Egy friss brit kutatásban azt vizsgálták, hogy biztonságos-e a koronavírus elhúzódó tüneteivel küzdők számára az oltás beadatása. A kutatók arra jutottak, hogy igen, sőt, a kutatásban vizsgált 66 beteg 23 százalékánál még a fennmaradó tünetek is enyhültek, miután megkapták a vakcinát, 5,6 százalékuknak viszont romlott a közérzete. A tanulmány még csak preprint, vagyis független szakértők még nem ellenőrizték az eredményeit, a hír mégis bizakodásra ad okot.

Az eredmények azért is fontosak, mert mindeddig alig vizsgálták a hosszú covidban szenvedők reakcióját az oltásra, pedig a tünetek meglehetősen sok embert érinthetnek: egyes becslések szerint akár a betegség akár a betegek tizedénél is okozhat hosszan elhúzódó tüneteket. Azt, hogy mi számít elhúzódónak, egyelőre többféleképpen is megpróbálták definiálni: a brit nemzeti statisztikai hivatal szerint az, aki az eredeti fertőzés után öt héttel legalább egy tipikus tünetet produkál, hivatalosan is az elhúzódó fertőzés áldozatának számít. Mások ezt az időtartamot nyolc, sőt, akár tizenkét hétre is kihúzzák, de ennél tovább is fennálhatnak a panaszok.

Nyolc hónap után is maradhatnak tünetek

Nagy-Britanniában a teljes népesség 22,1 százaléka érintett, 12 héttel a fertőzés után pedig a betegek 9,8 százaléka számolt be maradandó tünetekről. A mostani kutatásban 66 beteg tüneteit vizsgálták három, illetve nyolc hónappal a kezdeti fertőzést követően, majd megnézték, hogy egy hónappal az oltás után milyen reakciókat mutatnak. A kutatók elismerik, hogy ilyen kevés páciens adatai alapján nem lehet általános következtetéseket levonni, de az esetek többségében így is javulásról számoltak be.

A betegek 82 százalékánál 8 hónappal a kezdeti tünetek után is legalább egy maradandó tünetet figyeltek meg. Az esetek többségében (61 százalék) a páciensek fáradtságról számoltak be, ezt követte a légszomj (50 százalék) és az álmatlanság (38 százalék). Az elhúzódó betegség gyakori tünete lehet még a fejfájás, az ízlelés- és szaglásvesztés és az izomfájdalom, arra, hogy ezeket enyhítette-e az oltás, a mostani kutatás nem tért ki. A jelenlegi eredmények alapján a Pfizer és az AstraZeneca oltóanyaga a tartós tünetek tekintetében hasonló hatásosságot mutatott.

Azt, hogy meddig húzódhatnak el a betegség tünetei, illetve melyik bizonyulhat maradandónak, egyelőre nem igazán lehet megjósolni, annak ellenére sem, hogy az elhúzódó tünetek nem kizárólag a koronavírusra jellemzőek, más fertőzések után is előfordulhatnak. A hosszú covidban szenvedők már nem fertőznek, a tünetek viszont akkor is megjelenhetnek, ha valaki tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel esett át a betegségen.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Elhúzódó COVID-19: az összes fertőzött 22 százaléka, a gyerekek 13-15 százaléka érintett a briteknél

Qubit.hu tudomány 2021. március 2.

A brit statisztikai hivatal adatai szerint a fertőzés után 5, illetve 12 héttel is fennálló tünetek közül a fáradtság, a köhögés, a fejfájás, valamint az ízlelés- és szaglásvesztés a leggyakoribb. Meglepően sok gyerek érintett.

Kiknél alakul ki a COVID-19 akár hónapokig tartó, elhúzódó változata?

Qubit.hu tudomány 2020. október 21.

Ez az első negatív COVID-fejlemény, ahol a nők viselik a nagyobb kockázatot. De még nagyobb rizikótényező, ha valakinél már az elején egyszerre több tünettel támad a koronavírus, derült ki a King's College kutatásából. Minden hetedik embernél legalább 4 hétig elhúzódik a betegség.

Rejtett tüdőkárosodást fedeztek fel a hosszú távú COVID-tól szenvedőknél

Qubit.hu tudomány 2020. december 1.

Xenongáz belégzésével együtt végzett MRI-vizsgálat tárta fel azokat a tüdőelváltozásokat az elhúzódó COVID-tól szenvedőknél, amelyeket a szokásos képalkotó eljárások nem mutattak meg. Ez lehet az egyik magyarázat a szűnni nem akaró fáradtságra és légszomjra.