Ha már idén alig lesz karácsony, legalább legyen igazán zöld!

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Bár a koronavírus miatti karácsonyi korlátozásokról csak december 21-én, hétfőn dönt a kormány, ez az eddigi ismereteink alapján legfeljebb a Szentestét érintő kivétel lehet, és a jelenlegi fertőzöttségi és halálozási adatok semmilyen téren nem is indokolják a kijárási tilalom, a maszkviselet, a fizikai távolságtartás és a gyakori kézmosás mellőzését karácsonykor sem. Sőt, Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa kedden azt mondta, koronavírusteszttel sem lehet a karácsonyi összejövetelek biztonságosságát garantálni, ezért a családtagok egészségének védelme érdekében inkább el kell kerülni a találkozásokat. Idén elmaradnak a nagyobb év végi összejövetelek, céges karácsonyok, iskolai ünnepségek is, sőt a karácsonyi nagybevásárlások sem a régiek.

De ha valakinek nem lenne elég, hogy önmagában a karácsonyi forralt borozásról és családi ajándéknyitogatásról való lemondással valószínűleg emberéleteket kímélhet meg, bemutatunk egy újabb szempontot, hogy elviselhetőbb legyen a koronavírus-karácsony: a kevesebb családlátogatással, kevesebb felhalmozott, majd kidobott karácsonyi étellel és a gondosan kiválasztott és ökotudatosan csomagolt ajándékokkal a környezetnek is jót tehetünk.

A Földre nézve nincs rosszabb a karácsonynál

Az év végi békés, meghitt és visszafogott családi ünnep valójában a költekezés és a fogyasztói társadalom legnagyobb közös orgiája. Az Egyesült Államokban például a karácsonyi időszakban mintegy egybillió dollárt költ el az ország, ami tavaly egy átlagos amerikaira lebontva 1048 dolláros, vagyis több mint 300 ezer forintos költést jelentett. A statisztikák szerint decemberben a britek is úgy költekeznek, mintha nem lenne holnap: a Bank of England számításai szerint minden brit háztartás 800 fonttal, vagyis szintén több mint 310 ezer forinttal több kiadást jegyez az év utolsó hónapjában: decemberben egy átlagos hónaphoz képest 20 százalékkal többet költenek élelmiszerre, 30 százalékkal többet alkoholra és 85 százalékkal többet könyvre.

A Deloitte 2019-es felmérése szerint a kontinentális Európa lakói átlagosan kevesebbet, 460 eurót, vagyis körülbelül 160 ezer forintot költenek átlagosan az ünnepekre, míg a magyarok az Országos Kereskedelmi Szövetség tavalyi becslései szerint tavaly ajándékokra - iparcikkekre, műszaki cikkekre, könyvekre, illatszerekre, ruházati és lakásfelszerelési cikkekre, vásárlási vagy utazási utalványokra - összesen 100 milliárd forintot költöttek, az ünnepi asztalra szánt élelmiszerekre pedig nagyjából további 100 milliárdot.

Ez a vég nélküli költekezés persze a hulladékgazdálkodástól kezdve az energiahasználaton át a szén-dioxid-kibocsátásig a környezetre is kihat, bár a mértékről viszonylag keveset tudunk, a karácsony ökológiai lábnyomának kiszámítása ugyanis embert próbáló feladat. A Stockholmi Környezetvédelmi Intézet (SEI) kutatói 2007-ben vállalkoztak arra, hogy megmérjék, mennyire környezetszennyezők az Egyesült Királyságban a háromnapos karácsonyi vigasságok, és már akkor arra jutottak, hogy ez a rövid időszak egyes személyekre lebontva az egész éves szén-dioxid-lábnyom 5,5 százalékát teszi ki, vagyis az átlagos brit családlátogatásostul, karácsonyfástul és csomagolópapírostul majdnem három hétnek megfelelő környezetterhelést produkál 72 óra leforgása alatt. Ez a szám pedig azóta a karácsonyi kiadások globális növekedését elnézve valószínűleg csak tovább nőtt.

Fellélegezhet-e a világjárványban a Föld?

Az idei év azonban kivételes helyzetet teremthet. Az Európai Bizottság november elején adott ki egy elemzést a koronavírus-járvány rövid távú környezeti hatásairól, ez pedig többek között azt mutatja, hogy a járványügyi korlátozásoknak köszönhetően az idei évben drámai mértékben csökkenhet a légszennyezés, bár a pozitív fejlemények mellett rámutat arra is, hogy jelentősen növekedett az egyszer használatos műanyagok iránti kereslet és emiatt valószínűleg a műanyagszennyezés mértéke is.

Az utazási korlátozások, az idegenforgalom és az üzleti utak csökkenése rövid távon valószínűleg jelentős hatást fejtenek ki a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségére, a konkrét eredményekre azonban még várni kell. Mindenesetre a Nemzetközi Közúti Közlekedési Unió (IRU)és a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) előzetes várakozásai is azt mutatják, hogy több mint felére csökken az utasforgalom. Az IRU 2020-ra a tavalyi évhez képest 57 százalékos visszaesést prognosztizál, a IATA pedig úgy becsülte, hogy Európában 2020 július végéig 65,2 százalékkal csökkent a légiutas-kilométerek száma. Ehhez jön még, hogy 2020-ban a Nemzetközi Energiaügynökség első értékelései szerint körülbelül 6 százalékkal csökkenhet a globális energiaigény. 

Ezeket a pozitív fejleményeket - még ha átmenetiek is - ellensúlyozza az egyszer használatos műanyagok iránti, óriásira duzzadt kereslet. A járvány miatt egyrészt az egyéni védőeszközök – maszkok, kesztyűk, kézfertőtlenítők, köpenyek –, másrészt az ételrendeléshez és online rendelésekhez kapcsolódó csomagolóanyagok iránti kereslet is fokozódott. A WHO becslései szerint a járványhelyzetben világszerte havonta 89 millió orvosi maszkra, 76 millió vizsgálókesztyűvel és 1,6 millió szemüvegkészletre van szükség. Ezek aztán rövid ideig tartó használat után mennek a kukába, többnyire újrahasznosítás nélkül.

Kis karácsony, kis szennyezés?

Ezek a környezeti hatások mind-mind megjelennek az idei karácsonyi időszakban is: míg a kijárási korlátozások miatt valószínűleg csökken a járműforgalom az ünnepek idején, és ez kisebb kibocsátással jár, ha az összes tárgyi ajándékot az Amazonról rendeljük meg, és december közepétől január elejéig karácsonyi fényárban úsztatjuk a lakást, könnyen lehet, hogy a kívántnál nagyobbra rúg majd környezeti összterhelésünk.

A Stockholmi Környezetvédelmi Intézet már emlegetett, 2007-es számításai szerint egyébként egy főre karácsonykor összesen körülbelül 650 kilogrammnyi szén-dioxid-kibocsátás jut, amelynek oroszlánrészét a karácsonyi vásárlás (310 kg) és az extravagáns karácsonyi fények (218 kg) teszik ki. Ezt követi a gépjárműhasználat (96 kg) és a karácsonyi ételek (26 kg). Így az idei karácsonyi karbonlábnyomunk a korlátozások hatására, a rokonlátogatások csökkenésével valószínűleg különösebb rásegítés nélkül is csökkenni tud, viszont az ajándékok összeválogatásánál és a kiegészítők, például a karácsonyi fények kiválasztásánál nem árt a tudatosság.

Rénszarvasos csomagolópapír nélkül is ér

Globálisan a karácsonyi időszakban 25-30 százalékkal is megnövekedhet a csomagolásokból, karácsonyi üdvözlőlapokból, kidobott ajándékokból és élelmiszerekből származó hulladék mennyisége. A britek becslések szerint évente mintegy 365 ezer kilométernyi csomagolópapírt dobnak a kukába, és egymilliárd karácsonyi üdvözlőlap végzi a szemetesben. Kanadában 540 ezer tonna télapós-flitteres anyagot használnak fel az ajándékok csomagolására, és 2,6 milliárd képeslapot küldenek szét. Ha 1 kg papír 3,5 kg szén-dioxidot termel, a karácsonyi csomagolás környezetterhelése már csillagászati méreteket ölt.

A National Geographic szerint Magyarországon sem jobb a helyzet – ráadásul nem kizárólag karácsonykor hozunk olyan döntéseket, amelyek nem fenntarthatók. Évente fejenként kb. 95 kilogramm papírhulladékot termelünk, melynek felét a csomagolóanyagok (főleg a vásárolt termékek borítása és a karácsonyi díszpapírok) teszik ki. Decemberben akár 10-15 százalékkal is megnőhet az átlagos papírfogyasztás, míg az újrahasznosítási ráta alig éri el a 65 százalékot. Emiatt érdemes mellőzni az ajándékok csomagolását - például a tárgyak helyett élmények, együtt töltött idő vagy utalványok ajándékozása esetén erre egyáltalán nincs szükség, vagy újrahasznosított, esetleg a tavalyi csomagolópapírral is megoldható a dolog.

Ez idén különösen fontos lenne, mivel az elmúlt hónapokban sokszorosára nőtt az online vásárlások száma és velük járó extra csomagolás. A GKI Digital felmérése szerint Magyarországon az év első felében 35 százalékkal nőtt az internetes vásárlások száma, és a lelkesedés a karácsonyi időszakban is töretlen. Az Extreme Digital e-kereskedelmi viszonteladó idei Black Friday-megrendelései tavalyhoz képest 43 százalékkal nőttek, és az online shop szerint ez előrevetíti a jelentős karácsonyi rohamot is. 

Nem kell annyi mákos bejgli

A rokonlátogatások csökkenésével kiküszöbölhetjük a karácsonyi környezetterhelés másik összetevőjét, a lakomákból maradó ételhulladékot is. Az Unilever 2014-es adatai szerint a britek például minden évben 4,2 millió tányérnyi ételt pazarolnak el karácsonykor, beleértve 17,2 millió kelbimbót, 11,9 millió répát és 11,3 millió sztékburgonyát. 

Ez a hulladékforma Magyarországon is olyan mértékű pazarlást jelent, hogy tavaly a Nébih infografikát készített arról, hogyan érdemes lefagyasztani a karácsonyi maradékokat, mielőtt a kukában végeznék. Nálunk évente több mint 1,8 millió tonna étel megy kárba, de az EU-ban is óriási a pazarlás: legalább 88 millió tonnányi élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek a karácsonyi menü megtervezésével, a lakomák méretének visszafogásával vehetjük elejét, viszont ha már ott púposodnak a konyhában az elkészített fogások, akkor sem kell a felesleges adagoknak a szemetesben landolniuk, a magyar diákok által feljesztett FoodOverflow nevű közösségi platformon keresztül például új gazdára is találhatnak. 

Fenyőfamizéria és fényszennyezés

Évek óta folyik a vita arról is, melyik a környezetbarátabb: a műfenyő, a valódi fenyőfa újrahasznosítva vagy a cserépben nevelgetett fa, amelyet évente egyszer állítanak a szoba közepére. A Carbon Trust számításai szerint egy kétméteres fa, amelyet karácsony után felhasogatnak vagy eltüzelnek, körülbelül 3,5 kg szén-dioxid-kibocsátással jár. Ha ugyanez a fa a szemétlerakóba kerül, már 16 kg-ra növekszik a karbonlábnyoma. Ezzel ellentétben az általában műanyagból vagy fémből készült műfenyők környezetterhelése közel 40 kg szén-dioxid-kibocsátást jelent, vagyis 12 évig kellene használni ahhoz, hogy a természetes fánál zöldebb megoldást jelentsen. A The Conversation szerint a legjobb, ha néhány évig ugyanazt a cserépbe ültetett, élő fenyőfát díszítjük fel karácsony este, majd alkalomadtán kiültetjük a természetbe. Ha ezt nem tehetjük meg, akkor tüzelőanyagként vagy komposztként hasznosítsuk újra a kivágottan vett fenyőfát, ami ideális esetben helyi termelőtől származik, és ha lehet, organikus körülmények között nő.

Bár az Egyesült Államokkal ellentétben Magyarországon nem divat a házak karácsonyi díszkivilágítása pincétől padlásig villogó rénszarvasokkal és Santával, az biztos, hogy a karácsonyi fények környezetterhelése óriási, míg visszafogásuk valószínűleg az ünnepi szokások legkisebb mértékű átalakításával járna. Az Energy Saving Trust szerint a karácsonyi fények által kibocsátott szén-dioxid mennyisége körülbelül 15 500 hőlégballont látna el energiával évente, így már csak az alacsony fogyasztású LED-világítással és környezetbarát karácsonyi fényekkel is sokat lehetne javítani a helyzeten. Persze az sem árt, ha időzített kapcsolóval látják el az égősorokat, vagy az utolsó ezúttal tényleg lekapcsolná a villanyt.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: