Elérkezett Luca napja, irány lucaszéket faragni! – 1. nap

2021.12.13. · majom

Szerencsétlen Szent Luca a harmadik századi Szicíliában valószínűleg nem is álmodta volna, mekkora karriert fut majd be boszorkányként: annak ellenére, hogy örök szüzességet fogadott, és a Szentlélek számos alkalommal megsegítette, a magyar népi hiedelemvilágba már boszorkányként vonult be, december 13-án tartott ünnepe pedig gonoszjáró napként ismeretes. Ennyit az utókor hálájáról.

Luca napjához, ami eredetileg, a Gergely-naptár bevezetése előtt az év legrövidebb napja volt, rengeteg babona kötődik, de a legismertebb talán a szék készítése. Már az is félrevezető, hogy egyáltalán székről van szó, de a helyzet csak tovább bonyolódik, ha az ember megpróbálja megfejteni, hogy mégis milyen szék ez, abban viszont a legtöbb népi eredetű technológiai leírás egyetért, hogy szöget vagy csavart nem szabad hozzá használni, 13-án kell elkezdeni faragni, és minden nap dolgozni kell rajta, hogy kész legyen a karácsonyi éjféli misére.

7-9-13

A felhasználandó alapanyagokban viszont már nagyobb a szórás: egyesek szerint hét, mások szerint kilenc vagy tizenhárom különböző fajta fából kell készülnie a széknek, sőt, akadnak olyanok is, akik szerint a kész alkalmatosságnak pentagramma alakúnak kell lennie. Ha minden jól megy, a szék faragója az éjféli misén a székre állva ki tudja szúrni, hogy ki a faluban a boszorkány: ez onnan látszik, hogy az illetőnek szarva van, késsel hadonászik, esetleg a seggét mutogatja a templomban.

A sikeres boszorkányspottingot követően viszont az embernek nagyon kell sietnie haza, miközben mákot szór maga után, különben széttépik a boszorkányok. A mák azért kell, mert a rendszerető banyáknak muszáj összeszedniük, amit az ember szétszórt, ha meg otthon fokhagymát is dugsz a kulcslyukba, bicskát vágsz a bal ajtófélfába és seprűt támasztasz az ajtóba, valamint elégeted a széket, már biztos nem lehet semmi baj.

Székészeti beavatkozás

A puding próbája az evés, a lucaszék próbája a faragás: a Qubit botcsinálta asztalosaként (székészeként) belevágtam a boszorkányészlelő alkalmatosság elkészítésébe, amihez csavart, szöget és ilyesmit a hagyományoknak megfelelően nem fogok használni, de ha minden kötél szakad, nem rettenek vissza a kiskapuktól, kábelkötözőről és faragasztóról ugyanis nem szól a babona. További hozzávalók: láncfűrész, véső, balta, kés, türelem, önbizalom, egy sör és remélhetőleg egy, vagy talán több boszorkány. Első lépésként az ülőlapnak (vagy állólapnak) szánt rész készült el:

photo_camera Fotó: Dippold Ádám

A kalandok karácsonyig folytatódnak, maradjanak velünk!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás