A chilei ALMA teleszkóprendszerrel megfigyelt ősi galaxis fedheti fel a fluor keletkezésének kozmikus rejtélyét
Hidrogén-fluorid molekulák formájában fluort detektáltak egy 12 milliárd fényévre található galaxis gázfelhőjében az Európai Déli Obszervatórium (ESO) együttműködésével üzemeltetett chilei ALMA teleszkóprendszerrel az angliai Hertfordshire Egyetem csillagászai. A felfedezést a Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány ismerteti.
A fluor képződése egyike az asztrofizika rejtélyeinek, mert a csillagászok és az univerzum kialakulását kutató kozmológusok sincsenek még tisztában az elem keletkezésének körülményeivel, bár az már kiderült, hogy a Napban is létrejön.
Az ESO közleménye szerint az angliai csillagászok a fluort az NGP–190387 katalógusjelű, a Naprendszertől 12 milliárd fényévre eső távoli galaxis egyik nagy gázfelhőjében mutatták ki. A megfigyelt állapot az 1,4 milliárd éves univerzum viszonyairól tudósít, ami azt jelenti, a fluort létrehozó csillagok fejlődése és pusztulása nagyon gyorsan zajlott.
A kutatók szerint a periódusos rendszer kilencedik eleme a legnagyobb valószínűséggel a nagyon nagy tömegű, mindössze néhány millió évig létező, a megfigyelt galaxisban is születő Wolf–Rayet-csillagokban keletkezik. A kozmikus fluor forrásaként már korábban is megnevezték már ezt a csillagtípust, azonban eddig nem gondolta senki, hogy már a fiatal univerzumban is léteztek.
A csillagászok szerint az NGP–190387 galaxisban néhány tíz- vagy százmillió év kellett ahhoz, hogy nagyjából hasonló mennyiségű fluor jöjjön létre, mint amennyi a 13,5 milliárd éves Tejútrendszer csillagaiban van.
Az ESO közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy a mostani detektálás egyike azon úttörő megfigyeléseknek, amelyek során nem a Tejútrendszerben vagy közvetlen galaxisszomszédaiban mutatták ki a fluort. Ugyan távoli kvazárokban már korábban is detektálták a jelenlétét, eddig még soha nem észlelték ennyire ősi csillagképző galaxisokban.
Alább az NGP–190387 galaxis, ahogy a csillagászok elképzelik:
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Megdöbbentően hasonlít a Tejútrendszerre egy ősi galaxis
A csillagrendszer fénye 12 milliárd év alatt ért el a Földre, így abban az állapotában látható, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt.
A csillagbölcsőkben keletkező foszfort is az üstökösök szállították a Földre
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai kimutatták azt a kozmikus kémiai összefüggést, ami megmagyarázza, miként kerülhettek a Földre a csillagközi felhőkben keletkező, az ismert élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elemek.
Már 800 millió évvel az ősrobbanás után úgy örvénylettek az újszülött galaxisok, mint ma a Tejút
A 13,8 milliárd évvel ezelőtti Nagy Bumm után létrejött első galaxiscsírák mozgása ugyanolyan volt, mint a mai spirálgalaxisoké.
