Hidrogén-fluorid molekulák formájában fluort detektáltak egy 12 milliárd fényévre található galaxis gázfelhőjében az Európai Déli Obszervatórium (ESO) együttműködésével üzemeltetett chilei ALMA teleszkóprendszerrel az angliai Hertfordshire Egyetem csillagászai. A felfedezést a Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány ismerteti.

A fluor képződése egyike az asztrofizika rejtélyeinek, mert a csillagászok és az univerzum kialakulását kutató kozmológusok sincsenek még tisztában az elem keletkezésének körülményeivel, bár az már kiderült, hogy a Napban is létrejön.

Az ESO közleménye szerint az angliai csillagászok a fluort az NGP–190387 katalógusjelű, a Naprendszertől 12 milliárd fényévre eső távoli galaxis egyik nagy gázfelhőjében mutatták ki. A megfigyelt állapot az 1,4 milliárd éves univerzum viszonyairól tudósít, ami azt jelenti, a fluort létrehozó csillagok fejlődése és pusztulása nagyon gyorsan zajlott.

A kutatók szerint a periódusos rendszer kilencedik eleme a legnagyobb valószínűséggel a nagyon nagy tömegű, mindössze néhány millió évig létező, a megfigyelt galaxisban is születő Wolf–Rayet-csillagokban keletkezik. A kozmikus fluor forrásaként már korábban is megnevezték már ezt a csillagtípust, azonban eddig nem gondolta senki, hogy már a fiatal univerzumban is léteztek.

A csillagászok szerint az NGP–190387 galaxisban néhány tíz- vagy százmillió év kellett ahhoz, hogy nagyjából hasonló mennyiségű fluor jöjjön létre, mint amennyi a 13,5 milliárd éves Tejútrendszer csillagaiban van.

Az ESO közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy a mostani detektálás egyike azon úttörő megfigyeléseknek, amelyek során nem a Tejútrendszerben vagy közvetlen galaxisszomszédaiban mutatták ki a fluort. Ugyan távoli kvazárokban már korábban is detektálták a jelenlétét, eddig még soha nem észlelték ennyire ősi csillagképző galaxisokban.

Alább az NGP–190387 galaxis, ahogy a csillagászok elképzelik:

link Forrás

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

link Forrás

link Forrás

link Forrás