A skizofrénia, a bipoláris betegség és a depresszió kezelésének molekuláris hátterét tisztázza egy új magyar eljárás
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Katona István által vezetett Molekuláris Neurobiológia munkacsoportja és a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Keserű György által vezetett Gyógyszerkémia munkacsoportja olyan új eljárást dolgozott ki, amelynek segítségével nanométeres pontossággal mérhető a gyógyszerek kötési helye az idegsejtek felületén – olvasható az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat hétfői közleményében.
A kutatók a Nature Communications folyóiratban tanulmány formájában is ismertetik eredményeiket, amelyek szerint fluoreszcens molekulák segítségével nanométeres pontossággal lehet farmakológiai méréseket végezni receptorokon, ioncsatornákon és enzimeken.
A STORM (Sztochasztikus Optikai Rekonstrukciós Mikroszkópia) eljárás FarmakoSTORM néven továbbfejlesztett módszerével a magyar kutatók felfedezték, hogy a Richter Gedeon gyógyszergyár cariprazine hatóanyaga „a Calleja-szigetek elnevezésű agyterületen található szemcsesejtekhez kötődik a legnagyobb mennyiségben. Ezeknek az idegsejteknek az élettani és kórélettani jelentőségéről eddig semmit nem lehetett tudni”.
A módszer ezek szerint „új utakat nyit a cariprazine hatásmechanizmusának és a pszichiátriai betegségek neurobiológiai alapjainak megértésében”. A klinikai vizsgálatok szerint a magyarországi fejlesztésű gyógyszer jelenleg az egyik legígéretesebb szer a skizofrénia, a bipoláris betegség és a depresszió kezelésében.
Az új kutatási eredmények azt mutatják, hogy cariprazine legnagyobb mennyiségben a Calleja-szigeteken található D3 dopamin receptorokhoz kapcsolódik. A közlemény szerint a „Calleja-szigetek fő sejttípusa a szemcsesejt, amelynek idegvégződésein található a világító cariprazine molekulák kötőhelye. Ez a felfedezés arra utal, hogy a Calleja-szigetek szemcsesejtjei fontos szerepet játszanak a pszichiátriai betegségekben”.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: