A csillagbölcsőkben keletkező foszfort is az üstökösök szállították a Földre

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatának (ALMA) és az Európai Űrügynökség, az ESA Rosetta űrszondájának megfigyelései alapján bizonyítható, hogy a csillagközi molekuláris ködökben keletkezett elemi foszfor (P) molekulaszerkezetben az üstökösök közvetítésével került a Naprendszerbe. 

Az erről szóló, a brit Királyi Csillagászati Társaság (RAS) havi értesítőjének (Monthly Notice of RAS) legfrissebb számában publikált tanulmány az  AFGL 5142 lajtromszámú csillagképződési régióban az ALMA által detektált nyomokat kezdte vizsgálni. A színképelemzések ugyanis a Tejútrendszer Perseus-karján elhelyezkedő, közel 600 fényévnyire található csillagbölcsőben a foszfor-monoxidhoz (PO) hasonló foszformolekulák jelenlétét észlelték.   

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai ezeket az eredményeket vetették össze a Rosetta spektrométerének adataival. Mint arról korábban beszámoltunk, a szonda 2017-ben már szállított bizonyítékot arról, hogy az üstökösök szerves anyagot szállítanak a csillagközi térben. 

Akkor a 67P-Csurjomov-Geraszimenko üstökösből távozó gázok összetevőinek elemzése a glicin nevű aminosav mellett foszforatomok jelenlétét is érzékelte. A csillagászok és asztrofizikusok most újra analizálták a nyers adatokat, és az üstökös összetevőiben kimutatható volt ugyanaz a foszfor-monoxid, mint amit a csillagbölcső molekulafelhőiben detektáltak.  

Az AFGL 5142-es régió, a Csurjumov–Geraszimenko üstökös és a foszfor-monoxid molekulákFotó: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), Rivilla et

A foszfor az élet sója

Az ALMA és a ROSINA adatainak összevetésével a kutatók egy olyan kémiai szálat fedeztek fel, amely megmagyarázza, miként kerülhetett a csillagképződés során keletkező, az ismert földi élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elem a Földre. 

A foszfor a biogén elemek egyike, vagyis nélkülözhetetlen a fontos szerves molekulák, a növényi és állati sejtmembrán, valamint a DNS és az RNS felépítéséhez.

Az alábbi videó az AFGL 5142 lajtromszámú csillagképződési régió Tejútrendszerbeni pontos helyét illusztrálja.

Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Támogasd a Qubit munkáját – nekünk minden segítség számít!

Kapcsolódó korábbi cikkeink: