3000 év után digitálisan bontották ki I. Amenhotep múmiáját
A 19. és a 20. században megtalált uralkodói múmiák közül eddig csak egyetlenegyet nem vizsgáltak meg tüzetesebben az egyiptológusok. I. Amenhotep, a 18. dinasztia második fáraójanak szarkofágja, a halotti maszk, valamint a testet takaró gyolcsrétegek is túl jó állapotban maradtak fenn, így a kutatók tartottak attól, hogy kárt tesznek a leletegyüttesben. Az orvosi képalkotó berendezések fejlődése mára azonban lehetővé tette, hogy egy átfogó CT-vizsgálattal digitálisan csomagolják ki az időszámítás előtt 1525 és 1504 között regnáló uralkodó testét.
A vizsgálatot végző egyiptológusok a Frontiers in Medicine folyóiratban kedden, december 28-án megjelent tanulmányukban ismertették az eredményeiket. Ezek szerint 169 centiméter magas, ép fogazatú I. Amenhotep 35 éves kora körül hunyt el, halálát azonban nem baleset vagy erőszakos esemény okozta, mert a kutatók a körülmetélésen kívül nem találtak jelentősebb, még életében elszenvedett fizikai sérülésre utaló nyomot a testén. A kutatók szerint a keskeny állú, enyhén kiálló felső fogsorú és göndör hajú egykori uralkodó feltűnően hasonlított a hükszoszok kiűzése után Egyiptomot újra egyesítő I. Jahmeszra.
Három évezred óta ez volt az első alkalom, hogy Amenhotep múmiáját felnyitották. Az írásos emlékek szerint ugyanis az időszámítás előtti 11. században, több mint négy évszázaddal az eredeti mumifikálás után, a 21. dinasztia idején a papok restaurálták és újratemették a régebbi dinasztiákból származó királyi múmiákat, hogy helyrehozzák a sírrablók által okozott károkat.
I. Amenhotep múmiája más újratemetett királyi múmiákkal együtt 1881-ben került elő a dél-egyiptomi Deir el Bahari régészeti lelőhelyről.
A tanulmányt jegyző Sahar Saleem és Zahi Hawass egyiptológus korábban azt feltételezte, hogy a 11. századi restaurátorok fő szándéka az volt, hogy a későbbi fáraók számára újra felhasználják a királyi temetkezési eszközöket.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: