Ma van a Buy Nothing Day, itt az ideje, hogy ne vegyél semmit

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A Black Friday, ami hagyományosan a hálaadás napját követő péntekre, idén november 26-ra esik, a kapitalizmus örömünnepe: Amerikában ez jelenti a karácsonyi szezon kezdetét, amikor boldog-boldogtalan sátrat ver a Wal-Mart előtt, hogy az eredeti ár töredékéért szerezze be negyedik lapostévéjét vagy álmai balkezes metszőollóját. 

Van azonban egy másik nevezetes nap, amely, nyilván nem véletlenül, pontosan egybeesik a mértéktelen fogyasztás mára nemzetközivé terebélyesedett ünnepével: ez a Buy Nothing Day, vagyis a ne vegyél semmit nap, ami a Black Friday üzenetével ellentétben nem a fogyasztásra, hanem az önmegtartóztatásra buzdít, mára politikai üzenetet hordozó minimozgalommá terebélyesedett, és időről időre fogyasztás-, sőt kapitalizmusellenes megmozdulások, tüntetések formájában is testet ölt. De miként alakult úgy, hogy idén november 26-án egyszerre ünnepeljük a habzsolást és az absztinenciát? 

A nap, amikor bedőlt a tőzsde

A Black Friday nem véletlenül kapta a nem túl pozitív csengésű Fekete péntek nevet: eredetileg azt a napot hívták így, amikor 1869-ben Jay Gould és James Fisk spekulánsok sikeresen bedöntötték az amerikai tőzsdét (ez véletlenül szeptember 24-re, péntekre esett, de a nevén kívül nem sok köze van a mostani Black Fridayhez). Később, amikor a kiskereskedők rákaptak az ilyenkor szokásos akciókra, történt néhány tétova kísérlet az ünnep átnevezésére, de a Black Friday addigra már annyira gyökeret vert a köznyelvben, hogy végül megmaradt.

Az ünnep nevét sokan és sokféleképpen magyarázták, de a legvalószínűbb verzió az, hogy az ötvenes években a philadelphiai rendőrök aggatták a napra az elnevezést, ilyenkor ugyanis külvárosi vásárlók tömegei támadták meg a boltokat, ezért a rendőrök sem mehettek szabadságra. A kereskedők persze kaptak az alkalmon, felvonulásokat, parádékat szerveztek a nagy napra, a leárazásokkal pedig minél több embert akartak a boltokba csábítani. A többi már történelem: a nyolcvanas évek óta az egész világon terjed az őrület, ami egészen odáig fajult, hogy gyakorlatilag az év bármelyik szakában lehet számítani valamiféle fekete péntekre, ha valamelyik kereskedő úgy gondolja, hogy ez jobban cseng, mint az, hogy akciót tart.

Fekete péntek a szaloniki Nike boltban 2018. november 23-ánFotó: SAKIS MITROLIDIS/AFP

Kapitalizmus és antikapitalizmus

Nem a philadelphiai rendőrök voltak az egyetlenek, akiknek szúrta a szemét az ünnep: ők eredetileg a zsebtolvajok és a bolti lopások miatt kényszerültek hosszú ügyeletekre, mások viszont már magát a konzumünnepet is hülyeségnek tartották. 

A nemzetközi Ne vegyél semmit-nap idén november 26-ra esik, de ez nem mindig volt így: 1992-ben egy kanadai művész, Ted Dave hirdette meg a fogyasztásmentesség ünnepét, de ezt eredetileg szeptemberre időzítette, éppen azért, mert nem akarta, hogy egyfajta antikarácsony legyen belőle. A kezdeményezést csakhamar felkapta a szintén vancouveri illetőségű antikapitalista Adbusters magazin, amely hamar valódi ünnepet faragott belőle olyan performanszokkal, mint a köztéri hitelkártyaszabdalás vagy a plázákba szervezett zombimenet, amivel a fogyasztói társadalmat akarják pellengérre állítani. Az Adbustersnek nem az egyetlen ilyen akciója: az Occupy Xmas névre is hallgató fogyasztásellenes nap mellett ők állnak a tévémentes hét és az Occupy Wall Street mozgalom mögött is, amely a társadalmi és vagyoni egyenlőtlenségek ellen szervez tüntetéseket. 

