Szerencsétlen Szent Luca a harmadik századi Szicíliában valószínűleg nem is álmodta volna, mekkora karriert fut majd be boszorkányként: annak ellenére, hogy örök szüzességet fogadott, és a Szentlélek számos alkalommal megsegítette, a magyar népi hiedelemvilágba már boszorkányként vonult be, december 13-án tartott ünnepe pedig gonoszjáró napként ismeretes. Ennyit az utókor hálájáról.

Luca napjához, ami eredetileg, a Gergely-naptár bevezetése előtt az év legrövidebb napja volt, rengeteg babona kötődik, de a legismertebb talán a szék készítése. Már az is félrevezető, hogy egyáltalán székről van szó, de a helyzet csak tovább bonyolódik, ha az ember megpróbálja megfejteni, hogy mégis milyen szék ez, abban viszont a legtöbb népi eredetű technológiai leírás egyetért, hogy szöget vagy csavart nem szabad hozzá használni, 13-án kell elkezdeni faragni, és minden nap dolgozni kell rajta, hogy kész legyen a karácsonyi éjféli misére.

7-9-13

A felhasználandó alapanyagokban viszont már nagyobb a szórás: egyesek szerint hét, mások szerint kilenc vagy tizenhárom különböző fajta fából kell készülnie a széknek, sőt, akadnak olyanok is, akik szerint a kész alkalmatosságnak pentagramma alakúnak kell lennie. Ha minden jól megy, a szék faragója az éjféli misén a székre állva ki tudja szúrni, hogy ki a faluban a boszorkány: ez onnan látszik, hogy az illetőnek szarva van, késsel hadonászik, esetleg a seggét mutogatja a templomban.

A sikeres boszorkányspottingot követően viszont az embernek nagyon kell sietnie haza, miközben mákot szór maga után, különben széttépik a boszorkányok. A mák azért kell, mert a rendszerető banyáknak muszáj összeszedniük, amit az ember szétszórt, ha meg otthon fokhagymát is dugsz a kulcslyukba, bicskát vágsz a bal ajtófélfába és seprűt támasztasz az ajtóba, valamint elégeted a széket, már biztos nem lehet semmi baj.

Székészeti beavatkozás

A puding próbája az evés, a lucaszék próbája a faragás: a Qubit botcsinálta asztalosaként (székészeként) belevágtam a boszorkányészlelő alkalmatosság elkészítésébe, amihez csavart, szöget és ilyesmit a hagyományoknak megfelelően nem fogok használni, de ha minden kötél szakad, nem rettenek vissza a kiskapuktól, kábelkötözőről és faragasztóról ugyanis nem szól a babona. További hozzávalók: láncfűrész, véső, balta, kés, türelem, önbizalom, egy sör és remélhetőleg egy, vagy talán több boszorkány. Első lépésként az ülőlapnak (vagy állólapnak) szánt rész készült el:

A kalandok karácsonyig folytatódnak, maradjanak velünk!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Jaj, de szép a karácsonyfa, csak a rossebnek van talpa

Dippold Ádám TECH 2019. december 24.

Magyarországon nem is olyan régen, 1824-ben állította az első karácsonyfát Brunszvik Teréz. Fogadjunk, hogy nem ő faragta be!

Halloweenkor a démonok köztünk járnak. De kik azok a démonok?

Dippold Ádám tudomány 2021. november 1.

A kelta-keresztény és főleg az angolszász hagyomány úgy tartja, hogy október utolsó napján szellemek, halottak és démonok járják a földet, ezért is szokás a világ egy részén jelmezt ölteni vagy egyéb népszokásokkal védekezni a gonosz ellen. A szellemekről nagyjából sejtjük, hogy micsodák, a halottakat nem kell magyarázni, de hogy kerülnek a keresztény kultúrkörbe a démonok?

Párkereső rituálék, válságvirsli és tüntető mámor – így köszöntötte az újévet Magyarország 100-150 éve

Bodnár Zsolt majom 2021. január 1.

A szilveszteri-újévi babonák a 19. században leginkább a párkeresésről, a huszadikban viszont már a pénzügyi boldogulásról szóltak, és még a virslizést is a nagy gazdasági világválságnak köszönhetjük. Az újságok vidéki népszokásokról és a nyüzsgő budapesti éjszakáról is beszámoltak az év első napjain, de az is tipikus szilveszteri cím volt, hogy „Revolver, méreg, akasztás”.