A skizofrénia, a bipoláris betegség és a depresszió kezelésének molekuláris hátterét tisztázza egy új magyar eljárás
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Katona István által vezetett Molekuláris Neurobiológia munkacsoportja és a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Keserű György által vezetett Gyógyszerkémia munkacsoportja olyan új eljárást dolgozott ki, amelynek segítségével nanométeres pontossággal mérhető a gyógyszerek kötési helye az idegsejtek felületén – olvasható az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat hétfői közleményében.
A kutatók a Nature Communications folyóiratban tanulmány formájában is ismertetik eredményeiket, amelyek szerint fluoreszcens molekulák segítségével nanométeres pontossággal lehet farmakológiai méréseket végezni receptorokon, ioncsatornákon és enzimeken.
A STORM (Sztochasztikus Optikai Rekonstrukciós Mikroszkópia) eljárás FarmakoSTORM néven továbbfejlesztett módszerével a magyar kutatók felfedezték, hogy a Richter Gedeon gyógyszergyár cariprazine hatóanyaga „a Calleja-szigetek elnevezésű agyterületen található szemcsesejtekhez kötődik a legnagyobb mennyiségben. Ezeknek az idegsejteknek az élettani és kórélettani jelentőségéről eddig semmit nem lehetett tudni”.
A módszer ezek szerint „új utakat nyit a cariprazine hatásmechanizmusának és a pszichiátriai betegségek neurobiológiai alapjainak megértésében”. A klinikai vizsgálatok szerint a magyarországi fejlesztésű gyógyszer jelenleg az egyik legígéretesebb szer a skizofrénia, a bipoláris betegség és a depresszió kezelésében.
Az új kutatási eredmények azt mutatják, hogy cariprazine legnagyobb mennyiségben a Calleja-szigeteken található D3 dopamin receptorokhoz kapcsolódik. A közlemény szerint a „Calleja-szigetek fő sejttípusa a szemcsesejt, amelynek idegvégződésein található a világító cariprazine molekulák kötőhelye. Ez a felfedezés arra utal, hogy a Calleja-szigetek szemcsesejtjei fontos szerepet játszanak a pszichiátriai betegségekben”.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Gigantikus költségvetésből készül az emberi agy sejttérképe, és bár félidőben járunk, messze még a kitűzött cél
Tíz-tizenkét év alatt 4,5 milliárd dollárt költenek a projektre; egyelőre az agykérgi mozgatóközpont felskiccelése zajlik. A részletes térkép birtokában nemcsak az emberi agy működését értjük majd jobban, hanem egyes súlyos betegségek ellen is hatékonyabban tudunk védekezni, mondja Somogyi Péter Agy-díjas oxfordi neurobiológus, az angol Királyi Akadémia és a Német Tudományos Akadémia tagja.
Liliputi hallucinációk: amikor táncolva gúnyolódó, apró embereket látsz
Már a 18. században is jegyeztek fel olyan eseteket, amikor néhány centiméteres, gyakran agresszív emberkék jelentek meg a páciensek szeme előtt – volt, akinek csak néhány percre, de volt, akinek több évtizeden keresztül. Számos mentális betegség állhat a hallucinációk mögött, de a legtöbb esetben az alkoholizmus okozza a különös jelenséget.
Minden tizedik anya szenved a szülés utáni depressziótól, amire van már gyógyszer, csak épp méregdrága
Sok nő tűr csendben, kezeletlenül ahelyett, hogy segítséget kérne a szülés utáni súlyos hangulatzavaraira. Ennek vethet véget egy új amerikai gyógyszer, félő azonban, hogy ára miatt éppen a legveszélyeztetettebbekhez nem fog eljutni.