Szöuli aktivisták Ne vegyél semmit napi utcai performansza 1999. november 26-ánFotó: KIM JAE-HWAN/AFP

A Buy Nothing Day mostanra szinte teljes egészében az Adbusters projektje lett, olyannyira, hogy az ötletgazda Dave mára ki is szorult belőle. Kalle Lasn, a lap társalapítója szerint ők felelősek a nemzetközi nemvásárlás lebonyolításáért, Ted Dave szerint viszont azzal, hogy módosították az ünnep dátumát, és őt meg sem említik, lenyúlták tőle a bátor antikapitalista kiállás lehetőségét (bár a szervezet céljával alapvetően egyetért, és állítása szerint nem panaszkodni akart, amikor erre panaszkodott). A Straight cikke 1997-ben jelent meg, úgy tűnik, hogy azóta csillapodtak a kedélyek, az Adbusters történeti összefoglalójában legalábbis már Dave szerepel ötletgazdaként.

Pandémia és konzumőrület 

Az ötlet viszont fejlődött: nem elég, hogy elköltöztették szeptemberről a mindenkori Black Friday idejére, de a koronavírus-járvány új lökést adott az ügynek. A pandémia idején az online kereskedők forgalma az egekbe emelkedett, boldog-boldogtalan mindent online rendelt a könyvtől a vécépapírig, a Buy Nothing Day viszont azt hirdeti, hogy engedje el az ember az akciós holmikat, sőt, ne is vásároljon semmit, amit nem muszáj – ha lehet, ne csak ezen a napon, hanem máskor sem. 

Az Adbusters szerint világszerte 44 országban működnek olyan helyi szervezetek, amelyek tagjai nem kereskednek a javakkal, és nem is cserélgetik őket, hanem egymásnak ajándékozzák azokat a holmikat, amiket már nem használnak, így csökkentik a fogyasztást és az ezzel járó környezeti károkat. A társaság közleménye szerint a járvány csak tovább erősítette ezeket a trendeket, és ha mindenki ilyen önzetlenül és fenntarthatóan kezelné azt a sok vacakot, amit felhalmozott maga körül, talán a globális felmelegedést is vissza lehetne fogni, hiszen ha csökken az áruk iránti igény, kevesebbet is fognak gyártani és szállítani, végső soron pedig mindenki jól jár.

Tömegek vásárolnak Berlinben 2008. november 28-án, a Ne vegyél semmit naponFotó: WOLFGANG KUMM/dpa Picture-Alliance via AFP

Mióta van, kell

James Bernard MacKinnon kanadai újságíró a The Day the World Stops Shopping című könyvében azt próbálja feltárni, hogy mi lenne, ha a fogyasztói társadalom gyakorlatilag eltűnne a föld színéről, és véget vetnénk az ész nélküli vásárlásnak. A könyv első fejezetében Paul Dillinger, a Levi's innovációs igazgatójának példáját hozza fel: Dillinger, a híres bankrabló leszármazottja úgy gondolja, hogy a ruhamárkára leselkedő legnagyobb veszély nem az, ha nem veszik a farmereket, hanem az, hogy olyan nagy az igény irántuk. Nem a ruhagyár profitja kerül veszélybe, hanem a fenntarthatósága: egyszerűen nincs annyi pamut és energia, amivel győzni lehetne azt, hogy mindenkinek ötven nadrág kell. MacKinnon szerint a fogyasztás és az emberi civilizáció elválaszthatatlan egymástól: mióta léteznek árucikkek, sőt, mióta léteznek használati tárgyak, elindult a versengés azon, hogy kinek milyen kőbaltája van, és persze azt, akinek kevesebb, rondább vagy tompább jutott, le is nézték a többiek.

De kell a francnak

MacKinnon szerint a túlfogyasztás elsősorban a nyugati jóléti társadalmak rákfenéje: hiába nyúlnak mélyre a gyökerei, valójában akkor terjedt el, amikor az ipari forradalom után széles körben hozzáférhetővé váltak azok az árucikkek, amelyeket korábban csak az elit engedhetett meg magának. Ez ugyan jó volt a középosztálybelieknek, hiszen megvehettek olyasmiket is, amikről korábban álmodni sem merhettek volna, de rossz a bolygónak, és végső soron felesleges is: valójában senkinek nem kell egy negyedik tányérkészlet csak azért, hogy jobban nézzen ki rajta a rántotta az Instagramon, márpedig mostanra idáig fejlődött az az ártatlan igény, hogy mondjuk mindenkinek legyen hozzáférhető egy olyan egyszerű árucikk, mint az étkészlet. Nem modern vívmány ez, és még csak az Insta sem kellett hozzá: mihelyst hozzáférhetővé vált a rongyrázás, rázták is a rongyot, mintha nem lenne holnap.

A Buy Nothing Day persze nemcsak a rongyrázás ellen áll ki, hanem általában a túlfogyasztás ellen. Roberta Lee, a mozgalom egyik szószólója szerint azért is érdemes épp a Black Friday idejére meghirdetni a nemfogyasztási akciót, mert az ilyenkor megvásárolt termékek 80 százalékát alig használják, csak épp megveszik, és nem is megfelelő módon hasznosítják őket újra, ha egyszer a szemétre kerülnek.

Fekete péntek

Magyarországon még nincs komoly múltra visszatekintő hagyománya a Fekete pénteknek, így az ünnep ellenpárját is kevesen ismerik. A tudatosvásárló.hu szerint 2016 óta erősödött meg itthon a konzumünnep, ez volt az első év, amikor november volt az év második legerősebb hónapja az eladások tekintetében. Érdekes, hogy a Ne vásárolj semmit-napot már 22 évvel ezelőtt megtartották, először az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésére, majd a szervezést a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) vette át. Az utóbbi években a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezi a nemvásárlást. A magyar kezdeményezés weboldalán az utolsó friss hír 2015-ös, de időről időre felmerül itt-ott, hogy nem kellene ész nélkül vásárolni – igaz, Magyarországon nem nagyon fordulnak elő olyan performance-ok, mint Kanadában vagy Amerikában, és nem vonulnak tömegek az utcára demonstratív módon nem venni semmit.

Miközben a magyar cégek jó része látványos akciókkal készül a nagy napra, a nemfogyasztás ünnepét kevesen ülik meg: 2016 óta az itthoni vásárlókban is kialakult az igény a naphoz köthető akciókra, a multiktól a kisebb boltokig pedig sokan próbálják is kielégíteni a fogyasztók akcióéhségét. Kivételnek számít például a Mountex túrabolt: a cég akciók helyett lehúzza a rolót a Fekete pénteken, ezzel tüntetve a túlfogyasztás ellen, a #szabadbanszabadon hashtaggel pedig azt üzenik a vásárlóknak, hogy inkább mozduljanak ki a természetbe, az ünnep alkalmával pedig a dolgozók szabadnapot kapnak. László Flóra, a Mountex marketingvezetője a Qubit kérdésére elmondta, hogy a cég nem ismerte a Dave-féle nemfogyasztási ünnepet. A fenntarthatóság érdekében döntöttek úgy, hogy nem tartanak akciókat, és ezzel a vásárlók többsége is egyetért: mindössze nagyjából 20 százalékuk kérte számon a leértékelések hiányát, a többiek értékelték a fenntarthatóság irányába tett gesztust. 

Persze nem kötelező ilyenkor akciókat tartani, és előfordul az is, hogy az árukat nem leértékelik, hanem felértékelik, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ezért azt javasolja, hogy mielőtt megvenné az ember az ellenállhatatlan áron kínált balos kereszthornyolt titán ácskapcsot, nézze meg, hogy valóban olyan ellenállhatatlan-e az a bizonyos ár. Az ITM tavalyi közleményében arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyanús webáruházakat jelenteni is lehet, mégpedig az ellenállhatatlan nevű www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalon.

Ingyen van a semmi

Bár eredetileg a kozumidiotizmus elleni antikapitalista lázadásként indult, a nemzetközi Ne vásárolj semmit nap mára olyan mozgalommá alakult, amelynek hívei abban hisznek, hogy a modern világ legtöbb problémája a túlfogyasztásra vezethető vissza. Ebben lehet is valami: Magyarországon idén június 8-án merítettük ki a bolygó ránk jutó éves erőforrásait, a nyakló nélküli fogyasztás pedig csak tovább rontja a helyzetet. A termékek életciklusuk során a gyártástól a szállításon át a szemétig minden lépésben szennyezik a környezetet, gyorsítják a globális felmelegedést, és ha feleslegesen megvásárolt cikkekről van szó, még örömet sem okoznak. 

A mozgalom kritikusai szerint persze nem ér semmit, ha az ember egy napon keresztül nem vesz meg mindent, ami a szeme elé kerül, de a Buy Nothing Day ennél nagyobb célokat tűzött ki maga elé: az egész éves túlfogyasztási és szeméttermelési szokásokat akarja megváltoztatni – hogy mekkora sikerrel, az környezettől és kultúrkörtől is függ. Miután Magyarországon csak most kezd el igazán divatba jönni a Black Friday, az ellenünnep is kevésbé ismert, viszont van egy vitathatatlan vonzereje: lehet, hogy a Fekete pénteken olcsóbban meg lehet venni egy csomó mindent, de annál olcsóbbat ki sem lehet találni, mint hogy ne vegyél semmit.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: