Az egyik legismertebb tudományos folyóirat, az 1869-ben alapított Nature magazin, amelyet eredetileg azért hoztak létre, hogy legyen egy fórum, ahol a tudósok nyilvánosságra hozhatják a tudományos felfedezéseiket, idén is megválasztotta az év 10 legfontosabb, a tudomány világára legnagyobb hatást gyakorló szereplőjét. A toplistán nemcsak kutatók, hanem tudományos aktivisták is szerepelnek, akik munkájukkal jelentősen hozzájárulnak egy-egy kutatási téma vagy terület fellendüléséhez. A listával semmilyen díjazás nem jár, és szerkesztőségi véleményt tükröz.

Winnie Byanyima ugandai mérnök, az ENSZ AIDS ellen küzdő segélyszervezete, a UNAIDS ügyvezető igazgatója

Byanyma az elsők között volt, aki a koronavírus-járvány kitörése után arra figyelmeztette a világot, hogy a pandémia megfékezése érdekében az akkor még nem is létező oltásokat közkinccsé kell tenni, különben a fejlődő országok és a legszegényebb térségek lakói nem jutnak hozzá a vakcinákhoz. A felhívása süket fülekre talált, a vakcinagyártók mindegyike szabadalommal védi a covidellenes oltóanyagokat. Ennek következtében a leginkább elmaradott térségekben az embereknek mindössze hat százaléka kapta meg a jellemzően kétfázisú vakcinák első adagját. Mindeközben a nyugati világban már a harmadik adagért, vagyis az emlékeztető oltásért állnak sorba.

Friderike Otto német klímakutató

Otto a Grantham Éghajlatváltozás és Környezetkutató Intézet munkatársaként részt vette egy éghajlatváltozást multimodellező csoport, a WWA felállításában. Munkatársaival azt a régóta vitatott tételt bizonyították, hogy az extrém időjárási kilengések az ember által okozott éghajlatváltozás következményei. Az elmúlt hét évben Kanadában és az Egyesült Álamok északkeleti régiójában vizsgálta az extrém hőhullámokat. Kutatótársaival kimutatták, hogy egyes helyeken 5 Celsius-fokkal is nőtt a térségben az átlaghőmérséklet; hosszú távú modelljeikkel bizonyították, hogy nemcsak az extrém meleg, de a hidegbetörések, az elviselhetetlenségig fokozódó szárazság és a nyomában megjelenő, mindent elpusztító bozóttüzek egyaránt a klímaváltozás következményei.

Csang Rongqiao kínai marskutató

A kínai marskutató program, a Csurong vezető tervezőjeként Csang felelt a 2020 nyarán a Marsra küldött három kínai kutatási egységért. Ezek egyikét Mars körüli pályára tervezték, míg a másik kettő, egy landolásra alkalmas egység, valamint egy rover idén februárban landolt a vörös bolygón. A kínai marsjáró október végén indult útnak egy olyan területre, amelyről azt feltételezik, hogy a bolygó keletkezése után még óceán nyaldoshatta a partjait. A kutatók azt szeretnék kideríteni, milyen folyamatok zajlottak a Marson, és miért vált szárazzá és kopárrá mostanra a bolygó.

Timnit Gebru etióp számítógéptudós

Miután kollégái tiltakozása közepette menesztették a Google-től, a mesterséges intelligencia használatának etikai kérdéseiben nagyágyúnak számító Gebru létrehozta saját kutatóintézetét, ahol a nagy techcégektől függetlenül folytathatja, amit először a Microsoft, majd a Google kötelékében elkezdett. Először arcfelismerő szoftverek, majd a legnagyobb fordítóprogramok és keresőmotorok módszeres analízisével világított rá, hogy a mesterséges intelligencia nem mentes az emberi előítéletektől. Amellett, hogy az által vizsgált arcfelismerő szoftverről bizonyította, hogy kevésbé pontosan azonosítja mindazokat, akik nem fehér férfiak, számos más ponton mutatott rá a mélytanuló szoftverek hiányosságaira. Gebru 37,7 millió dollárnyi adományból hozta össze kutatóintézetét, a Distributed Artificial Intelligence Research Institute interdiszciplináris kutatóközpontot. Munkatársaival ígérete szerint olyan mesterséges intelligenciát terveznek, amely nincs kitéve a techóriások adatbázisainak és az azokból fakadó egyenlőtlenségeknek.

Tulio de Oliveira dél-afrikai bioinformatikus

A SARS-CoV-2 vírus két variánsát is ő fedezte fel a kutatócsoportjával: a most világ körüli útra indult omikron mellett a béta vírusváltozatot is de Oliveira mutatta ki elsőként. A vírusvadászathoz de Oliveira és kutatócsoportja egy speciális, 2017-ben általuk fejlesztett genomszekvenáló technológiát használnak. Ezzel a módszerrel korábban találtak már Zika- és Dengue-vírusvariánsokat is. Vírusdetektáló szoftverük Dél-Afrikában közvetlen kapcsolatban van a legnagyobb kórházakkal, így az orvosok és ápolók valós időben jutnak információkhoz arról, ha egy mintában addig ismeretlen vírusvariáns bukkanna fel.

John Jumper mesterségesintelligencia-kutató

Jumper a Google tulajdonában lévő londoni DeepMind AI-központ munkatársaként kollégáival olyan mélytanuló algoritmust fejlesztett, amely képes egy aminosav-szekvencia, vagyis a fehérjéket alkotó építőegységek sorrendje alapján hajszálpontosan megjósolni, hogy az elemekből felépülő fehérjének milyen lesz a térszerkezete. Ezzel az algoritmussal az AlphaFold egy csapásra megoldhatja a 21. századi gyógyszergyártás egy sor problémáját. A sejtbiológia egyik alapvetése ugyanis az, hogy a szerkezet meghatározza a fehérje funkcióját, így egyebek mellett például azt, hogy miként kontrollálja a vérben a cukorszintet az inzulin, vagy hogyan küzdik le az antitestek a koronavírust. Bár a biológusok az utóbbi évtizedek során már több mint 200 millió fehérjét azonosítottak, csupán töredékükhöz sikerült fehérjeszerkezetet társítani. Az AlphaFoldnak kis túlzással fél óra alatt sikerült megoldania azt, amit a biológusoknak fél évszázad alatt sem.

Victoria Tauli-Corpuz Fülöp-szigeteki aktivista

Tauli-Corpuz munkájával nagy mértékben elősegítette, hogy a világ legnagyobb jótékonysági szervezetei összesen több mint 1,7 milliárd dollárt különítsenek el arra a célra, hogy támogassák a világon élő őslakos törzseket a helyi biodiverzitás megőrzésében és a globális klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásában. Tauli-Corpuz 35 éve küzd aktivistaként azért, hogy növelje a Fülöp-szigeteki és más törzsek befolyását a klímavédelemben. Jogvédő munkájával nemcsak az ENSZ döntéshozóit, hanem klímakutatókat is meggyőzött az igazáról: a modern technológiák bebizonyították, hogy az őslakosok lakta területeken kevesebb az erdőirtás és jobb minőségű marad a talaj, mint az iparosodott vagy nagyüzemű mezőgazdálkodást folytató térségekben.

Guillaume Cabanac francia számítógéptudós

A tudományos esszék szövegének elemzésére szakosodott Cabanac kiszúrta, hogy a világhálót nemcsak plagizált, hanem teljesen hamis „tanulmányok” is elárasztották. A programok által „írt” kamutanulmányokban olyan szövegmintázatokat szúrt ki, amelyek az avatatlan szem számára nem feltűnőek, és sokszor a tudományos szövegek olvasásához szokott emberek is legfeljebb mosolyognak egy jót a nyelvtanilag egyébként helyénvaló, csak épp efféle szövegekben szokatlan megfogalmazáson. Cabanac a fake tanulmányok szűrésére programot is írt, és a Problematic Paper Screener pontosan azt teszi, amit ígér: kiszűri és jelenti a hamis dolgozatokat. A program segítségével eddig mintegy kétezer tanulmányról bizonyosodott be, hogy nem tudósok írták.

Meaghan Kall brit epidemiológus

A brit kormány epidemiológus szakértőjeként a saját szakállára kezdte tweet-üzenetekben kommunikálni a nyilvánosság felé mindazokat az információkat, amelyek a koronavírus-járvány során napvilágra kerültek Nagy-Britanniában. Amellett, hogy hiteles információkkal vált a brit kormányzati kommunikáció Müller Cecíliájává, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a brit egészségügyi szervezetek naprakész statisztikái gyorsan eljussanak a nagyközönséghez, végső soron nemcsak Nagy-Britanniában, hanem szerte a világon.

Janet Woodcock amerikai orvos

Woodcock egy évig volt az Amerikai Élelmiszerügyi és Gyógyszerhatóság (FDA) Joe Biden elnök által kinevezett főparancsnoka, majd miután a vezetése alatt az FDA sebtiben engedélyezte egy új Alzheimer-gyógyszer piacra kerülését, Biden leváltotta. A kérdéses gyógyszer a kísérletekben szignifikánsan csökkentette ugyan az Alzheimerben szenvedők agyában a betegség következtében keletkező fehérjeplakkokat, de egyes kutatók szerint nincs rá meggyőző bizonyíték, hogy a betegség tünetei is javulnának a kezelés hatására. Vitatott hírneve ellenére a Nature azért választotta az amerikai orvost az idei év legbefolyásosabb tudományos véleményvezérei közé, mert „megreformálta az évtizedek óta megkövült gyógyszerengedélyeztetési eljárást”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: