3000 év után digitálisan bontották ki I. Amenhotep múmiáját
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7nTWz5wqKK0a7k89s-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
A 19. és a 20. században megtalált uralkodói múmiák közül eddig csak egyetlenegyet nem vizsgáltak meg tüzetesebben az egyiptológusok. I. Amenhotep, a 18. dinasztia második fáraójanak szarkofágja, a halotti maszk, valamint a testet takaró gyolcsrétegek is túl jó állapotban maradtak fenn, így a kutatók tartottak attól, hogy kárt tesznek a leletegyüttesben. Az orvosi képalkotó berendezések fejlődése mára azonban lehetővé tette, hogy egy átfogó CT-vizsgálattal digitálisan csomagolják ki az időszámítás előtt 1525 és 1504 között regnáló uralkodó testét.
A vizsgálatot végző egyiptológusok a Frontiers in Medicine folyóiratban kedden, december 28-án megjelent tanulmányukban ismertették az eredményeiket. Ezek szerint 169 centiméter magas, ép fogazatú I. Amenhotep 35 éves kora körül hunyt el, halálát azonban nem baleset vagy erőszakos esemény okozta, mert a kutatók a körülmetélésen kívül nem találtak jelentősebb, még életében elszenvedett fizikai sérülésre utaló nyomot a testén. A kutatók szerint a keskeny állú, enyhén kiálló felső fogsorú és göndör hajú egykori uralkodó feltűnően hasonlított a hükszoszok kiűzése után Egyiptomot újra egyesítő I. Jahmeszra.
![I. Amenhotep halotti maszkja I. Amenhotep halotti maszkja](https://assets.4cdn.hu/kraken/7h4J3QgeBiwC9PBIs.png)
Három évezred óta ez volt az első alkalom, hogy Amenhotep múmiáját felnyitották. Az írásos emlékek szerint ugyanis az időszámítás előtti 11. században, több mint négy évszázaddal az eredeti mumifikálás után, a 21. dinasztia idején a papok restaurálták és újratemették a régebbi dinasztiákból származó királyi múmiákat, hogy helyrehozzák a sírrablók által okozott károkat.
![I. Amenhotep koponyája és elhelyezkedése a szarkofágban I. Amenhotep koponyája és elhelyezkedése a szarkofágban](https://assets.4cdn.hu/kraken/7h4JQbm6OA2uJMCus.jpeg)
I. Amenhotep múmiája más újratemetett királyi múmiákkal együtt 1881-ben került elő a dél-egyiptomi Deir el Bahari régészeti lelőhelyről.
A tanulmányt jegyző Sahar Saleem és Zahi Hawass egyiptológus korábban azt feltételezte, hogy a 11. századi restaurátorok fő szándéka az volt, hogy a későbbi fáraók számára újra felhasználják a királyi temetkezési eszközöket.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: