, Shi Zengli kínai virológus vezetésével végzett vizsgálatot hozott. Ennek során a kutatók Kína Jünnan tartományában élő embereknél denevér-koronavírusokkal való korábbi fertőzésre utaló antitesteket találtak. Kemenesi szerint ez nagyon jól mutatja, hogy ezek a vírusok folyamatosan feszegetik a határaikat, és azt is, hogy az emberiség miként ad teret a terjedésüknek.
A virológus ezután a hálózatos gondolkodás fontosságát hangsúlyozta, és elmondta, az emberi aktivitás radikális hatással van a bolygóra és különböző ökoszisztémákra, ami néhány év vagy évtized alatt a helyi környezet teljes megváltozásával járhat. Ez szerinte a fertőző betegségek kockázatára is nagy hatással van, amire példaként egy olyan kutatást hozott, ami a fakitermelés néhány százalékos növekedését egy adott területen a maláriás megbetegedések 50 százalékos emelkedéséhez kapcsolta.
Az erdők kivágása és a fakitermelés következményei mellett Kemenesi a városiasodás globális szintű, egyre nagyobb térnyerésének fontosságát is hangsúlyozta a járványok szempontjából. A virológus szerint a nagy népsűrűségű, zsúfolt, rossz higiéniás és lakhatási körülményekkel rendelkező városi területek könnyen megágyazhatnak a fertőző betegségek terjedésének. Kemenesi erre a nyugat-afrikai ebolajárványt említette példaként: Sierra Leone fővárosában, Freetownban a rossz városi körülmények elősegítették a vírus terjedését. Egy másik jelenségre is utalt, amikor több dél-amerikai városban egy az országba behurcolt szúnyogfaj megfelelő élőhelyet talált városi környezetben, ezzel lényegében városiasítva a sárgaláz vírusát.
Egyre több az állat, egyre több az ember
Kemenesi úgy látja, szembe kell nézni azzal, hogy számtalan vírus létezik a természetben, amelyek egy része emberekre is veszélyes lehet, és amiket sok különböző vírusgazda faj képes hordozni. Ezzel párhuzamosan egyre több háziállat és ember él a bolygón, akik növekvő kockázatnak vannak kitéve. A kutató két emlőscsoporton, a denevéreken és rágcsálókon keresztül mutatta be, hogy az ezen állatok által hordozott kórokozók földrajzilag eltérő rizikót jelentenek. A denevérek inkább Délkelet-Ázsiában, Dél-Amerikában és Közép-Amerikában jelentenek kockázatot, míg a rágcsálók akár Észak-Amerikában vagy Európában is. Viszont a kutató szerint ha az állatokról emberre átugró vírusos fertőzéseket nézzük meg a térképen, akkor Délkelet-Ázsia, Közép- és Nyugat-Afrika és Dél-Amerika számít lényegesnek. Ezek, mint hozzátette nem fix dolgok, hiszen az állatok vándorolnak – sokszor az emberi hatások, mint a klímaváltozás, vagy a környezet átalakításának következtében.
A virológus fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy minden víruscsoport különböző, ezért eltérő kockázatokat is hordoznak. Kemenesi úgy véli, hogy nekünk Európában világjárványok szempontjából főként olyan vírusoktól kell tartanunk, amelyek hatékonyan képesek emberről-emberre terjedni légúti fertőzéssel, és kevésbé olyanoktól, mint a rendkívül súlyos megbetegedést okozó Nipah-vírus vagy az Ebola-vírus, amelyek nehezebben terjednek.
„Egy járvány indulásához nagyon kevés az, hogy megfogunk egy állatot” – utalt Kemenesi a jelenlegi koronavírus járvány kezdetét körül lengő összeesküvés-elméletekre, hozzátéve, hogy „egy járvány indulása sokkal összetettebb folyamat, kell hozzá környezet, kell hozzá az ember, kell hozzá vírus, kell hozzá gazdaállat, megfelelő konstellációban kell hozzá nagyon sok dolog.” A szakember úgy látja, egy vírusnak rengeteg lyukat kell átütnie ahhoz, ráadásul egy összetett folyamat során, hogy emberről emberre hatékonyan terjedni képes, globális járványhoz vezessen. Ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a vírusokkal való találkozások növekvő száma miatt nő a regionális vagy globális járványok kialakulásának esélye.
A rettegett X kórokozó, amit még nem ismerünk
A tudomány a virológus szerint több különböző módon készül a járványokra: a kórokozók vizsgálata mellett a kockázatok felmérésével, elemzésével és egyes betegségeket okozó vírusok közti prioritási listák felállításával. Talán a legnagyobb kihívást a WHO által X kórokozónak nevezett ismeretlen vírus jelenti, amelyről azelőtt, hogy járványhoz vezet, vagy semmit, vagy nagyon keveset tudunk. Ezzel szemben ellenpéldaként hozta fel a virológus a koronavírusokat, amelyek esetében az elmúlt másfél év vakcina- és gyógyszerfejlesztéseinek több évtizedes alap- és alkalmazott kutatási előzményei voltak. Kemenesi elmondta azt is, hogy az X kórokozó kockázata nem légből kapott, hiszen több mint egy millió, jelenleg nem ismert, de emberi szempontból releváns vírus lehet a természetben. Emiatt kiemelt jelentőséget tulajdonít a felfedező kutatásoknak, amelyek segíthetnek ezek felderítésében és megértésében.
Kemenesi arra is ráirányította a figyelmet, a mostani járványhoz hasonló kockázatok mellett Európában és Magyarországon is kiemelt figyelmet kellene fordítani a vektorok, például szúnyogok által terjesztett betegségeknek. A kutató kollégáival együtt részt vállal a Szúnyogmonitor kezdeményezésen keresztül abban, hogy a tudomány követni tudja az országba bejutó invazív szúnyogfajokat, amelyek idővel súlyos megbetegedést okozó kórokozókat is hozhatnak magukkal.
Előadásának végén Kemenesi elmondta, hogy a járványokat életre hívó hatások, köztük az erdőirtás, a vadállat-kereskedelem, az emberi térnyerés és a klímaváltozás nem szűnnek meg, sőt, egyes esetekben erősödnek is. Emellett azok a tényezők is sokasodnak, amelyek a járványok terjedéséért felelősek: ezek közül a virológus a népességnövekedést, a városiasodást és a globális kapcsolatokat emelte ki. Kemenesi szerint azt is fontos megértenünk, hogy a jelenlegi járvány az előadásában ismertetett globális változások következménye, így ha jobban odafigyelünk a minket körülvevő környezetre, nemcsak a klímaváltozás ellen, hanem a járványokkal szemben is fel tudunk lépni. A tudomány szerepét a kutató abban látja, hogy a megfelelő helyeken szem előtt tartsa a kockázatos vírusokat, megismerje azok működését, és ennek eredményeként már előre ki lehessen fejleszteni ellenül a vakcinákat és a gyógyszereket.
A teljes előadás: