Tizenháromból háromféle fa már megvan a lucaszékéhez – 3. nap
A lucaszék egyszer használatos eszköz: miután az ügyeskezű legények megfaragták, majd megszemlélték róla a boszorkányokat, tűzre kell vetni, ha pedig a következő évben is kíváncsi rá valaki, hogy hány új híve van az ördögnek a faluban, elölről kell kezdeni az egészet. Nem tudom, errefelé hány boszorkány akad, de ha egy sem, szörnyű indulatba jövök, lucaszéket faragni ugyanis elég nagy szívás.
A hagyomány szerint 7, 9 vagy 13 különböző fafajtából kell lennie, így a kísérlet harmadik napján egy újabb faanyaggal bővítettem a repertoárt: az alma és a bodza mellett most már egy orgonából készült bot is várja, hogy összerakjam a boszorkányvadászatra szolgáló magaslest. Olyan nagyon persze nem lesz magas: a munkaterv szerint 25 centis lábakat vágtam neki, de ha véletlenül eltörnének, lehet, hogy ez változni fog.
Gyűlnek a fák
A munka további tanulságai közé tartozik az is, hogy az almafa kemény. Az orgona sem nevezhető puhának, de a fokozatosság elvét betartva, viszont az egyre közelgő céldátumra is gondolva megpróbáltam kialakítani a lyukat, amibe legalább az egyik széklábat bele tudom majd ütni. Fontos, és valószínűleg a jövő szempontjából lényeges elem, hogy hiába olvastam utána a lucaszékének, csak a fém felhasználása tilos, a faragasztóról nem mond semmit a hagyomány, bár ha az lesz, amire gondolok, nincs az a faragasztó, ami összetartaná az elrepedt ülőlapot és a törött széklábat – viszont akkor még mindig ott van a varázslatos kábelkötöző.
A néphagyomány több különböző fát javasol a székhez, egyelőre egy olyan darab nem készült el a székből, ami szerepelne közöttük, de innen szép nyerni: nekem az is elég, ha csak egy fél boszorkányt látok róla. A minimalista megközelítés szerint kell hozzá kökény, som, körte, rózsa, boróka, jávor, cser, akác és jegenyefenyő, ezek közül akad néhány is itthon, de feltételezem, hogy mivel a naspolya a rózsa rokona, az is megteszi majd harmadik lábnak, az alma majdnem körte, a jegenyefenyőről meg azt se tudom, hogy néz ki, de boszorkány legyen a talpán, aki kiröhögi majd a székemet, hogy az csak béna lucfenyőt tartalmaz (vagyis egyelőre orgonát, bodzát és almát, ugye).
A kísérlet (sajnos) folytatódik, holnap további hátborzongató részletekre számíthatnak, maradjanak velünk!
Előzmények: